Legkésőbb a rabszolgatörvény elleni tüntetések megmutatták, ‘18, ‘45 és ‘56 velünk van. Sokan vagyunk, akik azt gondoljuk, hogy a kevesek hatalmát a környezeti és társadalmi kizsákmányolás fokozásával fenntartó rezsimekből a társadalmi többség megszervezésén, az anyagi küzdelmek vállalásán, a társadalmi igazságosságért és a valódi demokráciáért való harcon keresztül vezet kiút.

Az elmúlt év(tized)ekben intézményeink is születtek, amelyek képesek érvényes tudások megtermelésére és vitára bocsátására, egyre inkább képesek tudásokat és gyakorlatokat átörökíteni, és egymással barátságban együttműködni. Az október 13-i helyhatósági választásokon pedig megtapasztalhattuk, hogy a baloldali színtér szereplői képesek arra, hogy többséghez és hivatalhoz segítsenek olyan szereplőket, akik igazságosabb viszonyokért küzdenek.

A decemberi forradalmi fellángolás és a NER ellenzékének áttörése számos mozgalmi dilemmát és szükségletet élesen megvilágított.

• Hogyan tudunk szolidáris gazdasági rendszereket létrehozni, amelyek segítségével gátat szabhatunk a tÅ‘ke erÅ‘forrás-elszívásának?
• Miként tud egymással szolidaritást vállalni a szervezett munkás és a bizonytalan egzisztenciájú fiatal?
• Hogyan tud egy nemzeti keretek közt működÅ‘ mozgalom felülemelkedni a világrendszer félperifériáján élÅ‘ket egymás ellen fordító mechanizmusokon?
• Miként tudja a rendszerkritikus baloldal megtartani, erÅ‘síteni saját intézményeit, miközben készen áll arra, hogy felhalmozott tudását és egyéb erÅ‘forrásait a megnyíló politikai és intézményi térben kamatoztassa?

Többek közt ezekre a kérdésekre kell jó válaszokat adnunk ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egy igazságos társadalomhoz. A Szabad Október arra vállalkozik, hogy a közeg szereplőinek közreműködésével megteremtse a magyarországi baloldal helyzetére való reflexió lehetőségét, újrafogalmazza a mozgalmi dilemmákat és szükségleteket, és közösségi keretek között vitára bocsássa őket.

Hogy minden október egyre szabadabb legyen.