A sötétség az összeomlás zűrzavarában biztonságot és erÅ‘t Ãgér, a társadalmi hierarchiák, elÅ‘nyök és kiváltságok megÅ‘rzését és bebetonozását a kirekesztettekkel szembeni erÅ‘szakon keresztül. Mit kÃnálhatunk erre válaszul?
Amire az Öt tanács felhÃv minket, az a legkomolyabb számvetés és politikai munka mindazzal, amivé a mozgalom, az emberiség egyetemes felszabadÃtásának programja vált, és amivé itt és most válhat.
Különös, hogy Å‘t, aki hitte, hogy a gondolat, az eszme, a szellem szabadÃt föl és nem a szenvedély, épp a szenvedély – az igazság iránti szenvedély – tette példává és tanÃtóvá egy egész nemzedék számára.
Mit mondhatnék a kérdésre: mi szükség van egyáltalán az elméletre?
Jogos igényünk csakis arra lehet, amit szabad és egyenlő felekként megkövetelhetünk egymástól egy társulás, egy politikai közösség tagjaiként.
Honnan és miért ez a mély vonzódás a korszellemben az összeesküvés-elméletek iránt, és mit árul el mindez a számunkra a társadalmi és politikai valóságról?
Újra fel kell fedeznünk a demokrácia radikális – a politikai elitek szemében veszélyes – fogalmát.
Mi a baloldal feladata mindezeket tekintve? Válasz Nefelejcs Gergőnek és Szijártó Imrének.
Az igazságosság elvei nem valósÃthatók meg egy osztálytársadalomban: az igazságosság megköveteli, hogy életünk társadalmi termelésének eszközei ne összpontosuljanak egy meghatározott társadalmi osztály kezében.
Száz éve született John Rawls, a 20. századi politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja, és ötven éve jelent meg korai főműve Az igazságosság elmélete. Mit jelent számunkra munkássága ma?