Ugrás a tartalomhoz

Ludmann Ottó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludmann Ottó
Született1839
Elhunyt1936 (96-97 évesen)

Ludmann Ottó (Lőcse, 1839. június 26.Budapest, 1936. február 21.) egyházkerületi kollégiumi rektor, főgimnáziumi igazgató, 1863–1916 között tanár Eperjesen.

Élete

[szerkesztés]

Lőcsén és Eperjesen tanult, ott Flórián Károlynál volt elszállásolva. Mivel a lőcsei gimnáziumban cseh anyanyelvű tanárok is tanítottak, csehül is megtanult. A katolikus gimnáziumban érettségizett. 1860-ban papjelölti vizsgát tett. Az 1860–1861. iskolai évet mint nevelő Eperjesen töltvén, okt. 1-től mint póttanár a görög nyelvet tanította. 1862. szeptembertől 1863. szept.-ig a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait, klasszika filológiát, filozófiát, matematikát és fizikát hallgatott. Hospitált Jenában s Halleban is. Mindhárom helyen tanulmányozta a gimnáziumi és nevelőintézeti életet is. 1863-ban rendes gimnáziumi tanárnak választották Eperjesen, ahol a görög és német nyelvet és irodalmat tanította. 1869-ben collegiumi tápgondnoknak választották és ő rendezte az alumnaeum viszonyait. Otrokócsi Végh Dániel segítségével rendezte a Szirmay-könyvtárt 1887-ben és azután háromszor is megválasztották a celligum gimnáziumi igazgatójává.

1916-ban vonult nyugdíjba, de ezt követően a csehszlovák államfordulatig tovább tanított. Ezt követően lányával Ludmann Paulával, aki szintén tanár és festő volt, Budapestre költözött. 1935-ben elvesztette látását is. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége Riedel Anna volt.

Arcképét Székely Andor (André Székely) festette meg 1912-ben, ma a Sárosi Galéria gyűjteményében található.[1]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 1929-ben 90. születésnapjára Eperjesen emléktáblát avattak[2]

Művei

[szerkesztés]
  • 1875 A ránkharleini időszaki artézi forrás. Természet VII
  • 1875 Jelentés az 1872. évben a magyar tudományos akadémia támogatásával Hazslinszky Frigyes akadémiai tag vezetése alatt tett kirándulásról, különösen helyrajzi magasságmérési és légtüneti tekintetben. Mathem. és természettudományi Közlemények X/8. Budapest
  • 1877 Der intermittirende artesische Springbrunnen des Ránk-Herleiner Bades in Ober-Ungarn. Petermann's Geographische Mittheilungen
  • 1878 Kivonat a Vihorlat trachyt-hegységnek topographikus leirásából. Mathem. és természettudományi Közlemények XV/13. Budapest
  • 1878 Szuinszky-Kamen trachyt hegység topographiai viszonyairól. Akadémiai Értesítő

Források

[szerkesztés]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • szepesikor.hu
  • Prágai Magyar Hírlap 15/15, 17 (1936. január 19.); 15/48, 4 (1936. február 26.)
  1. webumenia.sk
  2. Prágai Magyar Hírlap 8/153, 7; 8/154, 5 (1929. július 10-11.)

További információk

[szerkesztés]