Émile Acollas
| Émile Acollas | |
 | |
| Született | Pierre René Paul Émile Acollas[1] 1826. június 25.[2][3][1][4] La Châtre[2][1][5] |
| Elhunyt | 1891. október 17. (65 évesen)[6][7] rue du Chemin-Vert[8] |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | a francia Becsületrend lovagja (1885. július 10.) |
| Halál oka | öngyilkosság[9] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Émile Acollas témájú médiaállományokat. | |
Émile Acollas, (La Châtre, 1826. június 25. – Asnières, 1891. október 17.) francia jogtudós.
Életpályája
[szerkesztés]1867-ben részt vett a Genfben a szocialista kongresszuson, amiért Párizsban egy évi fogházra ítélték. Azután Svájcban élt. 1871-ben, a kommün idején, távollétében kinevezték a párizsi egyetem jogi karának dékánjává. 1880-ban megkapta a Becsületrendet. Számos jogi és politikai művet írt. Fő műve a Manuel de droit civil (A polgári jog kézikönyve) (1869 -74, 3 kötet). 1878-ban megindította a La science politique című havi folyóiratot. Öngyilkos lett.
Főbb művei
[szerkesztés]- Nécessité de refondre l'ensemble de nos codes (Párizs, 1866);
- Les droits du peuple, cours de droit politique (1873, 2 kötet);
- Philosophie de la science politique (1877);
- Le mariage, son passé, son présent, son avenir (1880).
- Manuel de droit civil (1869 -74, 3 kötet).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture of France
- ↑ a b Departmental archives of Indre
- ↑ [LH//6/2 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ nem ismert. „Аколла, Эмиль” (orosz nyelven). Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. Volume I, 1890.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Аколла Эмиль, 2017. február 25.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
- ↑ Departmental archives of Hauts-de-Seine
- ↑ Gil Blas (francia nyelven)
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona
