The Wayback Machine - https://web.archive.org/web/20230517041648/https://www.academia.edu/60893325
Academia.eduAcademia.edu
Veszprémy László SZENT ADALBERT ÉS MAGYARORSZÁG Historiográfiai áttekintés Szt. Adalbert magyarországi történeti szerepének problémája elsősorban historiográfiai kérdés. Elsősorban azért, m e r t k o r t á r s feljegyzések ma- gyarországi működéséről, követek küldésére és l á t o g a t á s á r a t e t t igen ál- talános megjegyzésektől eltekintve n e m m a r a d t a k f e n n , sem legendáiban 1 sem a magyarországi Szt. István-legendák koránál régibb történeti forrá- sokban. így a kérdés vizsgálatánál n e m szorítkozhatunk csak a XIX-XX. századi történeti k u t a t á s o k eredményeire, hiszen azok a középkori törté- neti megközelítések által kijelölt nyomon haladtak, s ú j szempontokat alig-alig t u d t a k a k é r d é s vizsgálatához hozzátenni. Szt. Adalbert a középkori magyarországi historiográfiában A középkori Magyarország egyetlen f e n n m a r a d t Annales-e a kezdetektől az országos eseményeket 1187-ig, helyi kiegészítésekkel 1203-ig követi nyo- mon. Jellemző módon a 997. esztendőben Adalbert püspök mártírhalálával kezdődik, s csak második évszáma 998-ban Szt. István apja, Géza fejedelem halála. Az évszám egyébként is ismeretes volt a hazai hagyományban, mivel Szt. István XI. század végi Nagyobb legendája m á r t a r t a l m a z t a (5. fej.). Adalbert neve ezen kívül, s kétségtelenül ez a fontosabb, Szt. István megkeresztelkedésével kapcsolatban fordul elő. A m á r említett Nagyobb legenda szerint G é z á n a k egy látomásban jósolják m e g Szt. Adalbert cseh főpap hozzá való érkezését, azért hogy őt megtérítse (4. fej.), n o h a koráb- b a n (2. fej.) Géza és u d v a r a (ipse cum familiaribus suis) m á r megkeresz- telkedik. A jövendölésnek megfelelően Géza fiát I s t v á n t a legenda szerint (5. fej.) „Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségért a keresztség fehér r u h á j á b a öltöztette és lelki gyámola lett." (Hunc Deo dilectius Adalbertus episcopus crismali baptismate secundum credulitatis sue ueritatem intinxit et susceptor eius fuit.) A mondatot a z é r t idézzük latinul, m e r t a mai napig e n n e k értelmezése az Adalbert-problémakör kulcsmon- data. Egyúttal, s ez n e m kevésbé fontos, hogy a m é g megkereszteletlen magyarok, „congregatio gentis indomite" m e g t é r n e k és megkeresztelked- nek „convertuntur et baptizantur" és számtalan helyen templomokat alapí- t a n a k „statuuntur ecclesie". A fenti idézetek a l a p j á n Adalbert történetiségéhez és Gézához valamint Szt. Istvánhoz fűződő kapcsolata megkérdőjelezhetetlen volt Magyaror- 322 szágon". Legendái a fenti idézetekkel együtt a liturgiái olvasmányok ré- szévé váltak, s minden latinul tudó klerikus kívülről t u d t a azokat. E z t m é g hangsúlyosabbá tette, hogy Adalbert az első m a g y a r érseki egyház, az esztergomi patronusává, m a j d t á r s p a t r ó n u s á v á vált és m i n d m á i g az. Való- színű, hogy m i k é n t ma pl. Érszegi Géza gondolja, először csak Adalbert volt Esztergom védőszentje, m a j d a király élete vége felé lett Szűz Máriá- val közös a patrocinium' 5 , a m i t István egyéb alapításaiból leszűrhető ta- nulságok támogatnak." Más vélemény — pl. Horváth I s t v á n - szerint az esztergomi Mária-patrocinium Szt. István u t á n i (1156: Mária-oltár fel- szentelése, 1397 canonica visitatio-ban a kettős patrocinium első említé- se). 5 Ereklyéi k o r á n k e r ü l h e t t e k ide, még ha először arról az 1553. évi lel- tárból é r t e s ü l ü n k Adalbert egy koponyacsontjáról és egy k a r d a r a b k á j á r ó l . 6 Kultusza folyamatos m a r a d t Esztergomban, de nyilván az egész püspöki e g y h á z t a r t o m á n y b a n , illetve az egész országban az esztergomi érsek alá tartozó apátságok, világi és szerzetesrendi prépostságok, városi plébániák, Erdélyben a brassói és szebeni decanatus 14 ill. 24 p l é b á n i á j a megkülön- böztetett figyelmet szenteltek neki. Az esztergomi egyházmegyei zsinatok szinodális könyvei - legkorábbiak a XV. századból m a r a d t a k fenn, s egy- nek forrása 1387-1402 között keletkezett - ü n n e p l a j s t r o m á b a n kiemelt hely j u t Adalbertnek (festum gloriosi pontificis et martyris sancti Adalberti patroni nostri Strigoniensis ecclesie), s m a g u k a t a zsinatokat is ünnep- n a p j a körül t a r t o t t á k meg.' A szintén korai megszervezésű győri püspöki székesegyház közelében, jellemző nevű Királyföldjén egy t á r s a s k á p t a l a n védőszentje, k á p t a l a n j á n a k prépostja tagja a győri s z é k e s k á p t a l a n n a k . E k á p t a l a n régiségét - feltehetően 1000 körüli Adalbert-névadást - m u t a t j a , hogy temetőjében állt a vidék legkorábbi egyháza, a jellegzetes nevű Szent Á b r a h á m kápolna. 8 A III. Béla uralkodása a l a t t épített esztergomi Adalbert székesegyház nyugati oldalán található díszkapuján, a hazai középkori művészet egyik r e m e k m ű v é n is helyet foglalt, s emlékeztette történeti szerepére az a r r a járókat. 9 A t i m p a n o n az ország M á r i á n a k való f e l a j á n l á s á t m u t a t j a , a reg- num és sacerdotium kettősségének értelmezésével. Ebben az előbbit Ist- ván, az utóbbit Adalbert testesíti meg. Adalbertet Mária sententiá-ja emlí- ti „Suscipio servanda tuis, si jura sacrorum summát Adalbertus sicut petis". Adalbert válasza: ,^nnuo virgo tuis jussis, ac exequar ut vis"10. U g y a n a k k o r utalni kell arra, hogy sajátos m a g y a r ikonográfiája n e m ala- k u l t ki, saját a t t r i b u t u m a nincsen, egyházi ábrázolásai k i s s z á m ú a k , amik tisztelete korlátaira utalnak; Istvánhoz és Lászlóhoz hasonlítható tisztele- te soha n e m bontakozott ki az országban. A magyar historiográfia régi problémája, hogy a m a g y a r királyok Béla neve összefügg-e Adalbert nevével. Adalbert neve azonban csak egy korai idézőpecsét feliratán — „sigillum Adalberti regis" - , illetve két, XIII. század elején interpolált oklevélben fordul elő. A k u t a t ó k véleménye mindeneset- re megoszlik arról, hogy I. II. és III. Béla királyok közül melyik h a s z n á l t a 323 elsőként, azaz azonosította utólag a szláv eredetű (Beloslav) Béla és az Adalbert neveket. Felmerülhet a n n a k lehetősége, hogy a kereszteshad- j á r a t r a készülő III. Béla készíttette, mivel a pecséten egy keresztes „Agnus Dei" ábrázolás látható. Ilyen, ill. ehhez hasonló - s z a r v a s ? , szarvval ellátott húsvéti bárány?— előfordul az esztergomi P o r t a speciosa egyik előkerült töredékén, vagy éppen a ténylegesen k e r e s z t e s h a d j á r a t o t vezető II. And- r á s pénzein, ill. a J o h a n n i t a lovagrend időben későbbi pecsétjein." Esetleg a II. Andrással ifjabb királyként szembenálló IV. Béla hercegi évei is szóbajöhetnek. 1 2 Az ábrázolás általános, elterjedt volta azonban óvatos- ságra int a m a g y a r á z a t o k értékelésekor. Az Adalbert történetiségével kapcsolatos problémák tulajdonképpen a magyarországi keresztény térítés kezdeteinek homályosságával, forrás- szegény voltával kapcsolatosak. Bizánci illetve n é m e t földi források egyér- telműen bizonyítják a magyarországi térítések Szt. István előtti kezdeteit. Különösen fontos lehetett st. galleni Bruno magyarországi jelenléte, 1 ' 1 aki- ről valószínűsítik, hogy a fejedelmi udvarban működött, és a fejedelmi csa- lád térítője lehetett. A középkori magyarországi historiográfiában azonban m i n d e n n e k semmi nyoma sem maradt. E g y é r t e l m ű e n azért, mert a Szt. István-legendákban is b e m u t a t o t t kép, Szt. István m i n t a magyarok első királya, a n é p megtérítője és egyházszervezője elhomályosított és feledésbe kényszerített m i n d e n ettől eltérő, korábbi hagyományt. Adalbert a m a - gyarországi h a g y o m á n y b a n soha n e m „apostolus", a m i Szt. I s t v á n n a k f e n n t a r t o t t cím. 11 A király legendája szemléletesen fogalmazta meg Gézá- ról, akinek egy égi jelenés hozta t u d o m á s á r a , hogy mivel kezei vérrel szennyezettek, a magyarországi térítést fia, István fogja befejezni. A m a - gyar k r ó n i k á s szövegek a legendát követték, s szintén Adalbertet nevezték meg István keresztelőjének. Ezt a középkorban, egészen a legújabb korig h a t á r o z o t t a n úgy értékelték, hogy Adalbert a magyarok első k i r á l y á n a k keresztelője, s a legenda szavainak megfelelően a nép térítője is. Álljon itt csak egy példa, az 1255-1275 között keletkezett domonkos s e r m o n a r i u m negyedik Szt. István beszédéből: „baptismi, in quo adhuc puer accepit habitum fidei ministerio Sancti Adalberti, cui honor a nobis debetur, quia fuit nostre conversionis primus propagator."15 Hasonló szellemű a közép- kor népszerű, n y o m t a t á s b a n is terjedő s e r m o n a r i u m a i közé tartozó L a s k a i Osvát-mű, b e n n e Adalbert-sermója (35.) 16 . A Legenda a u r e a m a g y a r vo- natkozású h i á n y a i t pótolva először 1486 körül jelent meg a „Legende sanctorum regni H u n g a r i e in Lombardica história non contente", első he- lyen Adalbert mint „patrónus huius regni" — e címet r a j t a kívül csak Ist- v á n kapja m e g legendájával. 1 ' A Szt. István-kép hazai tudatos k i a l a k í t á s á n a k motívumai mára jól is- mertek. A XI. században mind a német-római császárok, mind a p á p a s á g hűbéri igényekkel lépett fel Magyarországgal szemben, a n é m e t - m a g y a r fegyveres harcok egészen 1108-ig elhúzódtak. Ebben a feszült politikai környezetben a történeti és hagiografikus források m i n d e n olyan s z a v á n a k 324 súlya lett, ami a hazai térítés és egyházszervezés külföldi, pápai vagy né- m e t részvétellel való megtörténtére, illetve a magyarok pogány ságára, fokozatos megtérésükre u t a l t volna. A Szt. István születését és megkeresz- telkedését megelőző égi j e l e n é s n e m egyszerűen csak a legendák gyakori toposza, h a n e m egyúttal azt a célt is szolgálta, hogy a m a g y a r o k keresz- t é n y h i t r e téréséből minden földi tényezőt kikapcsoljon, s azt közvetlenül az égiekhez kapcsolja. A m a g y a r udvari írástudók működése sikeres volt, a gregoriánus szel- lemű p á p a i udvarral Szt. I s t v á n l e g e n d á j á t sikerült elfogadtatni, amiben többek között ilyen sorokat lehetett olvasni, a p á p a szájába adva: „Én apostoli vagyok, ő - ti. ISTVÁN - m é l t á n Krisztus apostola, h a Krisztus a n n y i n é p e t térített meg általa". Még h a III. Incének sok is volt István h a t a l m á n a k „mindkét törvény" alapján való igazolása, és e s z a v a k a t kiha- g y a t t a a legendából, a későbbiekben a p á p a i oklevelek vonatkozó passzu- sai a Rómába küldött és ott megőrzött Szt. István-legendát követték, abból idéztek. 1 8 A német és pápai igények a későbbi századokban is felbukkan- tak. így például Szt. Henrik császár legendái a császárnak illetve testvér- ének Gizellának, István feleségének tulajdonították, Szt. I s t v á n t mellőzve, a m a g y a r o k megtérését - először a XI.sz. közepén, Wipo és H e r i m a n n u s Augiensis munkáiban. A p á p á k pedig m é g a XIII. század végén is felemle- gették, hogy István állítólagosán Szt. Péternek, azaz R ó m á n a k a j á n l o t t a fel országát. 1 9 Bogyay u g y a n a k k o r n e m tekinti tudatos a m n é z i á n a k a ma- gyarországi kereszténytérítést övező szinte teljes h a l l g a t á s t a m a g y a r for- r á s o k b a n . Ezt az utóbbi évtizedekben Gerics Józsefnek sikerült bizonyíta- ni, és r e k o n s t r u á l n i egy kiélezett ideológiai csatát a m a g y a r állami és egy- házi szuverénitás védelmében XI. századi forrásainkban. M i u t á n sikerült a magyarországi t é r í t é s valós történeti körülményeit teljesen kiiktatni az elbeszélő forrásokból, az írástudók felismerték a meg- térés l e í r á s á n a k hiányait. A m i n t t u d j u k , a legtöbb országban megörökítet- ték az első keresztény uralkodó megtérítésének a helyét, idejét, a térítő személyét, esetleg keresztapját. Ezek a m a g y a r h a g y o m á n y b a n m i n d el- homályosultak, s ennek pótlására, t a l á n a XIII. században a k r ó n i k á b a n r e k o n s t r u á l t á k István megkeresztelkedését (38.fej.), s egy itáliai s z á r m a - zású családból, egy magyarországi helynévből képzett n e v ű k e r e s z t a p á t is kreáltak. 2 0 Az évszámok r e k o n s t r u á l á s á r a azonban m á r n e m k e r ü l t sor, így Szt. István születésének, keresztelkedésének, ill. Gizellával való há- z a s s á g á n a k időpontját csak t a l á l g a t n i t u d j u k . Ezeknek az évszámoknak, h a i s m e r n é n k azokat, fontos szerep j u t h a t n a az Adalbert magyarországi t a r t ó z k o d á s á r a vonatkozó találgatásokban. É r t h e t ő , hogy Adalbert a középkorban sajátosan magyarországi s z e n t t é vált. A magyarországi szentek közül Gellérttel, a m á r t í r h a l á l t h a l t c s a n á d i püspökkel m u t a t t a a legtöbb rokonságot. Lehet, hogy m á r 1083-ban, a szentté a v a t á s évében ösztönző szerepet j á t s z h a t o t t Adalbert 2 1 , de pl. a késő középkorban a liturgikus szövegekben Adalbert i m á d s á g a i t h a s z n á l - 325 j á k fel Gellért ünnepeihez, felcserélve a két nevet."" Adalbert önálló liturgi- k u s tisztelete is töretlen, a legkorábbi 1100 körüli ún. Szt. Margit sacramen- t a r i u m b a n (Esztergomi egyházmegye, ma Zágráb, MR 126.) Adalbertet és Györgyöt még egy napon ünnepelték, de a fogadalmi misék között m á r sze- repel, István, Imre, Gellért társaságában. A középkori magyarországi egyhá- zi k a l e n d á r i u m b a n nem m a r a d t meg Györggyel egy napon, h a n e m megelőz- te őt (ápr. 23.), mellette november 6. vált szokásos ünnepnapjává."' 5 A ma- gyar zarándokok által is kedvelt kölni Szt. Makkabeusok templomának Szt. Katalin kápolnájában valószínűleg m á r a XIV. században megvoltak a ma- gyar szent királyok ereklyéi és szobrai, valamint Alamizsnás Szt. Jánosé és Adalberté. Ez utóbbi feliratát 1587-ben így jegyezték le: ,J3anctus Adalbertus septem qui corruit hastis. Inclytus Hungáriáé primas verusque patronus."M A magyarországi tradícióban is hasonlót figyelhetünk meg: Nagyszombati Márton 1522-ben Bécsben megjelent Opusculum ad regni H u n g á r i á é proce- res-ben a magyar szenteket a szentkirályok mellett Adalbert és Gellért rep- rezentálja. 25 Adalbert tiszteletének az utóéletével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy noha népi tisztelete nem alakult ki, Esztergomhoz, azaz az érsekséghez való szoros kapcsolódása a török elől Nagyszombatra mene- kült székeskáptalan, majd az ottani iskolaszervezésnek, a nagyszombati kollégium Adalbert-patrociniumának köszönhetően meglepően élő maradt. P á z m á n y a szegény diákoknak létrehozta a lakást és élelmet nyújtó „Bursa S. Adalberti"-t." b Ezt részben a XVII. századi nyomtatványok ábrázolásai, pl. P á z m á n y „Kalauz" művének címlapja bizonyítja, ill. az iskolai színjátszás- b a n való jelenléte. Mindezek eredményeként tisztelete a szűkebb liturgikus kultusznál szélesebb körben volt ismert, mint például cseh földön."' Kiemelt magyarországi tisztelete Magyarország h a t á r a i n kívül sem ma- r a d t rejtve. Az ún. Canaparius-féle változat Szt. István l e g e n d á j á r a hivat- kozva t u l a j d o n í t j a neki a m a g y a r o k megtérítését." h A XII. sz. utolsó h a r - m a d á b a n íródott ún. Tempore illo legendája m á r hasznosítja ezeket az a d a t o k a t . Úgy ír róla mint a magyarok apostoláról, s t u d n i véli, hogy a m a g y a r o k városában álló bálványokat égetett el. 29 A P u l k a v a i Krónika, a m e l y n e k első szerkesztése a XIV. sz. második feléből származik, további m a g y a r információkat közöl. Brevnovi hagyományok a l a p j á n véli tudni, hogy Anastasius, az ottani a p á t esztergomi érsek lett. N é h á n y évvel ké- sőbbi második szerkesztése pedig m á r megemlíti, hogy Szt. István keresz- telője Adalbert volt. 30 E külföldi hagyomány tükröződött vissza a XIII. sz. elejei Magyar-Lengyei k r ó n i k á b a n (7. fej.), ahol - a m a g y a r szóhasználat- tól eltérve - magyarok és lengyelek apostolának nevezik, s hangsúlyozza, hogy az esztergomi székesegyház patrónusa lett. 31 A külföldi források, mindenekelőtt a világkrónikáknak a m a g y a r legendákon alapuló informá- ciót t e t t é k ismertté, mint pl. M a r t i n u s Polonus (Oppaviensis). 3 2 E n n e k köszönhető, hogy a m a g y a r történet legszínvonalasabb, igaz m á r h u m a n i s t a összegzője, Antonio Bonfini terjedelmes bekezdéseket szentel Adalbertnek. 3 3 Ebben olyan legendát használ forrásként, amely pontosan 326 nem egyezik egyik ismert Adalbert-vitá-val sem, sőt azt további forrásokkal, pl. Cosmas Pragensis adataival, valamint csodáival is kibővítette. A magyar történészek máig tartó dilemmája, hogy a keresztény térítés meddig jutott Géza alatt, s abban mennyi volt fia, István része, m á r Bonfinit foglalkoztat- ta. Bonfininél, miként a XV. századi történetírók jó részénél, a hitbeli első- ség határozottan Gézát illeti meg. Géza elsőségének hagyománya az 1397. évi esztergomi canonica visitatió-ban is tetten érhető, ahol m á r az esztergo- mi vár és egyház alapítását neki tulajdonítják 3 4 . Ebben szerepet játszhatott, hogy az esztergomi egyház hazai elsőségét, ősiségét bizonyítsák. Az Adalberttel kapcsolatos historiográfiai probléma jórészt kronológiai természetű volt, ti. a halála előtt a magyar u d v a r b a n j á r t Adalbert kit is keresztelt meg Magyarországon? A XIII. sz. végén, (1280-as évek) Kézai Simon krónikája szerint Géza fejedelmet és u d v a r á t keresztelte meg Adal- bert, amit a szintén XV. századi humanista Pietro Ransano is követ. ir ' A kései krónikák expressis verbis kimondják, amit a Szt. István legenda csak sugall, hogy a látomás révén Adalbertet - nem földi h a t a l m a k - h a n e m ma- ga az Ú r küldte az országba, (így Ransanus, Unrest, Bonfini). Bonfini (2.1.15) Adalbert Géza udvarában tett látogatását elnyújtja és a fent említett részletekkel gazdagítja, s szintén összekapcsolja a Gézánál tett látogatást István megkeresztelésével. Éppen kronológiai szempontok miatt Géza m á r Adalbert érkezése előtt megveti a hit alapjait, anélkül, hogy megtudnánk, ki is keresztelte. Homályos utalás olvasható csak arról, hogy a pannóniai hit Nagy Károly uralkodása alatt vette kezdetét, s a h a t á r menti germánok hintették el a hit morzsáit a velük szomszédos magyarok körében. E magya- rok fohászkodása eredményeként „érkezett" a pogánysággal szakító Géza fejedelem. Adalbert így Szt. István nevelésében (vö. legenda susceptor sza- vát, Gellért legenda: erudivit, a Nagyobb legendában István keresztelése u t á n valóban t a n u l m á n y a i r a utaló mondatok következnek, anélkül hogy azok Adalbertre vonatkoznának) jutott szerephez, majd Géza halála u t á n távozik el az országból, hogy küldetését tovább folytassa. Szt. Adalbert a legújabb kori hazai historiográfiában Az Adalbert-kérdést sokáig a középkori hagyomány tekintélye h a t á r o z t a meg. Bizonyos ingadozás csak abban volt megfigyelhető, hogy Adalbert Gézát és Istvánt együtt, vagy csak I s t v á n t keresztelte meg, illetve a Q u e r f u r t i Bruno-legenda szavainak értelmezésében, hogy azok egy vagy több (nunc...nunc) magyarországi látogatásra vonatkoznak-e. 3 6 Ezt a szin- tetizáló álláspontot t e t t e magáévá a kora újkori liturgikus olvasmányok gyűjteménye, a Breviárium R o m a n u m (1814) szerint Adalbert először Gé- zát udvarával, majd I s t v á n t keresztelte meg. 3 . Fordulatot a m a g y a r honfoglalás m i l l e n n i u m á r a megjelentetett máig használatos Magyarország-történet Marczali H e n r i k által írott fejezete ho- 327 zott (1895). Megállapítása szerint Adalbert egyszer, 994 körül j á r t Magyar- országon, anélkül, hogy különösebb eredményt ért volna el. Szt. István általa történő megkeresztelése pedig a középkori krónikások kombináció- ja. 3 8 A m a g y a r középkori történetképet máig meghatározó P a u l e r Gyula osztotta a Marczali által vázolt képet (1900), noha n e m fogalmaz olyan radikálisan, n e m emleget „negatív eredményt", m i n t Marczali. Ugyan- akkor a St. Galleni necrologium szövegét, hogy ti. B r u n o keresztelte meg Gézát és háza népét 975-ben, beépíti művébe, amit magával az István névvel is bizonyítottnak lát. Utal arra, hogy a passaui egyház védőszentje nevét a d t á k a m a g y a r fejedelemnek. Ehhez hozzátehetjük, hogy a korai esztergomi fejedelmi kápolnának, miként az egyik győri plébániatemp- lomnak is István-protomártír patrociniuma volt. A katolikus t ö r t é n e t í r á s egy vonulata azonnal elfogadta az ú j eredmé- nyeket, de természetesen f e l m u t a t v a Adalbert tevékenységének valami pozitívumát. Galla Ferenc (1931) szerint ez Szt. István Adalbert általi bér- málásában, Adalbert varázslatos egyéniségének h a t á s á b a n az ifjú királyra, Adalbert t a n í t v á n y a i n a k , általában a szent köréhez t a r t o z ó k n a k Magyar- országra jövetelében s itteni egyházszervező szerepükben ragadható meg. '' A katolikus történetírók egyes tagjai megpróbálkoztak Adalbert hagyomá- nyos szerepének a védelmével, m i n t pl. Karácsonyi J á n o s (1904), újabb f o r r á s o k a t és érveket azonban - természetesen - n e m t u d t a k felsorakoz- t a t n i / 0 A még ma is a legelterjedtebb magyar történet szerzője, H ó m a n Bá- lint szintén Adalbert magyarországi szerepének csekélységére utalt, de ezt ellensúlyozandó, a b é r m á l á s mellett elsőként vetette fel, hogy Adalbertnek szerepe volt a későbbi II. Henrik testvére Gizella és I s t v á n közötti házas- ság előkészítésében, a m i r e még István trónralépte, 997 előtt sor került. 4 1 Az utóbbi évtizedek k u t a t á s á t a Münchenben élt, n e m r é g e n elhunyt Bogyay T a m á s m u n k á i reprezentálják (s akit e r e f e r á t u m t a r t á s a is a leginkább megilletett volna). Nagy érdeme, hogy m e g i s m e r t e t t e a magyar- országi k u t a t ó k a t az általuk mind a mai napig alig-alig h a s z n á l t külföldi m u n k á k k a l , így Rudolf Holinka és Frantisek Dvorník munkáival, s egyút- tal Adalbert magyarországi szerepét eltúlzó véleményüket - a m a g y a r k u t a t á s szerint - jogos kritikával illette. Az ó véleménye is úgy összegez- hető, hogy noha Adalbert a 980-as évektől kapcsolatban állhatott Géza udvarával, közvetlen befolyása a hazai térítésre igen csekély volt. Szerepe István b é r m á l á s á r a , István jellemének alakítására, a h á z a s s á g előkészíté- sére korlátozódott, s t a n í t v á n y a i révén fejtette ki igazi h a t á s á t . A lényeget illetően n e m t é r n e k el a fenti képtől a legújabb hazai történeti összefogla- lások (Györffy György), egyháztörténeti szintézisek (Szántó Konrád) és m a g y a r történeti kronológiák (Érszegi Géza). Ezt t á m o g a t j á k a Szt. István születési évére vonatkozó találgatások. A 967. évet általában túl korainak t a r t j á k (Kézai-krónika), s inkább a 969 (Krónikaszerkesztés) és 975 (lengyel források) évszámok közül választanak, s azt 970 körűire helyezik. E n n e k tükrében bizony, Szt. István megkeresz- 328 teléséhez a feltételezett 995. évszám túl kései, s a n n a k korábban kellett megtörténni. Mindenesetre István már életben lehetett akkor, amikor a források szerint Bruno 975-ben Géza udvarában keresztelt. Megjegyezzük, t u d j u k , hogy István nagyapját, Sarolt apját Gyulát 953-ban keresztelték meg, s így a családban a század végére a megkeresztelkedésnek évtizedes hagyományai lehettek, ami ismét a korai keresztelkedést valószínűsíti. A részleteket illetően v i t a t o t t a k a hazai egyházszervezés első hivatalt viselőinek személyei. Adalbert köréből biztosan t u d u n k arról, hogy Radia Magyarországon j á r t , s Q u e r f u r t i Bruno még 1005 körül (1004, 1007) is itt találta, azonban ilyen néven n e m szerepel n á l u n k . Kérdés, azonosítható-e a későbbi Gellért legenda egy hasonló hangzású - Rasina - nevével. Felte- szik továbbá, hogy mind Brevnovból, mind a meseritzi kolostorból érkez- hettek, m e n e k ü l h e t t e k ide szerzetesek, akik szükségképpen gondját visel- h e t t é k Adalbert tiszteletének. Ez teljes m é r t é k b e n valószínű lenne, Ma- gyarország egészen az 1040-es évek trónviszályáig, majd a század közepé- n e k pogány lázadásaiig a királyi udvar hihetetlen h a t a l m i koncentrációja révén biztonságos, konszolidálódó, az egyháziak s z á m á r a a hittérítés szempontjából gyors sikerrel kecsegtető t e r ü l e t n e k számíthatott. A kétsé- gek azonban éppen a két monostor 1000 előtti alapításával és működésével kapcsolatosak. 4 2 E h a t á s r a t a l á n megint a patrociniumok között találnak érveket, ugyanis i s m e r t Esztergomból egy Szt. Vitus-patrocinium, amiről először egy 1284. évi oklevélből értesülünk 4 3 . A m á r említett Győr közelé- ben is állt egy Vitus-templom. 4 4 Elek és Bonifác hazai tiszteletét is kap- csolatba hozzák Adalbert körével, korai liturgikus tiszteletük mellett Esz- tergomban pl. 1230-ból é r t e s ü l ü n k egy kápolnájáról. 4 5 N e m t u d j u k bizonyosan első püspökeink és érsekeink neveit. Annyi bi- zonyos, hogy P a n n o n h a l m a első apátja - szemben Győrffy Gy. nézetével - a Koppány elleni h a r c idején, 997-ben Anastasius volt. 46 Az 1001/1002-re datált, későbbi interpolációkkal terhes p a n n o n h a l m i oklevélben esztergo- mi érsekként pedig Dominicus szerepel, ugyanezen oklevél függelékében pedig, nyilván egy későbbi esztergomi érsek nevét őrizve meg, Sebastia- nus. E nevek hitelét erősíti, hogy Sebastianust a Hartvik-legenda első ér- sekként említi, akit vaksága a l a t t Asztrik helyettesített. Tekintettel arra, hogy Radia néven a magyarországi forrásokban senki sem fordul elő, azo- nosították Sebestyén érsekkel (pl. Győrffy György). E nevek történetiségét tovább erősíti, hogy egy A n a s t a s i u s 1007-ben a f r a n k f u r t i zsinaton a ma- gyarok érsekeként, azaz esztergomi érsekként szerepel, 1012 jún.6-án pedig egy Asztrik szerepel Bambergben a magyarok érsekeként, oltárt szentelve fel. Az 1030 körül Esztergomban járó, s ott Szt. E m m e r á m tisz- teletére a n t i p h o n á k a t szerző Arnoldus, regensburgi szerzetes ismét egy Anastasiust nevezi meg esztergomi érsekként. Ez t á m o g a t n i látszik az 1100 körüli legendaszerző, H a r t v i k véleményét, aki Asztrikot Anasztáz érsekkel tekinti azonosnak, a két nevet v a r i á n s n a k t a r t v a . Ekkor még rendelkezésére állhatott az első érsekek listája, s t a l á n az egymás u t á n 329 előforduló azonos nevek h a t á s a a l a t t j u t o t t erre a következtetésre. Megle- h e t azonban, hogy Asztrik és A n a s t a s i u s n e m azonos, s a k á r két Ana- s t a s i u s nevű egyházi személlyel kell közel egyidőben számolnunk, esetleg u g y a n a z megszakítva viselte a tisztséget. Végeredményében ebből még mindig n e m egyértelmű, hogy Anastasius (997-1001 között bizonyosan) p a n n o n h a l m i a p á t azonos-e a későbbi érsekkel, akinek utolsó említése így az 1030 körüli évekre esik. Bizonytalan, hogy a szlávok Szűz Mária monostorának a p á t j a k é n t 1001. ápr. 4.-én említett A n a s t a s i u s n a k van-e bármi köze Magyarországhoz. Őt Györffy azonosnak véli a későbbi magyarországi Anastasius-szal. Csóka J. Lajost követve Bogyay T. ezzel szemben n e m tekinti azonosnak Asztrikot és Anasztázt, s Anasztázban a brevnovi apátot látja, Asztrikban pedig a meseritzi -t. A k u t a t ó k egy része, köztük Váczy Péter a Szűz Mária monos- tor a p á t j a és a pannonhalmi a p á t között n e m lát kapcsolatot. 1 ' Hasonlóképpen nyitott kérdés, hogy Adalbert mikor ejtette ú t b a , leg- alább egyszer, de a k á r többször is Magyarországot. Általános vélemény szerint ez futó látogatás formában, átutazóban Prága és Róma közötti út- j a i n t ö r t é n h e t e t t . A látogatás időzítése merő fikció, s inkább a z é r t k e r ü l t e k előtérbe a 990-es évek, leginkább 995, mivel a legendákban e n n e k említése Adalbert halálához közeli időpontot sugall. A legendák mai kiadói a mar- gón igen h a t á r o z o t t a n datálják is, pl. Karwasinska 994 vége vagy 955. év elé 48 tette, s ezt a magyar u d v a r b a n tartózkodó Radia említése m é g inkább valószínűsíteni látszik. Pedig a látogatásnak ill. követek k ü l d é s é n e k idő- ben nincsen semmi köze egymáshoz, több évtized is eltelhetett az esemé- nyek között, így az időpontot egyértelműen meghatározni továbbra sem lehet. Meggondolandó Bogyay, m a j d nyomában Gabriel Adriányi véleke- dése, miszerint prágai püspökké szentelése u t á n folyamatosan kapcsolat- b a n állhatott Magyarországgal, s erre - e g y látogatást is beleértve - a leg- több ideje valóban ekkor volt, m i k é n t A. Gieysztor is gondolja. 49 Ez esetben t e r m é s z e t e s e n István megkeresztelését Adalbert a 990-es évek előtt is m e g t e h e t t e , s ennek rendkívül hangsúlyosan csak az mond ellen, hogy legendái h a l l g a t n a k róla. Kiesnek a 988-992 közötti évek, m a j d kérdéses, hogy 992-ben milyen útvonalon éri el Prágát, ill. onnan 994-ben (esetleg 995 elején) m e r r e távozik. Többen, így Hóman, Érszegi stb. is ekkorra, R ó m á b a m e n e t gondolnak magyarországi látogatására. Kérdéses, sőt igen valószínűtlen, hogy 996. évi németföldi távozása és m á r t í r h a l á l a közé - m i k é n t azt felvetették - beilleszthető-e egy magyarországi látogatás. 5 0 Összefoglalás 1. A középkori m a g y a r krónikások adatok h i á n y á b a n a XI. sz. második felében kénytelenek voltak az első szent királynak egy térítőt, keresztelőt találni, s ezt Adalbert prágai püspök személyében találták meg. T e h á t 330 n e m bérmálóra volt szükség, a latin t e r m i n u s ilyen értelmezését A. Ange- n e n d t sem t a r t j a egyértelműnek és meggyőzőnek, s m a g a a „susceptor" is a középkoriak s z á m á r a elsősorban 'keresztapá'-t jelentett. Amikor a m a g y a r krónika kitalált egy újabb, fiktív keresztapát, oka t a l á n az volt, hogy sze- gényesnek találta a meglévő feljegyzéseket 6 1 . 2. A XIX.-XX. sz. folyamán a St. Galleni necrologium ismertté vált for- rásszövege Brúnóról, valamint Szt. István születési évére vonatkozó fejte- getések folytán a középkori hagyomány t a r t h a t a t l a n n á vált. Helyébe a b é r m á l á s ill. az I s t v á n h á z a s s á g á n a k előkészítésében betöltött szerepének, v a l a m i n t Adalbert cseh és lengyel környezete t a g j a i n a k a korai m a g y a r egyházszervezetben betöltött, nevekhez nehezen köthető, de valószínűsít- hető tényének hangsúlyozása lépett. A jelenlegi m a g y a r kutatás, legalábbis hipotézis szintjén, hajlandó tu- domásul venni Adalbert bérmáló és házasságközvetítő szerepkörét. A mi véleményünk a z o n b a n a bérmálás és h á z a s s á g előkészítésének elméletével kapcsolatban jóval szkeptikusabb. A Nagyobb legenda szavait egyszerűen n e m lehet b é r m á l á s k é n t értelmezni, egyszerűen azért, mert a l e g e n d á n a k Szt. I s t v á n s z á m á r a egy térítőre és k e r e s z t a p á r a volt szüksége. N e m ke- vésbé problémás a scheyerni bencés apátsághoz köthető házasságközvetítő hagyomány. 5 2 Tekintetbe véve Adalbert egyéniségét, s azt, hogy Bajoror- szágban a középkori magyar térítéssel kapcsolatos hagyományok késeiek, részben Szt. H e n r i k és Gizella iránti tiszteletből és emlékezetből f a k a d t a k , a házasságkötésben való részvételét szintén meg kell kérdőjeleznünk. Még a n n a k ellenére is, hogy Adalbert Gizellával rokonságban állt, a n n a k má- sodfokú u n o k a t e s t v é r e volt. 5 j 3. Magyarországi l á t o g a t á s á n a k időpontjára egyetlen megbízható forrá- sunk sincs, az teljesen mértékben Adalbert i t i n e r á r i u m á n a k a rekonstru- álásától függ. N e m z á r j u k ki, hogy a 980-as évektől kezdve többször, kü- lönböző módon k e r ü l t kapcsolatba a m a g y a r fejedelmi udvarral. Túl sok örömét persze n e m lelhette a hazai kereszténységben, amiről a Brunó- legenda keserű szavai hitelt érdemlően t a n ú s k o d n a k , s amit érthető mó- don a magyarországi középkori források soha n e m idéznek. Itt j á r t a k o r a r r a is rádöbbenhetett, hogy az első térítésekre m á r őt megelőzően sor került, a m i ismét n e m ösztönözhette hosszabb m a g y a r földi időzésre. Ha tényleg ő keresztelte volna meg a m a g y a r trónörököst, legendái ezt n e m m u l a s z t o t t á k volna megemlíteni. Szent Adalbertnek megválasztása az első m a g y a r érsekség p a t r ó n u s á v á t u d a t o s választás, a elsősorban a császár 5 4 , s csak másodsorban István v a l a m i n t u d v a r á n a k választása volt. Egy olyan, a császár ás p á p a által e g y a r á n t tisztelt szentet választottak, akinek tekintélyéből - és m i k é n t akkor elvárták - égi közbenjárásából részesedett a magyar állam és egy- ház. E z t persze a n n a k is köszönhette, hogy 1000 előtt az utolsó, s az összes közül bizonyosan a legnagyobb tekintélyű Magyarországon megfordult egyházi személyiség volt, akinek legnagyobb esélye volt arra, hogy jelen- 331 létének emléke fenn fog m a r a d n i . Adalbert a császári udvarhoz fűződő k a p c s o l a t a r é v é n b i z o n y o s a n h a t á s s a l volt III. O t t ó r a az ú j k e r e s z t é n y á l l a m o k k a l , M a g y a r o r s z á g g a l és Lengyelországgal kialakított k ü l ö n l e g e s politikai, egyházpolitikai kapcsolatrendszerére. E b b e n a v o n a t k o z á s b a n — m é g h a c s a k v a l ó s z í n ű s í t h e t ő is e s z e r e p - j e l e n t ő s é g é t m e s s z e a l á b e c s ü l i a mai m a g y a r történetírás, s valószínűleg a hagyományos m o m e n t u m o k - b é r m á l á s , h á z a s s á g k ö z v e t í t é s stb. - h e l y e t t e h a t á s b a n kell A d a l b e r t tör- t é n e t i s z e r e p é t m e g t a l á l n u n k . E s z e r e p é t III. O t t ó m i n d e n e s e t r e e l i s m e r t e , s m i n d k é t á l l a m b a n az ő ereklyéire, e m l é k é r e alapozta és hozta létre a független egyházi szervezetet, az érsekségeket. É l e t í r á s á b a n érthető, hogy m i é r t csak egy-két sor örökítette m e g itteni l á t o g a t á s á t , h i s z e n M a g y a r o r - szág n e m nyújtott sokat Adalbert életéhez, megvalósítandó életszentség- éhez. É p p e n fordítva történt, Adalbert j á r u l t hozzá a h a z a i kereszténység későbbi a l a k u l á s á h o z . B á r m i l y e n k a p c s o l a t is f ű z t e é l e t é b e n A d a l b e r t e t Magyarországhoz, halála u t á n ereklyéi, tisztelete révén m e g h a t á r o z ó s z e n t j é v é v á l t é s a m a i n a p i g a z is m a r a d t a m a g y a r o r s z á g i k e r e s z t é n y - ségnek. JEGYZETEK 1 Az előadás eredetileg a Magdeburgi Adal- 1969. E d . H e d v i g KARWASINSKA. r e d . l o n - bert-konferencián „Der heilige Adalbert - gior 19.0., red. brevior 61. 2 ein Vorläufer europäischer Integration" Még ha adódott is olyan furcsa helyzet, címen hangzott el 1998 április 7-én. amikor Adalbert imádságai a cseheket se- Querfurti Bruno a következőket írja: 16. gítették a magyarokkal szemben, amint az fej.: „Non tacendum, quod iuxta positis 1260. évi kroissenburgi csata kapcsán ol- Ungris nunc nuncios suos misit, nunc se vashatunk Cosmas krónikájának folytatá- ipsum obtulit; quibus et ab errore parum sában. Franz MACHILEK: Die Adalberts- mutatis umbram christianitatis impres- verehrung in Böhmen im Mittelalter, in: sit." „Nem hallgathatjuk el, hogy a szom- Adalbert von Prag. Brückenbauer zwischen szédos magyarokhoz volt, hogy követeit dem Osten und Westen Europas. Hg. Hans küldte, volt hogy maga ment hozzájuk, Hennann HENRIX. Baden-Baden, 1997. 174. akikre azonban, mivel tévelygésükben Ezzel szemben Kadlubek krónikájában ép- keveset változtak, a kereszténységnek pen arról ír az 1193. évnél, hogy a magya- csak árnyékát nyomta.", 23.fej. „Miserat rok és lengyelek István és Adalbert szelle- hiis diebus ad Ungarorum seniorem mag- mét követve kötöttek békét. Kazimierz num, inmo ad uxorem suam, que totum SMIEGEL: Adalberts Grab in Gnesen-Zent- regnum manu tenuit viri, et que erant rum der Integration Polens und Europas, viri ipsa regebat, qua /var. quo/ duce erat in: Adalbert von Prag. i. m. 115-116. 3 christianitas cepta, sed intermiscebatur Az ünnep Nagyboldogasszony-napja, vö. cum paganismo polluta religio, et cepit RADÓ P.: Libri liturgici. 1.23.jegyz. 4 esse deterior barbarismo languidus et tre- ÉRSZEGI Géza: Ég és föld királynője, Má- pidus Christianismus. Ad quam tunc per- ria. in: Scripta manent. Gerics József em- venientes illuc nuntios in hec verba epi- lékkönyv. Bp. 1994. 38. Ezt különösen tá- stolam misit...." Monumenta Polomae mogatja, hogy /Székes/fehérvárt teszi meg Historica, S.N.vol.4.fasc.2. Warszawa, a királyi kultuszközpontnak, s annak pat- 332 rónája csakis és egyedül Mária. A Mária- előfordul ábrázolása, pl. 121-1328, uo. tisztelet német uralkodói párhuzamaira, 296. 10 különösen II. Henrik uralkodása alatt rá- MAROSI Ernő: Az esztergomi Porta Spe- mutat Ernst-Dieter HEHL: Maria und das ciosa ikonográfiájához, in: Eszmetörténeti ottonisch-salische Königtum. Historisches tanulmányok. Szerk. SZÉKELY György. Jahrbuch 117, 1997. 271-310. B p . 1984. 351. 6 11 Az MR 89 győri benedictionale a XI.sz. vé- KUBINYI András: Isten bárányát ábrázoló géről mindenesetre „domus sancti Adal- törvénybeidéző pecsét (billog). Folia Ar- berti"-ról ír. A kettőspatrociniumra ld. cheologica 35, 1984. 139-158., GYÖRFFY 1397: „Fundavit sub vocabulo beate Marie György a Diplomata Hungáriáé Antiquis- virginis et Sancti Adalberti." MES I. 34., sima kötetben (vol.1. Bp. 1992. Nr. 46. majd legközelebb a katedrális 1453. évi „Adalberti invictissimi ducis" és Nr. 49: felszentelésekor olvasunk erről. Szt. Adal- „domini Adalberti qui et Bela") elfogadja a bert oltárról először 1291-ben szerzünk két oklevél vonatkozó részeit eredetinek, tudomást. MES II. 294. HORVÁTH István ill. egy megjelenés alatti (Borsa Iván em- et al.: Magyarország régészeti topográfi- lékkönyv, Bp. 1998) írásában a pecsétet ája. 5. Bp. 1979. Esztergomi és dorogi já- II. Béla korinak tartja. A Nr.46. oklevél rás. 101-107. A visitatio kiadása KOLLÁ- interpolálásának idejére - 1228 előtti idő- NYI Ferenc: Visitatio Capituli Strigonien- szak - 1. GYÖRFFY Gy.: A szávaszentde- sis anno 1397. Történelmi Tár 1901. 71- meteri görög monostor XII. századi bir- 106., 239-272. Vö. Sub patrocinio Adal- tokösszeírása. MTA И.о. Közi. 3, 1953. 87. berti Sancti. Kiállítás Szt. Adalbert vérta- 1. még BOGYAY Tamás: Adalbert von Prag núságának 1000. Évfordulóján. Szerk. und die Ungarn - ein Problem der Quel- HEGEDŰS András - TÓTH Krisztina. Bp. leninterpretation. Ungarn-Jahrbuch, 7, 1997. No. 16. 1976. 10., KOVÁCS László: A kora Árpád- 6 kori pénzverésről. Bp. 1997. 223-224.; Sub patrocinio... im. No. 14-15. Az újabb antropológiai vizsgálatokba az esztergomi HORVÁTH István: Ein weiteres Fragment ereklyét nem vonták be. vö. Adalbert von der Esztergomer Porta speciosa. Acta Ar- Prag i. m. vonatkozó tanulmányával. cheologica, 32, 1980. 345-347, 360. Az 7 esetleges keresztes kapcsolatokra James SOLYMOSI László: Az esztergomi egyház- megye legrégibb ünneplajstroma (Szt. Ross SWEENEY: Magyarország és a ke- Adalbert, Szórád-András és Benedek tisz- resztes hadjáratok a 12-13. században. telete az erdélyi szászoknál).in: R. Várko- Századok, 118, 1984. 118., Ladislas VRTEL': nyi Ágnes emlékkönyv. Szerk. TUSOR Pé- О symbolike niektorych rytierskych rá- ter. Bp. 1998. 88-95. dov. Slovenská archivistika, 29, 1994. 8 120-123. Gondolatmenetünkben az 1170 VÁCZY Péter: A város az ókor és a közép- kor fordulóján, in: Győr. Várostörténeti körüli „A." siglájú Béla oklevelet éppen tanulmányok. Szerk. DÁVID Lajos et al. bizonytalansága (Adalbert vagy Alexios) Győr, 1971. 63-65. Először 1138-ban em- miatt mellőzzük. A szarvast is értelmezik lítik, mint „praepositura ecclesie collegia- báránynak, mint tette LUSCHIN-EHEN- te S. Adalberti de Jaurina." BEDY Vince: GREUTH, A.: Wiener Münzwesen im Mit- A győri székeskáptalan története. Győr, telalter. Wien-Leipzig, 1913. 51., 40.kép. 1938. 55. „Osterlamm mit Hirschgeweih", II. Fri- 9 gyes, 1230-1246. pénze. A Johanniták pe- Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Szerk. MLKÓ Árpád - TAKÁCS csétein 1221-től, ill. a XIII. század köze- Imre. Bp. 1994. 159-165. MAROSI Ernő: pétől fordul elő, igaz nem túl sűrűn. E.J. Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Eszter- KING: The Seals of the Order of St. John gom in der Kunst des 12-13. Jhs. Bp. of Jerusalem. London, 1932. 12.,47. (Eb- 1984. 84. Az esztergomi székeskáptalan ben Hunyadi Zsolt segítségét köszönöm kisebb pecsétnyomóján pedig 1240 körűi- meg.) A Béla-Adalbert azonosságot min- ről maradt fenn Szt. Adalbert ábrázolása. den további nélkül elfogadja KLANICZAY Pannónia Regia, i. m. 295. A későbbi év- Gábor: Az 1083. évi magyarországi szent- századok esztergomi érseki pecsétein is té avatások, in: Művelődéstörténeti ta- 333 nulmányok a magyar középkorról. Szerk. MR 67.) esztergomi breviáriumban is. FÜGEDI Erik. Bp. 1986. 17-18., valamint Utóbbi kiadva KNIEWALD Károly: A zág- SZÉKELY György, kérdésünket tágabban rábi érseki könyvtár MR. 126. jelzésű és összefoglalóan tárgyaló tanulmánya: Sacramentariumának magyar rétege a Gemeinsame Züge der ungarischen und MR.67. sz. zágrábi Breviárium megvilágí- polnischen Kirchengeschichte des XI. tásában. Pannonhalmi Szemle, 13, 1928. Jahrhunderts. Annales...L. Eötvös. Sectio 41. Bármelyik változatról is van szó, akár Historica vol.4. 58. Érdekes megemlíteni, e sermóban, akár a legenda-szövegben hogy Adalbert nevének legkorábbi hazai éppen csak megemlítik magyarországi té- előfordulásai a Béla-Adalbert azonosítás- rítőűtját. Annál érdekesebb például Te- nak ellentmondani látszanak: 1271: mesvári Pelbárt István sermója, ahol Zenthadalberthfalwa, 1343: Zenthalberth. „quem S. Adalbertus na tum Strigonii bap- Idézi MEZŐ András: A templomcím a ma- tisavit et S. Stephanum nominavit" ol- gyar helységnevekben (11-15.század). Bp. vasható. 17 1996. 49-50. MADAS Edit: A Legenda aurea a középkori 12 Ezt KUBINYI András sem zárja ki. i. m. Magyarországon. Magyar Könyszemle, i.h. 108, 1992. 93-99. és TARNAI A.: A magyar 13 Ademar de Chabannes (cc. 1035) Brúnót nyelvet írni kezdik i. m. 84. 18 említi térítőként, amit ettől független né- GERICS József: Politikai és jogi gondolko- met forrás is megerősít. dás Magyarországon VII. Gergely pápa 14 A hazai korai liturgikus szövegekben korában. In: Egyház, állam és gondolko- ilyen nem szerepel. Félreérthető megfo- dás Magyarországon a középkorban. Bu- galmazása SOMORJAI Ádám: St. Adalbert dapest, 1995. 144-164., ÉRSZEGI Géza: A (Vojtech-Wojciech-Béla), gemeinsamer Hei- székesfehérvári Boldogasszony Egyház liger der Völker Ostmitteleuropas, in: Adal- kiváltságairól, in: A székesfehérvári Bol- bert von Prag. i. m. 210. dogasszony Bazilika történeti jelentősége. 15 Sermones compilati in studio generali Székefehérvár, 1996. 115-142.; A magyar Quinqueecclesiensi in regni Ungarie. Ed. Szentkorona apostollemezei latin részé- E. PETROVICH - PL. TLMKOVICH. Bp. nek és az apostoli hagyomány összefüggé- 1993. 222. István keresztelésének leg- seire TÓTH Endre: A Szent Korona apos- szebb korai, 1343 előtti ábrázolása Vásári tollemezeinek keltezéséhez. Communica- Miklós esztergomi érsek kódexében talál- tiones Archeologicae, 1996. 181-209. 19 ható (Padova, A,24). Ebben egy a keresz- Nemcsak VII. Gergely, hanem pl. II. Or- telőmedence fölé tartott ruhátlan gyere- bán is így ír Kálmán magyar királynak: ket látunk. Adalbert mellett Géza és Sa- „..Stephani, qui generis tui primus a sanc- rolt. Alatta a koronázás, ill. a pogány ma- ta Romana et apostolica ecclesia fidei reli- gyarok keresztelése. Leírására vö. Sub gionem suscepit et regalis dignitatis iura patrocinio i. m. A katalógus bevezetője promeruit." Pl vol. CLI, 480 és Századok, szerint Adalbert 994-955-ben keresztelte 40, 1906 408. A Szt. Péternek való fel- és bérmálta Istvánt. A kéziratra 1. Művé- ajánlást elfogadja lengyel párhuzam alap- szet I. Lajos király korában. 1342-1382. ján pl. Aleksander GLEYSZTOR: Sylvester S z e r k . MAROSI E. - TÓTH M. - VARGA L. II et les Églises de Pologne et Hongrie, in: Bp. 1982. 133.; Magyarországi művészet Gerberto, scienza, storia e mito. Bobbio, 1300-1470.k. Bp. 1987. 207. 1985. 745., amit a magyar történészek ál- 16 Temesvári Pelbártnál („Cum autem esset talában elutasítanak. 20 puerulus nobilibus parentibus Bohemie BOGYAY szerint egyházjogilag is zavaró ortus"), Vö. TARNAI Andor: A magyar lehetett, hogy azonos a keresztelő és ke- nyelvet írni kezdik. Bp. 1984. 182. A Le- resztapa személye. BOGYAY: Szt. Adalbert gende-ben a „Martyr Christi in Bohemia és a magyarok. Katolikus Szemle, 29, provincia de nobilibus provectus" válto- 1977:1. 11. 21 zat, elhanyagolható magyar vonatkozás- KLANICZAY Gábor: Az 1083. évi magyaror- sal olvasható. A magyar breviáriumok kö- szági szentté avatások, in: Művelődéstör- zül már ez olvasható a legkorábbi (Zágráb téneti tanulmányok i. m. 20. 334 22 TÖRÖK József: Szentté avatás és liturgi- formájában a leedsi International medie- kus tisztelet, in: Művelődéstörténeti ta- val Congress 1997. Évi ülésszakán hang- nulmányok i. m. 42. A zágrábi nyomtatott zott el. 29 Missale (1511) collecta könyörgésében. Kiad. De saneto Adalberto. ed. W. KÇTR- 23 D. Polycarpus RADÓ: Libri liturgici MA- ZYNSKI. in: M P H 4.k. Lwów 1884. 2 1 3 - nuscripti bibliothecarum Hungáriáé et li- 218. Újabban: G. LABUDA: Nad legenda О mitropharum regionum. 2.kiad. Bp. 1973. sw. Wojciechu Tempore illo. Analiza zród- 17. Elő középkori tiszteletének szép pél- loznawcza. Poznan, 1996. és R. GRZESIK: dája Erzsébet királyné 1284.évi oklevele, Tempore illo-dwunastowieczny polski zy- amelyben Adalbert iránti tiszteletéről wot sw. Wojciecha. Rocznik Gdanski, szól. MES II. 167, 188. 1997 (megj. alatt) 24 30 TÖRÖK Gyöngyi: Egy 15. századi imádsá- E d . J . EMLER - J . GEBAUER, i n : F R B 5 . k . goskönyv a hónapképek és a magyar szent Praha, 1893. 25.fej. 29., második szer- királyok ábrázolásaival, in: Tanulmányok kesztés: uo. 24. fej. 28-29. 31 a középkori magyarországi könyvkultúrá- Chronica Hungaro-Polonica. pars I. Ed. ról i. m. 288-289. KARÁCSONYI B. Szeged, 1969. Acta Histo- 26 KARDOS Tibor: A magyarországi humaniz- rica, 26.k.7. fej. 41-42.; A Párizsi Egye- mus kora. Bp. 1955. 298-299. tem német nemzetének kalendáriuma is 26 SZÁNTÓ Konrád: Pázmány fópásztori tevé- a magyarok apostolának tudja. D v o R N I K : kenysége. Szerepe a magyar katolicizmus The Making of Central and Eastern megújításában. In: Pázmány Péter emlé- Europe. London, 1949. 156. 32 kezete. Halálának 350. Évfordulóján. Szerk. E d . L. WEILAND, i n : M G H S S 2 2 . k . 1 8 7 2 . LUKÁCS László - SZABÓ Ferenc. Róma, 465. 33 1987. 298. A Bonfini által is használt nagy XV. szá- 27 A kérdést érinti SZILÁGYI András: II. And- zadi magyar krónika-szintézis, Thuróczy rás a barokk kor művészetében és köz- János munkája érdekes módon, Kézaihoz gondolkozásában. in: Ex invisilibus visibi- hasonlóan elismeri Géza hitbeli elsőségét, lia. Dávid Katalin emlékkönyv. Bp. 1993. de a térítést roppant szűkszavúan tár- 332-346. A nagyszombati diákság már gyalja, s a középkori hagyománynak meg- 1641-ben drámával emlékezik meg róla. felelően Adalbert nevét csak egyszer, Szt. BÁLINT Sándor: Ünnepei kalendárium l.k. István megkeresztelkedésével kapcsolat- Bp. 1977. 291., 1769-ben az aacheni ma- ban írja le. Kiad.: Johannes de Thurocz: gyar kápolna szobrai között is helyet kap. Chronica Hungarorum. l.pars. Textus. A XVII. századi katolikus egyházi énekek E d . GALÁNTAI E . - KRISTÓ G y . B p . 1 9 8 5 . között is előfordul, vö. Régi magyar köl- cap.36-37. 65-66. 34 tők tára. XVII. Század 15/B. Katolikus „Ecclesia esse fundata ante tempóra beati egyházi énekek (1600-as, 1670-es évek). regis Stephani, scilicet per dominum Gey- Jegyz. HOLL Béla. Bp. 1992. 428-429. Cseh sam regem patrem eiusdem, qui con- tiszteletének döntően liturgikus jellegéről struxit eciam Castrum Striginiense". MES az 1998. évi magdeburgi Adalbert-konfe- 1, 30. 36 rencián Jana NECHUTOVÁ tartott elő- Kézai krónikája 76. fej. in: SRH 2.k. 380- adást. A konferencia-kötet megjelenés 381. További említései a hazai krónika- alatt. irodalomban: Knauz-féle krónika in: SRH 28 „Quodam autem tempore ad converten- 2.k. 329., ahol Adalbertet Wratislatensis dam gentem Ungarorum convertere iverit püspökének mondja. Unrest krónikája, et quam mirifice Dominus Iesus eum in MIÖG 1, 1880. 365., Johannes de Utino in visione beati patris Stephani, licet paga- Mátyás Flórián, Históriáé Hungaricae nus esset, monstarvit, in predicti beati fontes domestici, vol.3. Pécs, 1884. 266., Stephani regis Vngarie legenda plenius Ransanusra: Kiad. Epithoma rerum Hun- explanatur." MPH vol.4. fasc.l., Vita prior garorum. Ed. KULCSÁR Péter. Bp. 1977. 28. Összefoglalóan Ryszard GRZESIK: St. Ford. A magyarok történetének rövid fog- Adalbert in the Central European Hagio- lalata. Ford. Blazovich László — Sz. Ga- graphie and Historical Tradition. Előadás lántai Erzsébet. Bp. 1985. Értelmezése 335 VESZPRÉMY L.: Ransanus krónikája Géza tált kézirata már tud arról, hogy Szt. Ist- - Szt. István fejezetének forrásproblémá- ván itt házasodott és itt keresztelték meg, ja. Magyar Könyvszemle, 106, 1990. 99- s itt csatlakozott hozzá Gizella és Ulrich 112., ahol tévesen még arra gondoltunk, püspök. A történet hasonló az andechsi hogy e sajátos hagyomány egy elveszett ereklyék között őrzött ún. Nagy Károly- Szt. István életrajzon alapszik. kereszt mondájához. Ennek története sze- 36 Csak a reprezentatív példákra hivatko- rint az Szt. Istvánnak a föld mélyéből elő- zunk: HORVÁTH Mihály: A kereszténység tűnik, megjelenik és azon a helyen ala- első százada Magyarországon. Bp. 1878. pítja meg az első keresztény templomot 79-93. Franki (Fraknói) Vilmos: Magyar Magyarországon. VESZPRÉMY L.: Szent nemzet története. Bp. 1872. 38-40., a té- Rasso és a kalandozó magyarok. Száza- rítés oroszlánrészét Adalbertnek tulajdo- dok, 129, 1995. 1064. Gizella születésének nítja. Kivételes BALLA Antal: Magyaror- idejét 984 körűire valószínűsítik vö. szág története. Bp. 1942. 17.: szerint Gé- GLOCKER, Winrid: Die Verwandten der zát és Istvánt keresztelte meg. Megje- Ottonen und ihre Bedeutung in der Poli- gyezzük, hogy a többszöri látogatás lehe- tik. Köln-Wien, 1989. 217-220. 305. 42 tőségét veti fel újabban UHLIRZ, Mathilde: Pius Engelbert: Prágai Szent Adalbert, in: Jahrbücher des deutschen Reiches unter Möns Sacer. l.k. Szerk. TAKÁCS Imre. Otto II und Otto III. Bd.2. Otto III. 983- Pannonhalma, 1996. 36-37., kétségeit 1002. 507., a m i t BOGYAY sem vet el, s va- érezteti J á n STEINHÜBEL: Die Großmähri- lóban nem lehet kizárni. Bogyay szerint schen Bistümer zur Zeit Mojmirs II. Bo- 984-től állhatott Gézával kapcsolatban. hemica, 37, 1996. 16-17. 43 Adalbert von Prag i. m. 29. MES II. 185. 1284. aug. 20. Lodomér esz- 37 KOZMA Béla: Szent Adalbert, a Nyugat- tergomi érsek oklevele, a templomra GER- Európa keleti határán élő népek apostola, VERS-MOLNÁR Vera: A középkori Magyar- in: Kelet-Közép-Európa szentje, Adalbert. ország rotundái. Bp. 1972. 26-30., HOR- Szerk. SOMORJAI Ádám. Bp. 1994. 67-68. VÁTH I.: Magyarország régészeti topográ- 38 A magyar nemzet története. Szerk. SZILÁ- fiája i. m. 105-106. 44 GYI Sándor. Bp. 1895. (reprintje 1995.) GYÖRFFY Gy.: Az Árpád-kori Magyaror- 226-227.; PAULER Gy.: A magyar nemzet szág történeti földrajza. 2.k. Bp. 1987. története Szent Istvánig. Bp. 1900. 568. 39 45 GALLA Ferenc: A cluny reform hatása Ma- KNIEWALD К.: A zágrábi érseki könyvtár i. gyarországon. Bp. 1931. 47-51., miként m. 43., MEZŐ András: A templomcím i. m. HERMANN Egyed már 1948-ban megjele- 71. (hivatkozott forrás: Pannonhalmi Rend- nésre váró egyháztörténetében, 15-17. A történet l.k. 700.) 46 katolikus egyház története Magyarorszá- Meggyőzően bizonyítja GERICS József: Az gon 1914-ig. München, 2.kiad, 1982. állam és törvényalkotó Szt. István, in: Uő, 40 KARÁCSONYI János: Szent István élete. Egyház, állam i. m. 51-61. THOROCZKAY Bp. 1904. 7-9. Gábor: Szent István pannonhalmi okle- 41 HÓMAN Bálint - SZEKFŰ Gyula: Magyar velének historiográfiája, in: Möns Sacer történet, l.k. Bp. 1941. 7.kiad. 172-174. l.k. i. m. 105. 47 Adalbert házasságközvetítő szerepének A kutatásban előforduló tovább azonosítá- hagyománya a bajor Scheyern apátság- sok: Radia azonos Anaszatius érsekkel, de ban fennmaradt, s a 1624-1627 között az Anasatius apát és A. érsek különbözőek, egyik kápolnában meg is festették. A ha- az Anasatius egyenlő Radlával (Vaclav gyomány ennél jóval korábbi lehet, de CHALOUPECKY, Rudolf HOLINKA/, ill. Ana- egyértelműen a magyarok megtérítésé- satius, Asztrik és Radia azonos (MIHÁLYI nek német interpretációját és hagyomá- Ernő BSS I, Roma, 1961. 1053-1054.) il- nyát követi, s Szt. Adalbert e hagyomány- letve mindenki különböző (CSÓKA J. La- nak csak mellékszereplője. Elég e képen jos, in: Szent István emlékkönyv l.k. Bp. Szt. Ulrich megjelenésére utalni, mint a 1938. 159., HERMANN E.: A katolikus egy- magyarok térítőjére. Az itteni Tabula pe- ház i. т . , CSÓKA L.: Geschichte des bene- rantiqua-пак a XV. század közepére da- diktinischen Mönchtums in Ungarn. 336 61 München, 1980.) Azt, hogy az az 1001-ben Arnold ANGENENDT: Kaiserherrschaft und említett, a szlávok Anasztáz apátja - Königstaufe. Berlin - New York, 1984. Anastasius abbas monasterii sanctae Má- (Arbeiten zur Frühmittelalterforshung, riáé Sclavensis provincie - Szt. István Bd. 15.) 307-308. Tata jellegzetes hely- képviseletében volt jelen Itáliában, már név-értelmezés, s a Deodatus-név maga is Schramm felvetette. Kaiser, Rom, Reno- „beszélő név". vatio l.k. 153. Id. DVORNIK: Making i. m. °2 Wittelsbach und Bayern, hg. v. Hubert 163. A magyar ügyekben az ezredfordulón GLASER. München - Zürich, 1980. Tabula a döntést Váczy Péter az 1001 januári Perantiqua Schirensis. in Bd.I/1. 155- római zsinathoz köti, ahol a császár mel- 156., jegyzetei elég félrevezetóek, a fest- lett Henrik bajor herceg is megjelent. A ményekre Bd. 1/2. 30-31. István és Gizella ravennai variációt kategorikusan elveti. házassága képének XIV-XV. századi elő- VÁCZY P.: Merseburgi Thietmar a magyar képét kategorikusan tagadja. Ezen látha- királykoronázásról. Történelmi Szemle, tó Szt. Adalbert is. 63 1985:4. 628-630. (Németül in: Insignia Joggal vethető fel a magyarországi térí- regni Hungáriáé. Bp. 1983. 29-53.) tésben szerepet játszó Wolfgang, regens- 48 MPH, Bruno-legenda, redactio longior, burgi püspök esetleges előkészítő szerepe. 19., redactio brevior 56., Vita prior E r r e ADRIÁNYI G. i. m. 13. 64 ugyanúgy 28-29. így véli KOSZTA László is: Adalékok az 49 BOGYAY i. m . , G . ADRIÁNYI: D e r heilige esztergomi és kalocsai érsekség viszonyá- Adalbert und Ungarn, in: Swiety Woj- hoz a XIII. század elejéig, in: Magyar egy- ciech w tradycji i kulturze europejskiej. háztörténeti vázlatok, 3, 1991. 73-74. Azt, Gniezno, 1992. 16.; A. GLEYSZTOR: Sanc- hogy Veszprémben nincsen, ill. Győrben tus et gloriosissimus martyr Christi Adal- csak a székesegyház mellett van Adal- bertus: un état et une église mission- bert-patrocinium, arra vezethető vissza, naires aux alentours de l'an mille, in: Set- hogy azok korábbi szervezésűek voltak. timane di studio vol. XIV. „La conver- Hivatkozás erre uo. III. Ottóról tudjuk, sione..." Spoleto, 1967. 625. hogy számos templomot alapított és látott 50 GlEYSZTOR úgy véli, hogy csak 996 de- el ereklyékkel Szt. Adalbert tiszteletére cemberében hagyja el német földet, s ma- (Aachen, Roma, Affile Subiaco mellett, gyar útra ideje nem marad. Sanctus ... Pereum, Ravenna közelében). 1000-ben a martyr i. m. 625. Ezzel szemben G. LA- császár a helyszínen, Gnieznóben szerez BUDA úgy gondolja, hogy 996-997-ben ereklyéket, a szent karját és talán kopo- több hónap áll a rendelkezésére, hogy a nyája egy darabkáját. Jaroslav PoLZ. Szt. magyar udvarba jöjjön. Lexikon des Mit- Adalbert-Vojtech prágai püspök ereklyéi, telalters Bd.I. 101-102. Sp. Itt jegyezzük in: Kelet-Közép-Európa szentje i. m. 45. meg, hogy Labuda véleménye, miszerint a Joggal vethető fel, hogy az esztergomi pécsváradi apátságot alapította volna ereklyét is valamilyen módon a császár- (Möns Ferreus, Meseritz) teljesen alapta- hoz lehet kötni. lan. i. m. i. h. Cáfolja BOGYAY T.: Brevnov A témára vonatkozó legújabb tanulmá- és a magyar misszió, in: Kelet-Közép- nyokat lásd: A magyar művelődés és a Európa szentje i. m. 203. A pécsváradi kereszténység. A IV. Nemzetközi Hunga- alapítással kapcsolatos lengyel vélemé- rológiai Kongresszus előadásai. (Szerk. nyeket összefoglalja Ryszard GRZESIK Jankovics József, Monok István, Nyerges megjelenés alatt álló tanulmányában. Judit, Sárközy Péter) I. k. Bp. - Szeged, CEU press, 1999. 1998. 19-52. 337 Summary ST. ADALBERT AND HUNGARY Historiographical Review The paper was originally delivered at a Magdeburg conference in April 1998, entitled „Der heilige Adalbert, ein Vorläufer europäischer Integration". Its publication in a forthcoming volume documenting the conference material is expected. The paper reviews the most important historiographical sources relating to Adalbert's worship throughout the Mediaeval times and the modern age. In the paper an attempt has been made to separate the legendary elements from the claims borne out by the sources. The author concludes that the Hungarian chroniclers of the first half of the 11th century, for want of evidence, were obliged to identify a missionary and a babtizer for the first king to be canonized, which they thought to have found in the person of Adalbert, the Bishop of Prague. During the 19th and the 20th century, in consequence of the reasoning of the St. Gallen necrology regarding Bruno and St. Stephen's date of birth, the Mediaeval tradition became untenable. To replace the tradition, the Bishop's role in Stephen's confirmation and in the preparation of his marriage was emphasized, along with the role played by Adalbert's Czech and Polish retinue in the early Hungarian Church organization, a claim difficult to substantiate with names nevertheless probably true. At least at the level of hypothesis, the Hungarian researchers of the past few decades have been inclined to accept Adalbert's role in the confirmation and in mediating the marriage as true, although the present author remains somewhat skeptic on that matter. There is not a single reliable source regarding the date of the Bishop's visit to Hungary, which has been derived purely from a reconstruction of Adalbert's itinerancy. If he was really the person who baptized the heir to the throne, then it seems unlikely that the legends about him would have failed to mention this. On the basis of the sources, the author came to the conclusion that naming St. Adalbert as the patron of the first Hungarian Bishopric was a deliberate choice, primarily that of the Emperor, and only secondarily that of Stephen and his court. Through his good connections with the imperial court, Adalbert definitely exerted an influence on Otto III, and also on that special system of political and ecclesiastic relations that Otto had established with the new Christian states, Hungary and Poland. In this regard his significance - even though this role cannot be substantiated - has been grossly undervalued by Hungarian historiographers, and Adalbert's historical role should be discovered in this influence, rather than in the traditional motifs - confirmation, mediation of the marriage, etc.