Ugrás a tartalomhoz

Doxxing

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A doxing vagy doxxing egy személyre vagy szervezetre vonatkozó, személyazonosításra alkalmas információk nyilvánosságra hozatala, általában az interneten keresztül és a beleegyezésük nélkül.[1][2][3] Történelmileg a fogalmat mind ezen információk nyilvános adatbázisokból és közösségi médiaoldalakról (mint például a Facebook) történő összegyűjtésére, mind pedig a korábban privát, bűncselekmény vagy más csalás útján (például hackelés és social engineering) megszerzett információk közzétételére használták.

A korábban közzétett anyagok összegyűjtése és rendelkezésre bocsátása általában legális, bár a zaklatásra és megfélemlítésre vonatkozó törvények hatálya alá tartozhat.[4] A doxingot olyan okokból is végezhetik, mint az online megszégyenítés, a zsarolás és a bűnüldözés önbíráskodó segítése,[5][6] valamint a hacktivizmushoz is kapcsolódhat.

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. S-W, C.. „What doxxing is, and why it matters”, The Economist , 2014. március 10. (Hozzáférés: 2016. január 5.) 
  2. Goodrich, Ryan. „What is Doxing?”, Tech News Daily, 2013. április 2.. [2014. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. október 24.) 
  3. (2019. január 14.) „Doxing: What Adolescents Look for and Their Intentions” (angol nyelven). International Journal of Environmental Research and Public Health 16 (2), 218. o. DOI:10.3390/ijerph16020218. ISSN 1660-4601. PMID 30646551. PMC 6352099. 
  4. Lever, Rob: What is Doxxing?. www.usnews.com , 2021. december 16.
  5. Bright, Peter. „Doxed: how Sabu was outed by former Anons long before his arrest”, Ars Technica, 2012. március 7. (Hozzáférés: 2012. október 23.) 
  6. Clark Estes, Adam. „Did LulzSec Trick Police Into Arresting the Wrong Guy? – Technology”, The Atlantic Wire, 2011. július 28.. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 23.)