TGM: Várakozás a forradalomra
A nagyság ajándékát megkapta, de többre becsülte volna, ha igaza lehet. 50 éve hunyt el Lukács György.
Ãtven esztendÅvel ezelÅtt, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György filozófus. Noha az egyik legidézettebb tudós a nemzetközi tudományos életben, gondolatait százak elemzik konferenciákon és szemináriumokon, Magyarországon mostohán bánnak vele: a hagyatékát gondozó Lukács ArchÃvumot 3 éve bezárták, a rendszerváltás óta ha féltucatnyi Ãrását adták ki újra, a köztéri szobrát eltávolÃtották. A közgondolkodás tétován teszi fel a kérdést: kicsoda Lukács György?
Sorozatunkban felkért szerzÅink segÃtségével megpróbáljuk megválaszolni a kérdést, ki is az a Lukács, és mit akart nekünk mondani. Ãs egy bátrabb lépést is teszünk, amikor arra is rákérdezünk: de mi, a jelenkor mit tudunk mondani Lukács Györgynek?
A Mércén megjelent sorozatokat mind egy helyen találod, ha ellátogatsz a Sorozatoldalra!
A nagyság ajándékát megkapta, de többre becsülte volna, ha igaza lehet. 50 éve hunyt el Lukács György.
A proletariátus csak akkor valósÃtja meg magát, ha önmagát megszünteti, ha létrehozza az osztály nélküli társadalmat.
Lukács révén vált Marx ismét filozófussá, és a Lukács által felkÃnált forma révén kerültek be Marx eszméi a német filozófiába. Ãm Marx filozófiaivá tétele kiiktatott mindennemű tartalmat. Christoph Henning A filozófia Marx után cÃmű könyvének egyik fejezetét közöljük.
Lukács élete csupa ellentmondás. A német polgári filozófia ifjú ásza, majd a Tanácsköztársaság központi figurája. Száműzik, majd piedesztára emelik, majd megint száműzik. Kardos Andrással, a nemrég beszántott Lukács ArchÃvum egykori kutatójával beszélgettünk.
A mozgalmi esztétika a létezÅ, a valóságos mozgalomnak van cÃmezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebbÅl érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?
Kik laknak benne? Minek költöztek oda? S mit tesz vele a fasizmus? Minderre választ ad hÃrneves szerzÅnk, Lukács György.
Mi jellemzi Lukács kÃnai, brazÃliai és magyarországi recepcióját? Elfeledett, elhallgatott vagy éppen feltámadóban Lukács filozófiája? Végigkövettük a filozófus halálának évfordulóján tartott legjelentÅsebb nemzetközi konferenciát.
Még ha Lukács nem is jutott el a bürokrácia politikai gazdaságtanának teljes megformálásához, mégis a korai Lukács érzékenységét dicséri, hogy rálátást nyitott erre a perspektÃvára.
Ãmde aki az államot a harc tárgyának és nem ellenfélnek tekinti, ezzel â szellemileg â máris a burzsoázia talajára helyezkedett, s félig csatát vesztett, mielÅtt még a harc elkezdÅdött volna.
Mit tanult el Herbert Marcuse Lukács GyörgytÅl?
Lukács még életében döntÅ hatással volt egy általa sosem látott filozófiai kultúra kialakulására úgy, hogy ez a kultúra az Å ekkori életérÅl és haláláról tulajdonképpen alig-alig vett tudomást.
Minden proletár osztályhelyzeténél fogva ortodox marxista. Amire az elmélet embereit nehéz gondolati munka vezeti rá, az a proletárnak osztályhelyzeténél fogva adva van.
Magyarországon filozófussá válni annyit jelent, mint valamiféle eleven viszonyt kialakÃtani a lukácsi tradÃcióval.
Lukács elmulasztott reflektálni arra, hogy mennyiben tartozik hozzá ahhoz a kultúrához, amelyet oly radikálisan elutasÃt.
A polgári filozófiai hÃvei mindent vagy majdnem mindent elvetnek Lukács marxista életművébÅl, és az ifjúkori filozófus premarxista és az ún. páli fordulata elÅtti idealista gondolkodót tekintik csak értékesnek. Pedig ez nem Ãgy van.
AlapvetÅ kulturális értékrÅl van szó Lukács személyében és örökségében â tetszik vagy sem, a magyar kulturális identitás egy meghatározó elemérÅl.
Rosa Luxemburg, a forradalom fanatikusa, fanatikusan tisztán látó, minden illúziótól mentes forradalmár volt. 150 évvel ezelÅtt született Rosa Luxemburg.
Bertolt Brechtet 1956. augusztus 18-án búcsúztatták el. A temetésen Lukács György is beszédet mondott. Az Emlékbeszéd Bertolt Brecht temetésén cÃmű szöveg magyar nyelven elÅször jelenik meg.