FelszabadÃtó, friss, közösségépÃtÅ, és kézbe tudod venni, mi az? Pont egy éve beszélgettünk Petrával és Mirjanával, akik egyszerre zine-alkotók, fesztivál- és közösségszervezÅk. Mindketten az animáció területérÅl jönnek, bár Petra, aki az Ukmukfukk Zinefeszt egyik alapÃtója, már inkább képregénykészÃtÅnek tartja magát. A zine-ek alternatÃv kiadványok, szabadabbak, demokratikusabbak, mint a szigorú könyvkiadás â témáikban, felépÃtésükben, kinézetükben is. Lehetnek bennük grafikák â a fesztivál inkább ezekre fókuszál â, kollázsok, de versek, kiáltványok, cikkek is. Egyébként szorosan összefonódnak a feminista mozgalmakkal: a lázadás megújuló terepei voltak, sokszor pedig az alapvetÅ egészségügyi információk közvetÃtÅi is.
âTényleg bármit el tudsz mesélni benne, és akárhogyan. Ãs amÃg mondjuk egy animációs filmet alapesetben másfél-két évig csiszolsz, egy zine-t össze lehet rakni napok alatt, emiatt is tud ennyire friss vagy spontán lenni. Van, amit nem is Ãrnánk bele másba, csak egy zine-be.â
âIgen, teljesen cenzúrázatlanul alkothatsz, készülnek Ãgy bevállalós dolgok, de közben lehetÅséget ad arra is, hogy kicsit elrejtÅzz, ha szeretnél.â
Persze vannak alkotók, akik aprólékosan kidolgozzák egy zine minden részletét, de éppen a választási lehetÅség a lényeg â készülhet zine profi nyomdában, de otthon is. Az egyik leginspirálóbb mód persze az, ha közösen csinálják Åket.
âA zine-kultúrának fontos eleme a zinekészÃtÅ műhely, ahol összegyűlünk mondjuk húszan, és egy téma mentén mindenki bele tudja tenni az egyéni meglátásait egy közös kiadványba. A zine persze önkifejezés, de még ha egyedül is dolgozol, megtalálhatod a közösségedet azáltal, hogy kiállsz a zine-eddel, és látod, hogy ki az, akit érdekel, aki megveszi vagy olvassa, és beszélgethettek. Kifejezetten közösségépÃtÅ szerepe van.â
Az eleinte szűk közösség a fesztivál 2016-os alapÃtása óta megsokszorozódott, részben annak köszönhetÅen, hogy régóta tudatosan nyitnak az amatÅrök felé. Az Å támogatásukra indult a tavalyi évben az Open Door közösségi asztal (azaz terem) a fesztiválon, idén pedig külföldiek is küldtek postán kiadványokat:
âVolt egy Németországban élÅ fiú, aki direkt olyan országokba küldte az LMBTQ+ témájú zine-jeit, ahol befóliázzák az ilyen könyveket, mert »tiltott« tartalom. Egy lány pedig KÃnából juttatott el hozzánk illegálisan nyomtatott zine-eket, mert ott nem mentek át a cenzúrán, és azt gondolta, hogy itt hátha eladhatja Åket.â
âA zine-közösségek egyébként nagyon összetartóak, igazából szerte a világon. Szájról szájra terjed az is, hogy mik a jó fesztiválok. A Covid óta kevesebbet utazunk külföldre, de idén például Ljubljanába hÃvtak meg minket az ottani Tinta Fesztiválra, hogy az Ukmukfukk mutatkozzon be. Lesz workshop, elÅadás, kiállÃtás.â
Mirjana leginkább gépekrÅl, robotokról készÃt szÃnes, vicces zine-eket, és mostanában Ország Lili áramkörfestményei foglalkoztatják. Petra pedig az emberi lélek rejtelmeirÅl rajzol képregényeket, rá legutóbb Kemény Lili Nem c. regénye tett nagy hatást, olvasása közben újraélte egyetemi éveit, a művészeti egyetemek árnyoldalait és örömeit. Amire mindenkit bátorÃtanak: ha valami megmozgat benneteket, csináljatok róla (közösen) zine-t, jelentkezzetek vele a jövŠévi fesztiválra, találkozzatok egymással! Addig is inspirációért érdemes a magyar kiadókat megnézni (BP-Zines, Hurrikan Press, Deposit, aula co, innen, YMY LAPâ¦) vagy a nemzetközi online archÃvumokat böngészni!:)
Ez az interjú a Mérce 2024. július 7-i Lila hÃrlevelében jelent meg.
Ha szeretnéd, hogy az ilyen témájú cikkeinket a postaládádba is elküldjük minden hónapban, programajánlók és egy exkluzÃv interjú kÃséretében, iratkozz fel a Mérce Lila hÃrlevelére!