Endre László, Baky László, Jaross Andor. E nevek viselÅ‘i 1944 tavaszán és nyarán kulcsszerepet játszottak a magyar holokauszt legvéresebb epizódjában, a vidéki zsidóság gettósÃtásában és elhurcolásában. Három fÅ‘bűnös neve, amelyekre mára – a magyar állam és politikai osztály érdekének megfelelÅ‘en – a szemérmes felejtés fátyla hull. Pedig az ország demokratikus újjáépÃtésének munkájától lelkesült magyarok 1945-ben még tisztában voltak azzal, hogy ki felelt a 437 ezer Auschwitzba és más német táborokba deportált honfitárs hiányáért, és fontosnak tartották a bűnök feltárását és a fÅ‘bűnösök megbüntetését.
Endre, Baky és Jaross népbÃrósági perének 75. évfordulóján A népirtástól a népbÃróságig cÃmen indÃtunk sorozatot, amivel az igazságszolgáltatás, valamint a magyar és kelet-európai népirtás kulcspillanatait idézzük fel, miközben feltesszük a kérdést: mik a felejtés okai, és milyen következményekkel jár a szembenézés hiánya?
A Mércén megjelent sorozatokat mind egy helyen találod, ha ellátogatsz a Sorozatoldalra!
Épp 75 éve kezdÅ‘dött a magyar holokauszt fÅ‘bűnöseinek népbÃrósági pere. Miként volt lehetséges a vidék sebes „zsidótlanÃtása†és mi volt a magyar állam szerepe?
Horthy Miklós és a magyar kormány felelÅ‘ssége a vidék zsidóságának deportálásában vitathatatlan. A műveletekben az egész államapparátus, hivatalnokok, orvosok, mérnökök és rendÅ‘rök, vasutasok tÃzezrei „dolgoztakâ€.
A magyar holokauszt fÅ‘bűnösei ügyében rendezett népbÃrósági pernek egyik tanúja Kovács Istvánné volt, Horthy bizalmi embere. Vallomását sem a népbÃróság, sem a történetÃrás nem vette komolyan, pedig személye fontos része a Horthy-korszak történetének.
Milyen okokat sejtettek a túlélők üldöztetésük mögött? Hogyan vetődött fel a magyar állam felelőssége, és miért kap kevés szerepet a népirtás a politikai alapon üldözöttek visszaemlékezéseiben?
Hogyan történt a holokauszttúlélők és a 20. századi elnyomó rezsimek magyar áldozatainak kárpótlása, ami mindannyiuk számára igen megkésve, csupán az 1989-es rendszerváltás után kezdődött?
Karsai László és Pető Andrea vitája.
MÃg az államszocializmus roma értelmisége erÅ‘forrásként használta a roma holokauszt emlékezetét, addig az emlékezÅ‘ ember esetében csupán egy epizóddá vált, amit aztán az államszocialista rendszer elnyomása követett.
A náciszimpatizáns autonóm Szlovákia az ellenzéki politikusok és a zsidók egyre radikálisabb üldözésével reagált a rezsim diplomáciai fiaskóira. Mára a szlovák társadalom egyértelműen a rezsimellenes nemzeti felkelés oldalán áll.
Constantin Iordachi történészt a román szélsőjobb második világháborús és népirtó politikákban betöltött szerepéről, a magyar-román viszony feszültségeiről és a megbékélés folyamatáról, valamint a kortárs emlékezetről kérdeztük.
Az auschwitzi megsemmisÃtÅ‘ tábor felszabadulásának 76. évfordulóján nem nehéz belátni, hogy a holokauszt magyar fÅ‘bűnöseinek cselekedetei feledésbe merültek, olyannyira, hogy még a nevük sem közismert.
A műsorban történészekkel, oktatókkal, valamint a 444 új dokumentumfilmjének rendezÅ‘jével, Ãcs Dániellel beszélgettünk emlékezetpolitikáról, generációkon átÃvelÅ‘ traumákról, társadalmi felelÅ‘sségrÅ‘l.
Horvátországban a világháborút egy olyan történet részeként mesélik el, amelyben a horvát nép áldozat, a fasiszta elkövetőkkel együtt.
