Ãsszefogott három szervezet: TetÅt az ukrajnai menekültek feje fölé!
A magyar lakhatási szervezetek a válságban azt teszik, amiben jók: megpróbálnak segÃteni a kibombázott menekülteken.
Hogyan fest rendszerkritikus szemüvegen keresztül a koronavÃrus-járvány? Melyek azok a közösségi cselekvési lehetÅségek, amelyek segÃtségével nemcsak a mostani válsághelyzetet vészelhetjük át, de hosszabb távon is fenntartható, elidegenedéstÅl mentes életet élhetünk?
E sorozat cikkei kollektÃv munka eredményeként születtek, szerzÅik a számos szervezetbÅl és aktivista csoportból a járvány hatására szervezÅdött Szolidaritási Akciócsoport tagjai. A Szolidaritási Akciócsoportban az alábbi szervezetek tagjai vesznek részt valamilyen formában: A Város Mindenkié, Extinction Rebellion Magyarország, Fordulat folyóirat, Hallgatói Szakszervezet, Helyzet Műhely, Mérce, NÅk Egymásért Mozgalom, Partizán, Periféria Központ, Szabad Budapest, Szolidáris Gazdaság Központ, Társadalomelméleti Kollégium.
Ha szeretnél segÃteni, vagy valamilyen formában részt venni az Akciócsoport segÃtségnyújtási akcióiban, akkor lépj be a Szolidaritás a válságban Facebook-csoportba!
A sorozat létrehozásában a Szolidaritási Akciócsoportot a Rosa Luxemburg AlapÃtvány támogatta.
A magyar lakhatási szervezetek a válságban azt teszik, amiben jók: megpróbálnak segÃteni a kibombázott menekülteken.
Honnan jönnek ezek a járványok és miért nem tudjuk megállÃtani Åket? Miért úgy épül fel a gazdaság, hogy a legalapvetÅbb javakat is a világ másik végérÅl kell beszereznünk? Miért veszÃtik el tömegek a munkájukat egyik napról a másikra? Miért van ilyen katasztrofális helyzetben az egészségügy és más állami jóléti intézmények?
Az elmúlt 10 évben súlyos lakhatási válság alakult ki Magyarországon, a koronavÃrus-járványt követÅ gazdasági válság pedig sokak számára valószÃnűleg tovább fokozza majd a lakhatási problémákat.
A koronavÃrus elleni intézkedések, ha átmenetileg is, de visszaszorÃtották az ipari szennyezést, illetve beindÃtották a közösségi összefogás és kölcsönös segÃtségnyújtás formáit. De a válság elmúltával az élet visszazökkenhet a korábbi kerékvágásba, amivel folytatjuk a száguldást egy másik krÃzisbe â a klÃmaválságba.Â
Milyen veszélyekkel jár a köz- és magánszféra dolgozói számára a mostani járvány, és milyen közösségi és mozgalmi válaszok léteznek a mostani helyzetre?
A koronavÃrus rámutat arra, hogy mik azok a tevékenységek, amelyek nélkül nem élne túl a társadalom: az ápolók, gondozók, orvosok, bolti eladók sokszor alábecsült munkája most felértékelÅdött, eközben azonban a munkaterheik is jelentÅsen nÅttek. UgyanÃgy növekedett az általában a családon, háztartáson belül végzett reproduktÃv és gondoskodási munka mennyisége is.
Ahogy a koronavÃrus belépett globális ellátási láncainkba széles körben láthatóvá tette az élelmiszer útvonalának egyes állomásain a kizsákmányolást és a magánérdek dominanciáját a közösségek jólléte felett.
A vÃrus okozta krÃzisben és a karanténban, a nÅk ellen elkövetett erÅszak fennmarad és a krÃzishelyzet okozta összezártság és stressz hatására fokozódhat. Az amúgy is hiányos intézményrendszer pedig most még kevésbé elérhetÅ az áldozatok számára.
A szülés elÅtt álló nÅknek most a megszokottnál jóval több bizonytalansággal kell szembenézniük.