Ugrás a tartalomhoz

Fizikai Nobel-díj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fizikai Nobel-díj (The Nobel Prize in Physics)
Marie Curie és Pierre Curie fizikai Nobel-díjának oklevele (1903)
Marie Curie és Pierre Curie fizikai Nobel-díjának oklevele (1903)
Díjazotta fizika tudományának kiemelkedő művelői
Szervezet neveSvéd Királyi Tudományos Akadémia
SzékhelyStockholm
NévadóAlfred Bernhard Nobel
Alapítás éve1895
Országsvéd Svédország
Díjátadás
Első díjátadás1901.
Legutóbbi díjátadás2022
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Fizikai Nobel-díj témájú médiaállományokat.

A fizikai Nobel-díjasok listája. A fizikai és kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia egy-egy öttagú bizottsága javasolja, a javaslatról az Akadémia fizikai, illetve kémiai osztályának tagjai mondanak véleményt, majd az Akadémia szavaz.

A jelöléseket az előző télen világszerte szétküldött levelek címzettjei tehetik meg. A fizikai díjra például évente mintegy 1500 személytől kérnek javaslatot. A megkérdezettek közt van minden korábbi fizikai Nobel-díjas is. Évente 300-400 válasz szokott beérkezni a világ minden tájáról. A válasz beérkezési határideje február 1. Senki olyan nem kaphat Nobel-díjat, akit abban az évben nem javasoltak. Minden számba jöhető felfedezést szakértők egy kis csoportja értékel. Ez a csoport külső szakemberek véleményét is megkérdezheti. A szakértői véleményezés a nyár elejére fejeződik be. Ekkor tesznek jelentést a szakmai díjbizottságnak, amelyik augusztusra alakítja ki álláspontját. Egy vagy esetleg két jelöltet neveznek meg, a nevek a Fizikai, illetve Kémiai Osztály javaslataként kerülnek a teljes Akadémia plénuma elé, amely szavazással dönt. Ezután az Akadémia főtitkára telefonon értesíti a döntésről a díjazottakat. A díjat Alfréd Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki. Helyszín manapság a stockholmi városháza. A díjjal aranyérem és egyedi tervezésű díszes diploma jár. A díjjal járó összeget máskor, szűkebb körben adják át. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletével hozta létre az alapítványt, amely az örökséget kezeli. 1901 óta csak hat évben (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adták ki.[1]

Fizikusok Nobel-díjai más területen

[szerkesztés]

Kémiai Nobel-díjat kaptak a fizikusok közül 1908-ban Ernest Rutherford, 1922-ben Francis William Aston, 1936-ban Peter Debye.

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott Békésy György biofizikus 1961-ben.

Nobel-békedíjat kapott Andrej Dmitrijevics Szaharov 1975-ben.

1901–1909

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1901 Wilhelm Conrad Röntgen Németország „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a róla elnevezett sugárzás felfedezésével nyújtott”
1902 Hendrik Lorentz Hollandia „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a mágnesességnek a sugárzási jelenségekre való hatásának vizsgálatával nyújtottak”

(a spektrálvonalak felhasadása mágneses térben, Zeeman-effektus)

Pieter Zeeman Hollandia
1903 Henri Becquerel Franciaország „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a spontán radioaktivitás felfedezésével nyújtott”
Marie Curie Franciaország „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak”
Pierre Curie Franciaország
1904 John William Strutt Egyesült Királyság „a legfontosabb gázok sűrűségével kapcsolatos vizsgálataiért és az argon felfedezéséért, melyet eközben tett”
1905 Lénárd Fülöp Németország
Magyarország 		„a katódsugarakkal kapcsolatos munkáiért”
1906 Joseph John Thomson Egyesült Királyság „a gázokon áthaladó elektromosságra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok terén szerzett nagy érdemeiért”
1907 Albert A. Michelson USA „pontos optikai berendezéséért és az ezzel végzett spektroszkópiai és metrológiai vizsgálataiért” (Michelson-interferométer)
1908 Gabriel Lippmann Franciaország „az interferencia elvén alapuló színesfényképezési módszeréért”
1909 Guglielmo Marconi Olaszország „a drót nélküli távíró kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül”
Karl Ferdinand Braun Németország

1910–1919

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1910 Johannes Diderik van der Waals Hollandia „a gázok és folyadákok állapotegyenletével kapcsolatos munkájáért” (Van der Waals-egyenlet)
1911 Wilhelm Wien Németország „a hőmérsékleti sugárzással kapcsolatos felfedezéseiért” (Wien-törvény)
1912 Gustaf Dalén Svédország „a világítótornyok és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályzók feltalálásáért”
1913 Heike Kamerlingh Onnes Hollandia „a testek alacsony hőmérsékletű tulajdonságainak vizsgálatáért, melyek többek között a folyékony hélium előállításához vezettek”
1914 Max von Laue Németország „a Röntgen-sugárzás kristályokon történő diffrakciójának felfedezéséért”
1915 William Henry Bragg Egyesült Királyság „a kristályszerkezet röntgensugárzással történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért”
William Lawrence Bragg Egyesült Királyság
1916
nem osztották ki
1917 Charles Glover Barkla Egyesült Királyság „az elemek karakterisztikus röntgensugárzásának felfedezéséért”
1918 Max Planck Németország „szolgálatának elismeréseképp, amiatt a hatás miatt, amit kvantumelméletével a fizika fejlődésére gyakorolt”
1919 Johannes Stark Németország „a csősugárzásban fellépő Doppler-effektus és a spektrumvonalak elektromos térben történő felhasadásának felismeréséért” (Stark-effektus)

1920–1929

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1920 Charles Edouard Guillaume Svájc „a vas-nikkel ötvözetek anomáliáinak felfedezésével szerzett méréstechnikai érdemeiért”
1921 Albert Einstein Németország „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére”
1922 Niels Bohr Dánia „az atom szerkezetének, és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért”
1923 Robert Andrews Millikan USA „az elektromos töltéssel és a fotoelektromos hatással kapcsolatos munkájáért” (elektron, elemi töltésegység)
1924 Karl Manne Siegbahn Svédország „röntgenspektroszkópiai felfedezéseiért és kutatásaiért”
1925 James Franck Németország „az elektron atommal való ütközésekor fellépő törvényszerűségek felfedezéséért” (Franck–Hertz-kísérlet)
Gustav Hertz Németország
1926 Jean Baptiste Perrin Franciaország „az anyag diszkontinuus felépítésével kapcsolatos munkásságáért, kivált a szedimentációs egyensúly felfedezéséért”
1927 Arthur Compton USA „a róla elnevezett effektus felfedezéséért” (Compton-hatás)
Charles Thomson Rees Wilson Egyesült Királyság „az elektromosan töltött részecskék pályáját gőzlecsapódás által láthatóvá tevő módszeréért” (Wilson-kamra)
1928 Owen Willans Richardson Egyesült Királyság „a termo-ionos jelenségekkel kapcsolatos munkájáért, különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért” (Richardson-hatás)
1929 Louis de Broglie Franciaország „az elektron hullámtermészetének felfedezéséért”

1930–1939

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1930 Chandrasekhara Venkata Raman India „a fényszórással kapcsolatos munkájáért és a róla elnevezett hatás felfedezéséért” (Raman-szórás vagy Raman-hatás)
1931
nem osztották ki
1932 Werner Heisenberg Németország „a kvantummechanika megalapozásáért, és annak a hidrogén allotrop formáinak felfedezéséhez vezető alkalmazásáért”
1933 Erwin Schrödinger Ausztria „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért” (kvantummechanika)
Paul Dirac Egyesült Királyság
1934
nem osztották ki
1935 James Chadwick Egyesült Királyság „a neutron felfedezéséért”
1936 Victor Franz Hess Ausztria „a kozmikus sugárzás felfedezéséért”
Carl David Anderson USA „a pozitron felfedezéséért”
1937 Clinton Davisson USA „az elektronok kristályokon történő elhajlásának felfedezéséért”
George Paget Thomson Egyesült Királyság
1938 Enrico Fermi Olaszország „új radioaktív elemek létének kimutatásáért, mely elemeket neutron besugárzással hozott létre, és a lassú neutronok által keltett atommagreakciók felfedezéséért”
1939 Ernest Orlando Lawrence USA „a ciklotron felfedezéséért és kifejlesztéséért, és az ezáltal elért eredményeiért, különös tekintettel a mesterséges radioaktív elemekre”

1940–1949

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1940
nem osztották ki
1941
nem osztották ki
1942
nem osztották ki
1943 Otto Stern USA „a molekulasugár-módszer kifejlesztéséért és a proton mágneses momentumának felfedezéséért”
1944 Isidor Isaac Rabi USA „az atommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott rezonancia módszeréért”
1945 Wolfgang Pauli Ausztria „a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért”
1946 Percy Williams Bridgman USA „egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért”
1947 Edward Victor Appleton Egyesült Királyság „a légkör felső rétegének fizikájával kapcsolatos kutatásaiért, különösen a róla elnevezett ionizált réteg felfedezéséért”
1948 Patrick Blackett Egyesült Királyság „a Wilson-féle ködkamra továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért a magfizika és a kozmikus sugárzás terén”
1949 Jukava Hideki Japán „a mezonok létének a magerőkre vonatkozó elméleti vizsgálatán alapuló megjóslásáért”

1950–1959

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1950 Cecil Powell Egyesült Királyság „a magfolyamatok tanulmányozásánál alkalmazott fényképészeti eljárás továbbfejlesztéséért és a mezonokkal kapcsolatos felfedezéseiért, amelyeket ezzel a módszerrel tett”
1951 John Cockcroft Egyesült Királyság „úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommag átalakítás területén”
Ernest Walton Írország
1952 Felix Bloch USA „az atommagbeli mágneses erőter finomabb és egyszerűbb mérési módszerének kifejlesztéséért és az ezzel elért eredményeikért”
Edward Mills Purcell USA
1953 Frits Zernike Hollandia „az általa felállított fáziskontraszt-eljárások kifejlesztéséért, különösen a fáziskontraszt-mikroszkóp feltalálásáért”
1954 Max Born Németország „a kvantummechanikával kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különösen a hullámfüggvény statisztikai értelmezéséért”
Walther Bothe Németország „a koincidencia-módszeréért és az ennek segítségével tett felfedezéseiért”
1955 Willis Eugene Lamb USA „a hirogénspektrum finomszerkezetének felfedezéséért” (Lamb-eltolódás)
Polykarp Kusch USA „az elektron mágneses momentumának pontos meghatározásáért”
1956 William Shockley USA „a félvezetőkkel kapcsolatos vizsgálataikért és a tranzisztorhatás felfedezéséért”
John Bardeen USA
Walter Brattain USA
1957 Jang Csen-ning Kína „az úgynevezett paritási törvények beható vizsgálatáért, amely az elemi részecskékkel kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett”
Li Cseng-tao Kína
1958 Pavel Alekszejevics Cserenkov Szovjetunió „A Cserenkov-effektus felfedezéséért és értelmezéséért”
Ilja Mihajlovics Frank Szovjetunió
Igor Jevgenyjevics Tamm Szovjetunió
1959 Emilio Segrè USA „az antiproton felfedezéséért”
Owen Chamberlain USA

1960–1969

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1960 Donald Glaser USA „a buborékkamra feltalálásáért”
1961 Robert Hofstadter USA „az elektron atommagon történő szórásával kapcsolatos úttörő munkájáért és az ezáltal elért, az nukleonok szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért”
Rudolf Mössbauer Németország „a gammasugárzás rezonanciaabszorpciójával kapcsolatos kutatásaiért és az azzal kapcsolatos felfedezéséért, mely a Mössbauer-effektus nevet viseli”
1962 Lev Davidovics Landau Szovjetunió „a kondenzált anyagokkal, különösen a folyékony héliummal kapcsolatos úttörő elméleteiért” (szuperfolyékonyság)
1963 Wigner Jenő Magyarország
USA 		„az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”
Maria Goeppert-Mayer USA „az atommag héjszerkezetével kapcsolatos felfedezéseikért”
Johannes Hans Daniel Jensen Németország
1964 Charles Hard Townes USA „alapvető munkájukért a kvantumelektronika területén, melyek mézer-lézer-elvű oszcillátotok és erősítők megalkotásához vezettek”
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov Szovjetunió
Alekszandr Mihajlovics Prohorov Szovjetunió
1965 Tomonaga Sinicsiró Japán „kvantumelektrodinamikai munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt az elemi részecskék fizikájában”
Julian Schwinger USA
Richard Feynman USA
1966 Alfred Kastler Franciaország „az atomok Hertz-rezonanciájának tanulmányozása során használt optikai eljárások felfedezéséért és fejlesztéséért”
1967 Hans Albrecht Bethe USA „a magreakciók elméletéhez történő hozzájárulásáért, különös tekintettel a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért”
1968 Luis Alvarez USA „jelentős eredményeiért a részecskefizikában, különösképp a nagyszámú rezonanciaállapot felfedezéséért, mely azáltal vált lehetővé, hogy továbbfejlesztette a hidrogén buborékkamrát és az adatok vizsgálatát”
1969 Murray Gell-Mann USA „az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért” (kvarkok)

1970–1979

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1970 Hannes Alfvén Svédország „alapvető munkájáért és felfedezéseiért a magnetohidrodinamika területén, melynek gyümölcsöző alkalmazásai voltak a plazmafizika különböző területein”
Louis Néel Franciaország „alapvető munkájáért és felfedezéseiért az antiferromágnesség és a ferromágnesség terén, amelyek fontos felismerésekhez vezettek a szilárdtestfizika területén”
1971 Gábor Dénes Magyarország
Egyesült Királyság 		„a holográfia módszerének kifejlesztéséért”
1972 John Bardeen USA „a szupravezetés jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper-Schrieffer elméletnek) is neveznek”
Leon Neil Cooper USA
Robert Schrieffer USA
1973 Leo Esaki USA „a félvezetőkben lezajló alagút-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért”
Ivar Giaever USA
Brian Davon Josephson Egyesült Királyság „az alagút-akadályon átfolyó szuperáram tulajdonságainak előrejelzéséért, különös tekintettel a ma Josephson-effektusnak nevezett jelenségekre”
1974 Martin Ryle Egyesült Királyság „a rádióasztrofizika terén elért úttörő kutatásaikért”
„a megfigyeléseiért és fejlesztéseiért, különösképp az apertúra szintézis technikájáért”
Antony Hewish Egyesült Királyság „a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért”
1975 Aage Niels Bohr Dánia „a kollektív magmozgás és az egyes részecskék mozgása közötti kapcsolat felfedezéséért, és az ezen alapuló atommagszerkezet elméletnek kidolgozásáért”
Ben Roy Mottelson Dánia
James Rainwater USA
1976 Burton Richter USA „egy új típusú nehéz elemi részecske felfedezésében végzett úttörő munkájukért” (J/pszi mezon, c kvark)
Samuel C. C. Ting USA
1977 Philip Warren Anderson USA „a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszekrezetére vonatkozó elméleti vizsgálataikért”
Nevill Francis Mott Egyesült Királyság
John H. van Vleck USA
1978 Pjotr Kapica Szovjetunió „alapvető találmányaiért és felfedezéseiért az alacsony hőmérsékletek fizikája területén”
Arno Penzias USA „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért”
Robert Woodrow Wilson USA
1979 Sheldon Glashow USA „az elemi részecskék között ható egyesített gyenge és elektromágneses kölcsönhatás elméletéhez való hozzájárulásukért, beleértve többek között a gyenge semleges áramok előrejelzését” (elektrogyenge kölcsönhatás, alapvető kölcsönhatások)
Abdus Salam Pakisztán
Steven Weinberg USA

1980–1989

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1980 James Cronin USA „alapvető szimmetriaelvek sérülésének felfedezéséért a semleges K-mezon bomlásában”
Val Fitch USA
1981 Nicolaas Bloembergen USA „ a lézerspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásukért”
Arthur Leonard Schawlow USA
Kai Manne Siegbahn Svédország „a nagy felbontású elektronspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásáért”
1982 Kenneth G. Wilson USA „a fázisátalakulásokkal kapcsolatos kritikus jelenségekre vonatkozó elméletéért”
1983 Subrahmanyan Chandrasekhar USA „a csillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért”
William Alfred Fowler USA „azoknak a magreakcióknak elméleti és kísérleti vizsgálatáért, melyek a világegyetem kémiai elemeinek felépülésében jelentősek”
1984 Carlo Rubbia Olaszország „a gyenge kölcsönhatást közvetítő W és Z részecskék felfedezéséhez vezető nagy projektben való jelentős szerepükért”
Simon van der Meer Hollandia
1985 Klaus von Klitzing Németország „az úgynevezett kvantumos Hall-effektus felfedezéséért”
1986 Ernst Ruska Németország „az elektronoptikában végzett alapvető munkájukért, és az első elektronmikroszkóp megépítéséért”
Gerd Binnig Németország „a pásztázó alagútmikroszkóp kivitelezéséért”
Heinrich Rohrer Svájc
1987 Johannes Georg Bednorz Németország „a kerámiákban történő szupravezetéssel kapcsolatos úttörő felfedezéseikért”
Karl Alex Müller Svájc
1988 Leon Max Lederman USA „a neutrínónyaláb módszerért és a müonneutrínó felfedezésével a leptonok dublet szerkezetének kimutatásáért” (kétneutrínó-kísérlet)
Melvin Schwartz USA
Jack Steinberger USA
1989 Wolfgang Paul Németország „az ioncsapda technika kifejlesztéséért”
Hans Georg Dehmelt USA
Norman Foster Ramsey USA „a szeparált oszcillátormezők módszerének kifejlesztéséért, és alkalmazásáért a hidrogénmézerben és más atomórákban”

1990–1999

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
1990 Jerome Isaac Friedman USA „az elektronnak a protonon és a kötött neutronon történő mélyen rugalmatlan szórásával kapcsolatos úttörő kutatásaikért, amelyek rendkívül fontossá váltak a részecskefizika kvarkmodelljének fejlesztésében”
Henry Way Kendall USA
Richard Edward Taylor Kanada
1991 Pierre-Gilles de Gennes Franciaország „az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejlesztett eljárásáért, melyet általánosítva az anyag összetettebb formáinak – például folyadékkristályok és polimerek tanulmányozására is használni lehet”
1992 Georges Charpak Franciaország „részecskedetektorok ki- és továbbfejlesztéséért, különös tekintettel a sokszálas proporcionális kamrára (1968)”
1993 Russell Hulse USA „egy kettőscsillag rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására” (gravitációs hullám)
Joseph Hooton Taylor USA
1994 Bertram Neville Brockhouse Kanada „a kondenzált anyagok vizsgálatára szolgáló neutronszórás technikájának felfedezéséért”
Clifford Glenwood Shull USA
1995 Martin Lewis Perl USA „a leptonfizikához való úttörő kísérleti hozzájárulásukért”

„a tau-lepton felfedezéséért”

Frederick Reines USA „a neutrínó detektálásáért”
1996 David Morris Lee USA „a hélium-3 izotóp alacsony hőmérsékleten létrejövő szuperfolyékony tulajdonságának felfedezéséért”
Douglas Dean Osheroff USA
Robert Coleman Richardson USA
1997 Steven Chu USA „az atomok lézerfénnyel történő hűtés és csapdázás módszerének kifejlesztéséért”
Claude Cohen-Tannoudji Franciaország
William Daniel Phillips USA
1998 Robert Betts Laughlin USA „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”
Horst Störmer Németország
Daniel Chee Tsui USA
1999 Gerardus ’t Hooft Hollandia „az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért” (alapvető kölcsönhatások)
Martinus Veltman Hollandia

2000–2009

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
2000 Zsoresz Ivanovics Alfjorov Oroszország „félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért a nagysebességű- optoelektronika számára”
Herbert Kroemer Németország
Jack Kilby USA „az integrált áramkörök feltalálásában való munkájáért”
2001 Eric Allin Cornell USA „alkáliatomokból álló hígított gázokban Bose–Einstein-kondenzátum előállításáért, és a kondenzátum tulajdonságainak korai tanulmányozásáért”
Wolfgang Ketterle Németország
Carl Edwin Wieman USA
2002 Raymond Davis USA „az asztrofizikában elért úttörő eredményeikért, különös tekintettel a kozmikus neutrínók észlelésére”
Kosiba Maszatosi Japán
Riccardo Giacconi USA „az asztrofizika területén végzett úttörő munkáért, amely kozmikus röntgenforrások felfedezéséhez vezetett”
2003 Alekszej Abrikoszov Oroszország
USA 		„a szupravezetés a szuperfolyékonyság területén végzett úttörő munkáért”
Vitalij Ginzburg Oroszország
Anthony James Leggett Egyesült Királyság
USA
2004 David Jonathan Gross USA „az erős kölcsönhatás elméletében jelenlévő aszimptotikus szabadság felfedezéséért”
David Politzer USA
Frank Wilczek USA
2005 Roy Glauber USA „az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért”
John Hall USA „a lézeralapú precíziós színképelemzés kifejlesztésében való közreműködésükért”
Theodor Hänsch Németország
2006 John C. Mather USA „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest-formájának és anizotrópiájának felfedezéséért”
George Smoot USA
2007 Albert Fert Franciaország „az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért”
Peter Grünberg Németország
2008 Yoichiro Nambu USA „a spontán szimmetriasértés mechanizmusának felfedezéséért”
Kobajasi Makoto Japán „mert megsejtették, hogy legalább három kvarkcsalád létezik a természetben”
Maszkava Tosihide Japán
2009 Charles Kuen Kao Kína, USA
Egyesült Királyság 		„az optikai kábelen történő kommunikáció alapjainak kidolgozásáért”
Willard Boyle USA „a képalkotásban új távlatokat nyitó CCD-érzékelő fejlesztéséért”
George Elwood Smith USA

2010–2019

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
2010 Andre Geim Oroszország
Hollandia 		„a kétdimenziós anyaggal, a grafénnel kapcsolatos úttörő kísérleteikért”
Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov Oroszország
Egyesült Királyság
2011 Saul Perlmutter USA „a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért”

(megjegyzés: ezt magyar csillagászok évekkel korábban kimutatták[2])

Brian P. Schmidt USA
Adam Riess USA
2012 Serge Haroche Franciaország „az önálló kvantumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos módszerek kidolgozásáért”[3]
David J. Wineland USA
2013 François Englert Belgium „azon elmélet kidolgozásáért, hogy az elemi részecskék hogyan jutnak tömeghez, ami a Higgs-bozon létezését tette szükségessé, melyet 2012-ben kísérletileg bizonyítottak”[4][5][6]
Peter Higgs Egyesült Királyság
2014 Akaszaki Iszamu Japán „kék fényt kibocsátó diódák feltalálásáért”[7][8][9]
Amano Hirosi Japán
Nakamura Súdzsi Japán
USA
2015 Kadzsita Takaaki Japán „a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege”[10][11][12][13][14][15]
Arthur B. McDonald Kanada
2016 David J. Thouless Egyesült Királyság
USA 		„a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért”[16]
Duncan Haldane Egyesült Királyság
USA
J. Michael Kosterlitz Egyesült Királyság
USA
2017 Kip Thorne USA „a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért”[17][18]
Barry Barish USA
Rainer Weiss Németország
USA
2018 Arthur Ashkin USA „az optikai csipeszek megalkotásáért és az eszközök biológiai rendszerekben való alkalmazásáért”[19][20]
Gérard Mourou Franciaország „a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért”[19]
Donna Strickland Kanada
2019 James Peebles Kanada "átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket" [21]
Michel Mayor Svájc "felderítették kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva"[22]
Didier Queloz

2020–2029

[szerkesztés]
Év Díjazott Ország Indoklás
2020 Roger Penrose USA "a fekete lyukak kialakulásának leírásáért és általános relativitással összeegyeztethetőségének kimutatásáért"
Reinhard Genzel Németország "a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű szupermasszív fekete lyuk felfedezéséért"
Andrea M. Ghez USA
2021 Syukuro Manabe USA "a globális felmelegedés megbízható előrejelzését és mennyiségi variabilitását leíró modell készítéséért a Föld klímájáról"
Klaus Hasselmann Németország
Giorgio Parisi Olaszország "a fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatásának kutatásáért az atomi részecskétől a planetáris skáláig"
2022 Alain Aspect Franciaország "a fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenségekkel kapcsolatos megállapításaikért, és a kvantuminformatika területén elért munkájukért"[23]
John F. Clauser USA
Anton Zeilinger Ausztria
2023 Pierre Agostini Franciaország/USA "Az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért"[24]
Krausz Ferenc Magyarország/Ausztria
Anne L’Huillier Franciaország/Svédország
2024 John Hopfield USA "felfedezéseikért és találmányaikért, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást"[25]
Geoffrey Hinton Egyesült Királyság

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szabó Árpád: Magyar természettudósok - Fizikusok. 4., bőv. kiadás, Akad. Kiadó, 2007. 326. o. ISBN 963 05 8387 9
  2. ↑ Magyar csillagászok évekkel előzték meg az idei fizikai Nobel-díjasokat (Index, 2011. október 14.)
  3. ↑ A 2012-es Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  4. ↑ A 2013-as Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  5. ↑ A 2013-as Nobel-díjasok a Phys.org oldalán
  6. ↑ A 2013-as kitüntetettek a Scientific American oldalán
  7. ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a Phys.org oldalán
  8. ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a Bloomberg.com oldalán
  9. ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a HVG oldalán
  10. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a Nobelprize.org oldalán
  11. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  12. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a phys.org oldalán
  13. ↑ Magyarázat a physicsworld.com-on
  14. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasoa a channelnewsasia.com-on. [2015. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  15. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a physicsworld.com-on. [2016. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  16. ↑ A 2016-os Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  17. ↑ A gravitációs hullámok felfedezői nyerték a 2017-es fizikai Nobel-díjat
  18. ↑ A 2017-es kitüntetettek az MTA.hu-n
  19. ↑ a b A 2018-as kitüntetettek az Origon
  20. ↑ A 2018-as kitüntetettek a HVG oldalán
  21. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
  22. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
  23. ↑ A kvantuminformatika úttörőit díjazták (2022)
  24. ↑ Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc fizikus és két társa (2023)
  25. ↑ A mesterséges intelligenciáért járt idén a fizikai Nobel-díj (2024)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fizikai_Nobel-díj&oldid=27790707”