Higany(II)-jodid
| Higany(II)-jodid | |||
-iodide-xtal-3D-SF-A.png) Higany(II)-jodid (α módosulat) | |||
-iodide-xtal-3D-SF-B.png) Higany(II)-jodid (β módosulat) | |||
| |||
 α módosulat | |||
| Más nevek | merkuri-jodid higany-dijodid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7774-29-0 | ||
| PubChem | 24485 | ||
| ChemSpider | 22893 | ||
| EINECS-szám | 231-873-8 | ||
| DrugBank | DB04445 | ||
| ChEBI | 49659 | ||
| ATC kód | D08AK30 | ||
| InChIKey | YFDLHELOZYVNJE-UHFFFAOYSA-L | ||
| Gmelin | 277788 | ||
| UNII | R03O05RB0P | ||
| UN-szám | 1638 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | HgI2 | ||
| Moláris tömeg | 454,40 g/mol | ||
| Megjelenés | vörös színű por | ||
| Sűrűség | 6,36 g/cm³, szilárd | ||
| Olvadáspont | 259 °C | ||
| Forráspont | 350 °C (szublimál) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 6 mg/100 g | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
| NFPA 704 |  0
3
0
| ||
| R mondatok | R26/27/28-R33-R50/53[1] | ||
| S mondatok | (S1/2)-S13-S28-S36-S45-S60-S61[1] | ||
| LD50 | 18 mg/kg (patkány, szájon át) 75 mg/k (patkány, bőrön keresztül)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | Higany(II)-klorid, Higany(II)-bromid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A higany(II)-jodid (INN: mercuric iodide) a higany jóddal alkotott vegyülete. Képlete HgI2. Vörös színű, íztelen por. Erős méreg, erős baktericid hatása van. Vízben rosszul oldódik. Alkoholos oldata barna, benzolos oldata vörös színű. Jól oldódik higany(II)-nitrát-oldatban. 126 °C-on sárga módosulattá alakul. A sárga módosulat rombos szerkezetű kristályokat alkot. Alacsonyabb hőmérsékleten visszaalakul a vörös színű módosulattá, amely négyzetes kristályszerkezetű.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Fény hatására bomlik. Ha kálium-jodid oldatban oldódik, komplex sóvá, kálium-tetrajodo-merkuráttá alakul. A kálium-tetrajodo-merkurát vízben jól oldódik, ezért a higany(II)-jodid így oldatba vihető.
![{\displaystyle \mathrm {HgI_{2}+2\ KI\rightarrow K_{2}[HgI_{4}]} }](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/b06272f53c3ed6dcac30d6c6aaab02fa164e99df)
A kálium-tetrajodo-merkurát lúgos kémhatású oldata a Nessler-reagens, amit az analitikában ammónia és ammóniumionok kimutatására használnak, ugyanis ezekkel sárgásbarna színű csapadékot ad.
Előállítása
[szerkesztés]A higany(II)-jodidot kálium-jodid oldatból higany(II)-klorid oldat hozzáöntésével állítják elő.
Elemeiből, higanyból és jódból is képződhet alkohol jelenlétében.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
