Full text of "Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól"

See other formats

Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing lechnical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designed Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfivm automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project and helping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countiies. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whether any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reaeh new audienees. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http: //books. google .com/l 



M 



■<«RAÍ»<^' 



M 



W 
















iá 



X 



> ^ > 



w 






» M 






í 



'^ÍJUK**' 



■•^S^- 




^ 



â– *AU' 



M (i 



FBLBLHT 



GBOF 



SZÉCHENYI ISTVÁNNAK 







KOSSUTH LAJOSTOL 



P B « T. 

KIADTA Éa NYOMATTA LANDBKKK Kü HKOKKN'AST. 

1041. 



FBLBLHT 



6B0F 



SZÉCHENYI ISTVÁNNAK 



p -. 




KOSSUTH LAJOSTÓL 



P B « T. 

KIADTA É!» NYOMATTA LANDRKKK Kü HKCKKXAST. 

1041. 



megszakított a' hírlapszerkesztésnek 
máról holnapra félre nem tehető köte- 
lessége : innen, meglehet^ ísmételések , 
— innen, meglehet, szószaporítás ere- 
deti ; migd nem volt ídöm rövidre vonni, 
mi szótengerben terült előttem; majd 
nem volt időm kifejtegetni , hol az esz- 
me tán homályos szóban rejtezik ; min- 
den esetre pedig nem volt időm a* styl- 
nek azon gyalulatot megadni, mellyel 
tnlajdonkép , mint a* közönség iránti 
figyelem jelével, minden iró tartozik. — 
És ez az, múiek ki nem kerülhetett 
elmulasztásáért olvasóimtól 's a* nemes 
. gróftól is bocsánatot kérni kötelessé- 
gemnek ismertem ; 's még csak azt jegy- 
zem meg, hogy rendszeres bírálatot, 
melly a^ bírált munkának egy szavát, 
egy eszméjét sem liagyja taglalatlanul, 
írni nem vala szándékomban, 's az egyes 
részleteket mindig az egésznek szem- 
poncából ügyekeztem tekinteni. 

Pest, augustus 15-kén 1841* 

» 

Kossuth JL^jós. 



.*â–  



AutoMogfraplita 



o 



iVz'idő eljár ; 's napjaink^ n^gy és apró embe- 
reikkel 9 legyenek a' nemzeti sakkjáték nagy mes- 
terei 9 legyenek (a' sakkjátékos szereposztása sze- 
rint) játékkörek^ összesen és egyenkint lehuny- 
nak^ hogy örök semmiségbe merüljenek; vagy kik- 
nek élete nem röppent él^ mint az egynapos virág 
szinvegyulete, a' történetirás itélö lapjára keruj- 
jeuek. És a' történetire érdekesnek fogja találni 
e' korszakot^ az átalakulás kínos korszakát^ és 
az Ítéletben • mit a' kérletbetlen biró hozand • fel 
fognak méretni emberek és dolgok és az egyko- 
rúaknak e' dolgokróli nézetei ^ mellyeknek nyomán 
— bizony 9 bizony félek — igazolva lesz, hogy^ 
korunk nagy volt; ámde nagyságát nem egyesek- 
nek köszönheti. 

íme itt van „A.' kelet népe^! 's ebben gróf 
Széchenyi^ kínosan bár (mint mondja)^ de még- 
is feltárja políticai életének titkát , rendszerét ^ *s 
ezzel — azt vélnök — korunk titkának kulcsát is 
ft' chronograph kezébe fogná nyújtani ; de a' nein^ 
zet alig^ lesz hajlandó e' kulcsot elfogadni; amazt 
pedig sajnálanom kell^ mert gyarlóságokat juttat 

el az utókorra^ mellyeknek a' halandó testtel sir- 

1 



9 

ba kellene szállauiok ^ mivelhogy nem alkalmasok 
a' kérlellietlen utókor kezében boglárul szolgálni 
a' rég kiérdemlett halliatatlanság koszorújához. — 
En rám legalább mindig igen kellemetlenül hat^ va- 
lahányszor egy uagyeu^b^r ^eoi)fQ^isk)^^-it. olvasom . 
mindig egemből kuUok alá; mindig tapasztalom, 
mennyire igaz , hogy a' kit istenitni akarunk ^ azt 
igen közelről megnézni nem jó ; mert a' íözehés 
mintegy imgyitó^ a' sima tűn is goröfligyöt mutat. 
— Eu a' „selfbiography"-t csak F o ueh éjféle emr- 
bereknél találom jónak ^ 's nálok sevi a' miatt ^ a' 
mit magokról^ hanem inkább ^' miatt ^ a' mit má* 
sokról mondanak ; ánm' miatt uem^ mert nekeBi ugy 
tetszik y hogy az öiu'smeret a' tehetségek legnehez- 
bike; — hiába! az ember nem vetkőajietik ki ön* 
nmgából , 's megesik még a' legjobbakon is , hogy 
egyben másban önmagokat elfogult szempontból 
nézik ^ mert Inagunkhoz sokkal közelebb állunk , 's 
az egyes részletek sokkal iukábh elfoglalnak^ mint- 
sem hogy az egésznek áttekintésénél gyarlóság ne 
•keverednék nézetinkbe. — A' ki vádoltatik^ ám 
védje magát; kinek élete titokrejtély volt ^ ám be- 
széljen — ha tetszik — titkairól ; de a' kit Uiyilvános 
életében eg^ nemzetnek tisztelő szerelme kisért> 
hagyja tetteit szólani maga helyett. 

Ha már gróf Széchenyi a' Pesti Hijclappt 
olly veszélyéének 's nemzetet és kormán^^ e' ve- 
szély ellenében olly vizeszúnrgyöngének hiszí^ 
miszerint hivatva érezné magát^ ez uj Medasa el- 
len Perseus szerepét elvállalni , 's gyáipY44í p^" 



auiáVal feduí W e' vabm robaiió gjyermeknemzetet^ 
inellyf ól kiiroi látszik , hogy nem csak seuimineinö 
szdlemi diseretíóval , de még azon ösztönszerű- ta- 
piníattal' sem bír^ mdSy barmot ót a' mérges fü- 
vektől: kétségtelenil.csak lii^át érdemel jó szán- 
dékáért ; 's habár á' jó szándék hevében néha egy 
kis szélmalMübarczot^ nélia pedig olly epés gyanú- 
sHgatá£;okat ss£6mléUínk is^ mtndkkel az utolsó 
Fr^mgepáa óto magyar még perben sem vádoltatott: 
éri magam is> felejtve szerveimet ^ hála 's köszö- 
netben* szívem mélyéből osztozhatnám ; 's ha nem-^ 
zetüftknek negyveakilenez ötveuedrésze szóval^ 
szellemmel^ tettben^ irányban a' gróf gyauusitga- 
tásit meg neai ezáfolná (^Vm)< részt moudék^ mert 
igen jól tudom ^ vau egy árnyéklat ^ melly a' gróf 
után: igeu őrömest „feszíted meg^-et mond^ csak- 
hogy más okból ^ mint a' gróf maga) ^ hahogy e' 
gyanu^it^ilások ellen a' nemzetélet minden nyilat-*' 
kozata hangosan nem szól t magam kiáltok fejemre 
ves2tél|yt JSoá- hát — mint mondám — hálái gerjeszt- 
het, a' iiemes gróf iránt^ kit — még ha Ítéletben té^ 
vad i» — csak mel^' honszerelem lelkesithet; de 
L^faetíen nem obajlanom , 's* azoo nagyság érdeké- 
ben> melly a' nemes gróf érdemdús fejéről az^ e- 
gése^ honra, áradoz ,, 's. meHy e' szerint köz nem- 
ziNi díctsAsőg^ kőz. nemzeti kincs ^ — lebetlen nem 
óhajtanom , bár a' mamkának önbíogra^hiaí része 
elmaradt volnál 

Azonban én nem^ ragadom meg szőrszálhaso- 
gató kárőröimnel a' munka ezen részén csekély né- 

1^ 



zetem szerint áradozó gyarlóságokat^ 's egy álte-* 
lános megjegyzés utáii csak azokra Ibrdítok egy 
kis futólagos taglalgatást^ mik ez öubiographiábaii 
nem annyira a' gróf tisztelt személyét^ mint in- 
kább az 6 nyilvános életével olly szoros viszonyban 
álló közéletet érdeklik. 

A' nemes gróf — ki az úgynevezett tac(icát 
az országlási tudományban minden másnak elébe 
teszi — több mint egy helyütt nyiltan megvallja , 
miképen tacticája mellett két pad közti helyzetbe 
jutott/s majd nyugatig majd keleti szelektől csap- 
kodva^ mint lapta levegőben lebeg. E' vallomás^ a' 
gróf száraz számtani modorából az én szenvedel- 
mes^ érzelgő modoromba őntve^ annyit tesz : hogy 
a' nemes gróf politícai helyzetében sem fen sem 
alant nem bir annyi bizodalommal^ a' mennyi kell^ 
hogy azon messzeható terv kivitelének kéj szerint 
intéző mestere maradhasson , mellynek fölfedezésé- 
hez 9 bár — ui' mint mondja — most is kínosan , de 
mégis csakugyan kissé hozzá fog ^ vag3ds inkább 
hozzá fogni csak Ígérkezik ; mert midőn tanszom-* 
jas kebellel már-már nyílni véljük a' mysteríumok 
szekrényfödelét , elvégre is csak türelemre utasít- 
tatunk. — 'S még ennyit sem tenne ^ ha nem gon- 
dolná , hogy a' hont végveszély fenyegeti j — nem 
tenne , m^rt — ugy látszik — még mindig méltá- 
nyos engedményekre csábit gatást tart szűksé- 
gesnek ; minek természetesen azonnal vége van , 
mihelyt a' csábi tó titkairól le-leröppen a' fátyol. 
Igen természetes; hogy a' magasnlt érzelmektől 



dagadozó kebel visszasovárog nagyszerű hatáskö** 
rébe ; mert vágya nem kisebb j uiint egy nemzet 
jövendőjét megalakitni ^ és tehetsége e' vágynak 
megfelelő. De az is természetes, hogy e' végett 
vissza kell szerezni a' bizodalmat, mellyre a' két 
pad közti helyzetben senkinek sem lehet számolnia. 
És a' gróf azt gondola , ha elmondja e' nemzetnek, 
mik valának gyermekkorának álomképei , mint ol- 
vadott' össze az ifjú szívvérével a' tántorithatlan 
honszeretet, mikint született, mikint ért férfias 
agyában a' terv , 's mint lön az akarat cselekvés- 
sé, —ha ezt elmondja azon őszinteséggel, melly a' 
férfiút , azon öntudattal, melly gróf Széchenyi Ist- 
vánt megilleti: lehetlen, hogy a' két pád közti 
helyzet kellemetlenségének vége ne legyen. — En 
nem gondolhatok ezenkivöl okot, meliy a' grófot 
önbiographiájára itt e' munkában indithatá ; 's ha 
igy van, meg kell mondanom, hogy szükségtelen 
munkát tön ; mert habár a' gróf, ki a' „Yilág^^-bau 
(113 lap.) elismeré, hogy a' hon erejének egye- 
sitésére irányzott czélzata sem okos ember sem 
kormány előtt titok nem volt , most ezen egyesi* 
tés czéljára nézve már ugy hiszi (22 lap.), hogy 
,,a' mit lelke rejt, csak némi kebel sej- 
té, 's felfogása ezek előtt is jobbára 
rejtély maradt^^; magamról, ki egyike vagyok 
^ leggyöngébbeknek , másokra itélve, bizonyos- 
nak merem állitani , hogy az , mit a' gróf messze- 
vágó terve végczéljának 's magasabb szempont- 
nak nevez, nyilvános élete, tanjai 's. tettei után, 



lepecsételt könyv nenü&eiAnk előtt már rég mm 
Tolt^ épen ugy ^ miut bizonyos lehet a' nemes gróf, 
hogy az érz^mek felől , miket ő y a' számolgató 
hideg észnek fSlkent bajnoka^ néha ép' a^ Justi- 
nus-Kerner-féle mystidsmus , néha pedig magyar 
mytfaologicus költészet 1>iroda]mába is beszáguldoz^ 
va^ oUy áradozó meleg hangon fest, inagyar so- 
ha sem kételkedett ; és ha csakugyan igaz , hogy 
polífícaí helyzete két pad közti lön (mit, mióta „A' 
kelet népe^^ megjelent, én is hiszek, előbb azon- 
ban ez csak a' nemes gróf példabeszédi tulszine^ 
zésre nagyon hajlandó „keletí^^ képzelgéséilek ra- 
ja Ihletett), azt inkább annak tvlajdonítom, hogy 
a' gróf nemzetfink jövendőjének megalakítására 
kigondolt bölcs eszméit még -nzután is , hogy már 
nemzeti köi.kinescsé váltanak, magány tulajdoná- 
nak tekintgeté , 's azokat, értelmi felsősége m^á- 
nyos érzetében 9 nunden idegen avatkozá^ól menten^ 
antocratorílag kezehui törekedett; 's tulajdonítoai 
annak, hogy a' nemzetet egy beteg testn^, magát 
pedig nem ezen beteg test egyik , bár egészsége 
tagjának^ hanem a' betegtől kúlön személyesített 
orvosnak nézvén , mihelyt a^ beteg (kinek mégis 
a' „semmit rólunk nélkűlünk^^ diaeteticai fő- 
szabályai közt áll) saját ösztönből 's nem az ^r<- 
voa rendelményéből mozdult, magát nein csak 
„minden combinátióíból ki forgatva^^ vél- 
te, hanem ezen combínatíókat , mint egyedül űá^ 
vözitő hitet , a^ nemzet üdvösségévé elannyira u- 
gyanazonitotta, miszerint egymeimúsíá kiforgatott 



comtiuiatíóiTal mag^t %' aeíRze^et is ^yészetaek 
rohanni vélné ; vagy — hogy a^ gróf áléal annyira 
kedvelt^ ide ha gyám^kid kaszuálvák^ soha sem-* 
mit nem bizonyító hasonlatokuál maradjunk — a' 
nemzet jöyendöjét egy nagy sakkjatékuak tekín*- 
tette y mellynél míndea más csak játékko^ a' játszó 
o maga^ ki nem Rögtönzés ^ hanem kiszámított terr 
szerint teszi húzásait^ 's ha eljonek másoké 's itt^ 
ott a' nyilt ellenség eUen egy-két hnzáskát •— bár 
szintúgy kiszámított terv szerint — megkísértenek^ 
néha egy k^s ingaűlt nebezteléssel utasitá el a' já- 
tékhoz tolakodókat^ e maga pedig amúgy leplez- 
ve kívánt játszani ; mert hiszen engedményre 
csábitgatás — that was the word!---ee a' 
választott tactíca; és e' taeticának temiésaetéhes 
tartozott^ hogy itt egy tolakodót félrelökni > amott 
egy máfiiikait^ ki a' játékot ^^inspiciální^^ akarás Coí«^ 
titgatni kellett; miból a&^ián egyik oldalon iiéha 
egy kis suttogás y a' másik oldalon gyauakodád 
származhatott ^ 's a' leplezett játék miatt félreér* 
tések következhettek > minőről alább egy kis szó 
leszen ; de azt tagadni bátorkodom ^ lK)gy volt 
volna e' gyanakodók közt is valaki^ a' nemes gróf- 
nak tiszta sa^ándokáí 's tántorithatlan honsaterete- 
tét kétségbe vonó; azért ís^ nézetem szerint > a' 
két pad közti helyzet megszűntetésére talán alk^ 
masb tactíca volt volna ^ nem a' keblet tárni í^f 
mellyuek tiszteságáróí soha seuki sem kételkedett^; 
hanem a' nemzet) értelmesség tömegével ^ísszeol- 
vadui ; elhíuiüi hogy közvélemény e' hoAbau már 



8 ' 

▼aor^ — közTélemény ^ meUynek — mint ^Hitel^ 
ében ő maga irá (183 ].) — engedelmeskedni 
tanácsosb; mint neki parancsolni akarni ; 's e' köz- 
véleményt egyben követre^ másban fejtve^ elő- 
készitve^ de tőle soha külön nem válva^ bizonyos 
értelmi monopóliumnak érdemlett vagy nem-érdem- 
lett^ de tagadhatlanul létező gyatmját eltávolitni ; 
melly monopóliumot hiszen gróf Széchenyi István- 
nak értelmi felsőbbsége mindig kivihat ^ mihelyt 
egyedüliségét nem igényel ; mert a' nemzeti érte- 
lem csődületében bizodalomra mindig számolhat^ 
ki a' verseny tért barczmezőnek 's a' versenyzőket 
ellenségeknek nem tekinti ^ vagyis — mint a' 
„HíteP-ben irva vau — egymással 's nem 
egymás ellen dolgozik. 

És ez volt egyetlen általános jegyzetem ^ 
mellyet a' nemes gróf rósz néven venni annál ke- 
vesbbé fog^ minél inkább meg lehet győződve^ 
líogy balhatatlan érdemei e' honban annyira mél- 
tányoltatnak ^ miszerint fényükből még az önma- 
gasztalgatás által sem veszithetnek ; mert mind- 
nyájan tudjuk , hogy gróf Széchenyi Istvánt a' 
nemes öntudat megilleti. 

De találtam légyen vagy nem találtam el az 
önbiographia] vezéreszméjét, vallomásaival ugy a' 
nemzetélet mint a' Pesti Hirlap elleni kikelés sok- 
kal szorosabb viszonyban áll , hogysem némelly 
állítások rövid taglalatát meUőzhetném. 

A' nemes gróf azt látszik hinni , hogy a' ma- 
gyar nemzet sir szélén állott , midőn ő az életre 



űditö tárogatói 15 év előtt megharsogtatá. Sok 
függ azon szemponttól^ mellyból terveiukben in- 
dulunk : azért hát nem lesz felesleges megjegyez- 
nem^ miképen én ezen felfogást hibásnak tartom, 
's nemzetünk évkönyyeinek útmutatása szerint he- 
lyesebbnek ítélem azon nézetet, mellyet a' gróf 
előbbi munkáiban igen sok helyütt nyilvánított, 
többek kőzött „Hitel^^-e 136-ik lapján: „Boldo- 
gok mi, hogy köztűnk inkább a' fiatal- 
ság jelei 's hibái láthatók, 's hogy még 
távol tőlünk a' vénség 's koporsó;^^ 
igy a' „Világa* 99-ik lapján: „Magyarország 
fejedelme nagy hatalmú ur, mert élő *s 
fiatal, nem vén 's megholt nemzeten ural- 
kodik/^ — Nekem ugy tetszik, e' nézetet nem- 
zetünk évkönyvei sokkal inkább igazolják, mint 
a' mi most „A' kelet népe^^ 16-ik lapján mondatik, 
miszerint „valóságos csuda, az emberi- 
ség évrajzaiban hallatlan eset 's köz- 
vetlen isteni befolyás, nemzetünket 
olly közel a' sírhoz, ismét az élők kö- 
zé visszalépni látni/^ — En általában nem- 
zetek életében csudákra, istenek közvetlen beavat- 
kozására, nemtőkre 's más illyesekre nem sokat adok« 
's a' mint erősen hiszem az egyetemet örök bölcs tör- 
vények szerint kormányzó isteni gondviselést : ugy 
sérteni vélném a' világok világának' törvényhozóját, 
ha őt egy szeszélyes szultánnak képzelném, ki— 
ha kedve tartja — ok és eredmény láiiczolatának 
örök törvénye alól egy vagy más hangyabolyt ki- 



¥áHságol.y 's eljő^ közvetlen isteni befdyáaáyal 
tgy Lázár - nemzetet csudatevöleg feltMiasztani. 
„God acts but by generál la-ws^^ — moad 
egy angol bölcs. Nemzetek életében más tersek 
nincsenek^ mint talán észben 's polgári erényben 
n^y férfiak ^ minő például az y kit én, nem gyáva 
bizelgésbol 9 hanem meggyőződésből^ a' magyarok 
legnagyobbikának szoktam nevezni. — Ezek l^et- 
nek véletlen ternók^ minden egyébben dk. van 
szorosan és következoiény ; 's azért én ép' ugy 
nem hiszem^ hogy az a' fiatal nép^ melly* 
tol valóban távol vT)lt vénség és kopor- 
só^ tulajdon azon időszakban a' sir szélén der* 
medezett : mint a' hogy megfogni nem tudom , mi*- 
kínt lehet ép' az 1760-iki időt oUyannak jelelni ki 
ujabb korunk történeteiből ^ mellyben (2 I.) Ma- 
gyarország lakosa kimondfaatian előmenetelt tön ^% 
tnellyről mégis a' 84-ik lapon az mondatik^ hogy 
ahJcorou^ alkotmányt 's nemzetiséget tekintve > a' 
magyar (a' mint valóban igaz) szánakozái$raiiiéItó 
^szerepet játszott. — De hiszen a' história felfogá- 



^) Ha esenáUitási csak az ^,urbér^VI>ehoBtUlára v^at- 
kozonak Ítélhettem volna: uem teszek észrevételt; de 
bátorlét, talajdonnak fizentaége, a^ kifejlettebb felma- 
gasult polj^árisodás kísérői, minő például a' családi 
viszonyok nemesb elrendezése , és az emberiség: leg- 
magasb fokán átló nemzetek sajátaihoz tartozó anyagi 
javak és kéjek említtetvén, 's az IT'OO-iki IdAs^ak 
ezekre alkalmazva idéztetvén, lehetl^av^U ezt Msloiiai 
boUáisnak nem tartanom. 



tt 

V 

«iáibaa téTední «pen fiem oradt ; mert ralainint né- 
mellydk gondolkozása szerint ^^duo cum faci- 
unt ídoDír non est idem:^^ ép' ugy látszik 
küiőnbozőnek azon egy dolog , a' mint különbőzé 
SKompontbóI tekintetik. — Aztán a'.polycratesi min- 
dfflies szerencse ritka dologi 's'y annak emberek, 
kik ba másban nem, a' históriai kútfők yálasztár 
sában szerencsétlenek; pedig ugy látszik, hogy 
e' szerencsétlenség a' grófot is íüdözgeti; kül(m- 
hen haa^ franczia forradnom eredetének históriája^ 
vala^ni jó pragmaticus kútfőből merítette volna, olly 
képtelenséget csak nem állítana, hogy Magyar-- 
ország ama' forradalom előzvényeíben tébolyog! 
'vagy hogy az 184 0^iki országgyűlés^ a' kar^|- 
toknak parancsoló főlheVnlése miatt . .^ors léptek- 
kel haladt bizonyos conven ti jelenetek fele.!— Sze- 
géiiy karzatok! ti a' magyar tanácskozási mezők-* 
'4B teremeknek, lóhátról és gyalog, jegén és 
szárazon ^ fegyverrel 's fegyvertelenül , 1000 év 
'f óta.láF^lahőseí ! zajongástokat én is roszalom ; de 
bizonyossá teszlek benneteket^, hogy a' magyar 
országgyűlésből conventet csinálni soha sem fog- 
tok, hacsak gróf S^ttchenyi azt, a' mi e' honban 
soha senkinek eszébe nem jutna , rátok nem be-^ 
széU , míg végtére tán magatok is elhiszitek ; — 
ő, ki midőn csupa merő szoros matheniaticai számO'^ 
lásból (melly számolásnál^ hogy a' szív jeit^n nem 
volt, nagyon elhiszem) ezt is amazt is Robes- 
pierrehez hasonlítja, miszerint tán majd gya- 
uakodóvá tevén az erőt 'a hatalmat, oUyasmi sű- 



It 

kerül y mint szokott az ebbel y mellynek veszett 
hirét költi valaki ^ — épen ez által ^ de luég sok 
más egyéb által is^ habár nem az aristocratia^ nem 
is más egész osztályok , de legalább bizonyos 
,,hirlapszerkesztö^^ és bizonyos „hig velejű politi- 
cai költöDCzők^^ és bizonyos ^^tulzók^^ irányában^ 
bizonyos vágyakat kézzelfoghatólag bizonyít, melly 
vágyak az értelem istenasszonya egy- 
kori főpapjának vérőzönemlékü vágyaihoz 
talán csak azért nem hasonlithatók, mivel a' gya- 
nussá-tétel rendszerét egykor olly mésterileg ke^ 
zelt vádló ügyészhez (tán Fouquier Tin vilié- 
nek hittak) hasonlitnának , hahogy Pannónia kő- 
rűjménye és Galiiáé egymástól ég- 's földtávol- 
ságilag nem különböznék. 

Istenemre mondom! fáj, hogy nem lehet ezt 
elhallgatnom; az epés csipkedéseket, mikkel a' 
megtámadás saturálva van, örömest el hagyom 
hangzani megtorlatlanul , 's bár gúny nyal tetéze 
sokat / mi az ember kebelében szent , bár játékot 
űzött a' szenvedésből : a' tisztelet , mellyel a' 
grófnak szívem mélyéből adózom, hallgatást pa- 
rancsol a' hiuságos gerjedelmeknek, mellyek gyar- 
ló embert annyira késztenek viszont nevetségessé 
tenni azt, ki bennünket nevetségessé tenni iparko- 
dott. — Nyomorult semmirekellőnek vallanám ma- 
gamat , ha örömömre válhatnék , port szemetet 
szórni a' megbotlott óriásr a; én tiszteletteljesen 
tárom ki karjaimat, 's kérem: szenTcdjen meg a' 
nemzQti nagyság épitésénél homokbordo napszá- 



IS 

mosi kőzt_j méltassa tanácsára^ javító vezetésre 
azt^liinek most útját állani törekedik; mert jobba' 
küzre^ ha egymás mellrett^ mint egymás 
ellen.; — de két gyanúsítás vau a' gróf köny- 
vében^ mit erősen visszatorlani nagy és szent 
kötelességek parancsolnak ; 's ezeknek egyike a' 
zendulési syllogismus^ mellyröl hát szó 
még máshol is leszeu. 

Hogy a' magyar nemzet akkor , midőn gróf 
Széchenyi. István a' polgári nyilvános életet olly 
dicsőn megkezdette y nem volt sir széléu álló vén 
betege arról alig kételkedhetúuk ^ ha figyelembe 
veszszuk a' megtőrhetlen visszahatást^ miszerint 
alkotmányszerűség 's nemzetiségi elem a' germa- 
nizálás fáklyatüzénél ujait lángra gyúlt ^ azon 
nagy férfiú törekvéseinek ellenében , kiről Plattliy 
Mihály halhatatlan tollával irva van : hogy ^^prin- • 
ceps justus f sapiens , aequus> quem praeceps boni 
publici fervor et peregrina juribus uostris consilia 
lege praescriptos cancellos siverunt perrumpere ;^^ 
ha továbbá figyelembe veszszuk az 1790-iki or- 
szággyűlést^ mellyen annyi felvilágosodás annyi 
türelemmel 9 annyi lelkesedés annyi méltósággal^ 
annyi szabadságszeretet annyi törvényességgel^ 
annyi körűlmén3rismeret annyi előrelátó gondos- 
sággal^ annyi engesztelő, szellem a' jövendőbe olly 
mély belátással párosultak^ hogy ezen ország- 
gyűlés történetét évrajzaink legfényesb lapjaihoz 
sorozhatnék; utóbb ha megolvassuk az 1790: 67 
törvényczikk által kirendelt országos választmá- 



i 



u 

njok monkálatsiit , mettyek-nagy részben a' XIX. 
másBad gyerinekeínek is becsületekre TálhatHauak^ 
ánbár a' statusgazdasági tudoDKÍiiy még akkmr 
rendszevitye nem igest volt ; és ha el aem. felejt- 
kezünk a' tőkésedésről ^ nem az oUy nemes ál- 
dozati készségről ^ melly et neiE&etűnk a' köTeüki^ 
Mit századnegyednek minden phasisain át bizo«yi-' 

fiott; és szemmel tartjuk^ niiké|i< a' viszontagságok 
minden kísérletein keresztül ^ egy részről a' nem- 
sretíség nagy érdekében sóba nem ernyedó* buzgó- 
sággal küzdött előre lépésenkint ; oiás részről pe** 
dig vágyait a' reform után ^ mint sérveinek és ba- 
jainak egyedüli orvosa után^ ha néha tévedezve 
bár^ de mégis kitüiiteté ; és nem siklanak ei figyel-* 
roonk elől a^ nmnicipalis élet kőrébeni jelenetek^ 
méllyek még azon időszakból sem hiányzanak^ mi- 

] kor a' magyar olly súlyos éáéóissáekiél ^ annyi ve- 
ritékes fáradalmaktól piheugetve^ tespedett vgyan, 
's tespedésére űjpügyűl vévé a' méltó remények va- 
lósulaÉára^ alapos igények telj ^wilíe téré vándko- 
zást *j azonban e' tespedő váraJtozás közbettis nj meg 
uj erőket gyiijtögete (mert hiszen korunk sok 
bajnokinak nevelése nem épen em időszaUm lavto- 
zik e ?}9 mig majd ^Dévetkezáric a^ 18A3-4kft ese** 
menyek , és elkövetkezett bx tö25**íkii orsoággytt- 
lés^ mellyrőlgróf Széchenyi olly igttoán mon- 
da : hogy ^^a' piUanati nyomának visszahatása 

- nyilván bizon^ítá be a'^ világnak , mikint Mag^^ar- 
ország fejedelme élő 's fiatal , uent vén 's megholt 
nemzeten uralkodik :^^ valóban ha ezeket megfon- 



toljuk^ lehetlen meg ^^^ gj^ős&ödnűak ^ uáképeu 
miad es&ek miu »rra lautatuak y niiatha HeuiKetűnk \ 
már a sir s&éléa deruiedett rolna; mire hiszen 
erósebb es&éfolat taUa Jiem is kell^ mint épeu auia' 
bámulatos baUb , mellyel gróf Széchenyi munkái 
gyakoroltak ;, miMrt eaen h atásfflaJt^zorog..^^,mQl^B 
saerínt ^j^^^ maradnia, hahó 

a^ nema<^tben mátjelkeJ iégaL fo fa ^ k onY^ ^ 
mi valqbM Mjfim^itWüa^]^^ 
A' mi uóta történt; míno felszámíthailan hatásaal 
Tolt a' nemoetí értelmesség önmagábóli kífejlésének 
processusára az országos rendszeres munkáknak 
ugy a' magános társalgás mint a' municipalis élet 
nemzetí nagy asztalára kitálalása } mikép nőtt fel^ 
fejlett^ érett és erősödőd a' nemzet az 18S6-iki 
országgyűlés által 's kőjicsőaös hatás szerint az 
országgyűlés a' nemzet által (mire tán azok is tet- 
tek valamit , kik a' törvényhozótest értelemsugári- 
nak a' nemzet ereibe folytonos elszivárgását 's ez- 
zel viszont az országgyűlési fénycsomóba vissza*- 
sugárzását^ idő 's körülmény szerint ^ talán szint- 
úgy nem hóbortos rőgtőnőzgetéssel ^ ha|iem szint- 
úgy becsületesen átgondolt kiszámítással eszközöl- 
ni segii^ették) ; mikép következett egy . — szabad 
legyen hinni — utolsó visszalökési kisérlet azok 
érdekeinek magas helyekre befolyása által^ kiknek 
most gróf Széchenyi István sejdidenűl bizonyosan 's 
akaratlanul kelőkre játszík/s kik ez uj , váratlan , ;suc- 
cursuson^^ alkalmasint nem kevesbbé fognak bámd- 
niymintazamgpltorykaz angol radícaloknak> vagy 



16 

» 

a' franczia repiiblícanosok a' Gazette de Francé- 
nak szövetségén ; és iníkép eszközlé a' visszalöké- 
si kísérlet ép' ellenkezőjét annak, a' mit szándékla; 
's mikép következett el a' boldog óra^ hogy nemzet 
és kormány kölcsönös őszinte bizodalommal kezet 
fogva ^ együtt, egymással, nem egymás ellen ál- 
lanak, — mind ezt egészben magasabb szempontba, 
egyes részietekben híven felfogni , a' história köré- 
be tartozandik ; — elég, hogy a' szempont, melly- 
ből gróf Széchenyi, nemzetünk állapotját ugy va- 
lamint saját polgári munkás erényének hatását most 
felfogni látszik , csekély nézetem szerint ne|n he- 
lyesen van választva. — E' taglalat pedig korán 
sem vala henye critíca ; mert alkalmasint e' kördl 
forog „a' hitel tengelye , mellyet a' kelet népébeni*^ 
szenvedelmes declamatiók és vészjóslatok érdem- 
iének. 

j En a' nemes gróf polgári nyilvános életét igy ve- 
szem föl : Hazáját mondhatlanul szerété; szerété ama' 
keserédes búskomolysággal, melly . nemzeti ]elle- 
niűnksajátsága,mikint mindezt szívmelegébe már- 
tott tollal olly mesterileg festi , valahányszor meg- 
szállja (és — istennek hála! — gyakran szállja 
meg) a' magasztos polgári erények poésisa. ^ lEíZ 
érzelmek , nemes gróf, mik — szeretem hinni — 
igen sok magyar kebelében visszahangoznak, csak- 
hogy kevésnek adatott ama' „száraz ecset^^ 
melly olly eleven szavakba önti , a' mi sokaknál 
kimondhatlan, — ez érzelmek azok , miket nézetem 
szerint magunkban ugy mint polgártársainkban örö- 



•1 

' kö*á|bres2traűiik k^;> mtnek ideje sohasem múlik, 
bárifettly otadíiunon álljon is a' nemzeti kifejlődés ; 
i«ei4 uáncs nélküldk lelkesedés y mellyre a' honnak 
dr^ké szüksége van^ íaivelhogy nélküle polgári 
éróuy kereskedési áraczikké lesz. — Engedjen hát l 
a' gróf kéi^elmemnek , hogy ne akarja útját állani 
a' szívből fakadó szózatoknak^ miknek yégiránya : 
minél többekben fölébresztő iii^ minél többekbea éb- 
ren tartani a' meleg honszerelmet és a' magasztos 
lelkelsedést , melly ót ősztöüdizé olly nemesen futni ^ 
ifieg a' nemes pályát. J 

¥a honszeretet azonban gróf Széchenyinél ' ^ 
.^ henye sopáiíkodásban nem párolgott el. Ujjait a' ! 
kortok űterére teré^ és megértette lüktetéseit.' És ^ 
ezért ^ egyenesen ezért tMrtom én ót . legnagyobb 
uiagyarnak; mert (bár megczáfolna valaki I) nem 
literek senkit históriánkban y kiról el ne mondhat- 
nók , hogy százados hatásra számitott lépései sem 
korán sem késón nem érkeztek. — Ki korán jó,| 
isoláltan áü y 's az egyedülállónak lépteit maradan- 
dó hatás nem követheti. ,J1 ne fant pas de- . 
vancer son siíícle.^ ^) A' ki késón jó, fényes 

. nappal gyújt gyertyavilágot, 's még hálát adha- 
tunk , ha méködése csak haszontalan. — Ah ! vaj- 
mi sok van uemzetűuk évkönyveiben, a' mi már 
születésekor homlokán horda a' „késó^ szót ; míról, 
Bífert vagy nem egyesektől, vagy tulhatalmas egye- 
sektől jött, nem mondhatjuk el, hogy: istennek 
hála ! csak haszontalan. — Gróf Széchenyit a' kor 

*) Korát iienki 00 éíixze meg, .^^^utioüiak száza- 

2* 



te 

â–  

szükségeinek hatalma alkalmas perczben ragadta 
meg. korának nyelvévé lön; ö a' nemzet jobbjai 
gondolatának szavakat adott. Es hatásának titka 
itt fekszik. Ha kész anyagot^ kész fogékonyságot 
nem talál vala nemzetében^ bizonyosan beteljesedett 
volna rajta ^ mit mostani munkájáról jősláni merek : 

. Voás aerez étonné qaand vous aerez aa boát 
De ne lear avoir rien persaadé da toat. ^) 

Ezeknek valóságát tagadni alig leheir; 's ha. 
nem hibáztam e' felfogásban^ kettő van^ mi belőle 
következik. Egyik az : hogy a'^ kqránák^raiuu- 
tatóia y az korának nem Prometheusa : tán inkább 
őt teremte Vkor, mintsem ő a' kort; dajkája lehe- 
tett a' jövendőnek ^ kapocs a' legnap és a' holnap 
közt: de ha ugy gondolkozik^ hogy az óramuta- 
tó teremti az időt^ 's mindig annyi időnek kell len- 
ni^ mennyit ő mutat^ holott ép' azért^ mivel az idő 
örökké halad, az óramutatónak előbb vagy utóbb ok- 
vetlenül elkésnie kell — a' ki igy gondolkozik^ épen 
azon szempontot veszíti el ^ a' melly hatását fölté- 
telezé^ combinatióiból természetesen kifor- 
gattatik^ a' hazai mozgony hals^dását 
természetesen hátulról nézi (honnan az ember 
poros utakon bizony csak port lát, 's a' por mi- 
att magát nem a' haladót) ; és midőn mind ezt ön-« 
kényt megvallja , egyszersmind vallomást teszeu 
arról is , hogy időmutatás helyett a' teremtés vagy 

^) Ha majd elvégzi, cdadálkozui fo^, ho|:y Aket semmiről sem 
£^yőzte me^. — Ezt azonban nem e^yes elvekre^ haaem 
csak a^ zend&lési syUogrismasra, 's vele rokon j^anú- 

Ézenuimto^uJdvánom értetni. 



gondTÍsielés szerepét igéoyelyén^ idegen térre ju^ 
tott^ mellyen alkalmasint nem olly biztos míutató^ 
mint egykor volt. — Fogalmam másik* következ- 
ménye az: hogy ha e' nemzet sir szélén derme- 
dezo^ beteges aggott vén test^volt volnj^ ^ midőn 
füleib e mennydörgött gróf Széchenyi ; okvet^en^l 
vagy meghalt, vagy le^lább a^ mennydörgés míg- 
den siker nélkül hangzott j^oJaa^el ; más szóval : a' 
„Hitel^ Írójának föllépte vagy kárt okoz, vagy 
legalább haszontalan marad ; és mivel nem maradt 
haszontalan, és mivel hatása bámulatos volt, ön- 
kényt következik, hogy nem beteg, nyavalygós 
vagy gyönge lábadozó nemzetnek vagyunk tagjai, 
hanem egy ép, erős, fiatalnak, melly bizonyosan 
nem csak sokat megbir, mi a' betegnek, ártabnára 
lehetne; de sőt életerejének fentartására sokát 
megkiván , mit a' lábadozó nem birna meg. 

A' nemes grófnak a' Pesti Hirlap ellen in- 
tézett egész megtámadása azon tengely körűi forog, 
hogy e^ nemzet gyöng e lábadozó, ő p edig a^ hiva- 
tott orvos, ki e'beteget ^assistensei^^ segedel- 
mével már 15 év óta gyógyitgatja, 's ki ha már nem 
egyedül van is birtokában az arcanum tríplicatum- 
nak, melly a' beteget tökéletesen helyrehozandja, de 
csak egyedül az ő kezében van a' mérleg^^ neUyen 
fölmérhetni , hogy a' gyógyszerből ez idő szerint 
hány mákszemnyi kell (a' tisztelt gróf modorát kö- 
vetem , mert igen szereti az orvosi parabolát) : én 
ellenben azt gondolom, hogy e' nemzet ép, iQu, 

egészséges, elég ^erővel biró^ instítutíóinak száza- 

2* 



u; 



dos bajait is kijavítani ; magamat pedig koráit sem 
képzelem orvosának^ hanefn vagyok ez ép> egész- 
séges^ ifjú nemzetnek parányi izecskéje, imink^- 
ra bivátva^ mint akárki más ; 's hogyha felszólalok^ 
mintán elveim a' gróf elismerése szerint is jók és 
helyesek, a' modor, mellyben e' helye$ elveket 
ép , egészséges nemzet irányában előadom , énne- 
kem lehet káros talán, ha csakugyan rósz módoii 
járok a' jó utón , de a' nemzetre nézve valami oUy 
alárendelt csekély dolog , hogy azt fontossá csak 
olly eleven képzelgés óriásithatja, minővel amaz 
arabok birnak , kik tevéjők árnyékából egész na- 
pokon nézik a' déli báb gőzképeit ; olly csekély do- 
log, hogy én, megvallom, ha gróf Szédienyi István 
volnék, legűresb órámban is hasznosabb dolgot tud- 
nék tenni , mint modor ellen 24 ivet irni. — Hoszú 
beszédem rövid értelme: ;, A' kelet népébeni^ minden 

• ■ * 

' okoskodás azon alapszik, hogy e^ nemzet javuló- 
félbén levő beteg; ezen alap nem áll : és igy az okos- 
) kodásnak egész építménye magában összerogyik. 

-. - - . - - , 

Az autobiographía folytában van más állitás 

is , melly minden figyelmet érdemeli A' gróf t. i. 

VLi mondja: „csak ugy remélhetünk ránk 

'd atd^dinkra nézve üdvöt, ha szellemi 

álftpon nyugszik jelenünk és jöven- 

döAk, ha szellemi alapokon emelkedik 

áuyagi kiképzésűnk, és nem viszont.^ 

— Azon kölcsönhatást, míéifyél a' jól intézett 

anyagi kifejlés a' szellbuti kiföjlésre^ ez viszwt 



o 



MttAcra bír, ikővetkezőletg hogy mihelyt a' kifejlés 
teifiié^i^teseii %nem egy uapí virágot termo kegye- 
lem gyanánt intéztetik , egyiket a' másiktól • egé- 
szen elyálaaztani nehezen lehet. — ezt mind ismert 
's elismert dolognak tevén föl y ki kell jelentenem^ 
hogy a' gráf idézett állításában betűről betűre egyet- 
értek^ és mondhatlanul örvendek^ hogy ezt a' 
gróftól illy hi^tározottan elismertetni látom; mert 
ezen határozott elismerés igeu alkalmas^ bizonyos 
bstlhíedelmeket eloszlatni^ 's a' javitáspártiak két 
nevezetes töredékét egygyéforrasztani. Értsük me^ 
Sjgymást; talán egyesülünk^ ha megértettűk. 

A' gróf azt moi^dja^ hogy minden tettei^ min- 
den léptei egy^ elóre kiszánüált^ messzehatő tervnek 
szüleményei : és így politicai hiténdi idézett alajp- 
szabálya íi^^iuíazerint anyagi kiképzésünknek szel- 
lemi alapokon kell nyugodni^ kétségtelenül néiip 
^gnapról mára született meggyőződése^ hanem olly 
ely> meliyre minden lépéseinél luinden bizonyj^yal fi- 
gyelemmel voít, E' szerint a' nemes grófot alkalma- 
sint meg fogja lepui^ ha kimondom, hojgy a' grófra 
nézve e' tekintetben a ' kö;^véle mé ny mai glan igen 
boldogtalan tévedésben yolt^ elannyira pedig > hogy 
*^g y^yok győzöd ve, e' tévedésnek igen nagy ré- 
sze van azon két pad közti helyzet előidézésébe . 
mellyet a' közjó érdekében lehetlen nem sajnálaniudc^ 
's melly egy kis őszinte magyarázat után, mindny^- 
jif ok örömére , alkalmajsíjat meg fog szűnhetni. 

jEi' téyedés félreértsen alapszik. A' neme^ 
||[rpf miilt qr;^%fp^yülés alatt genialis beszédeiben 



nem egyszer panaszkodott^ hogy gyakori szeren-* 
esetlensége: félreértetni. Ha illyesnii ^gyakran^ 
történik > kiben fekszik azok? a' félreértókben 
e, vagy a' félreértettben? nem yizsgálgatom ; ab- 
ban sem telik örömöm^ bogy fejhányjam aí* nemes 
gróf eddigi tetteit 's iratait , és kínpadra vonjak 
minden betűt ^ megmutatandó^ mi szolgálhatott al- 
kalmul ez igen nevezetes alapelv tekintetében a' 
félreértésre; mentse némileg a' félreértöket: hogy 
a' gróf (mint önmaga vallja) ekkorig mindig csak 
darabosan szólott^ 's nem világosan^ nem 
minden lepleg nélkül^ tökéletesen ki- 
mé ritöleg; mire ha helyesokai lehettek is^ min- 
den esetre természetesen kellett következni : hogy 
^ba tán némi kebel sejté is^ mit rejt lel- 
ke^ ezek előtt is felfogása jobbára rej- 

- tély maradt/^ 

E' félreértés kiegyenlítésére akarok csekély 
erőmmel közredolgozni; talán hogy a' mit mon- 
dani fogok ^ segitheti némileg a' történetirót bú- 
várkodásaiban , midőn jelenkorunk eseményeinek 

, zagyva tömegében fölkeresendi a* fonalat^ melly 
nemzeti életűnk megitélésében vezér legyen. 

Huzamos időn át két jeles hazafi vezérlé a' 
javitási párt közvéleményét. Es e* két nevet, mi- 
kint egy volt tiszteletűnkben, ugy elvek iránt is 

' egybefoglalok. Azonban vettük észre, és lehet- 
len volt észre nem vennünk, hogy a' két vezér 
egy idő óta nem karöltve jár, 's útjaik mindin- 
kább szerteágaznak. Egyes részletekben »' ^ 



r? 



^ ker egyik mellett szólt ; de voUak sokan^ kik ugy 
Télekedtek^ mikép e' részletek olly üdvösségre^ 
minő a' magyaraak kell^ hogy boldog legym^ re- 
zetiii sóba sem fognak^ ba elsőséget yínak ki 
magoknak az elvek fölött^ miket a' közvélemény 
a' másikban személyesíte. — És a' fejlődő nem- 
zeti értelem gyakran yeté föl vitatás kérdéséül t 
mi a' különbség e' két bazaíi tervei közt ? És jött 
lUK idegen is , és vezéreiről akará ismerni a' nem- 
zetét ^ és ez is kérdezgeté : miben különbözik egjrik 
véleményvezér a' másiktól ? Természetűnkhöz tar- 
tozik , hogy ha egyszer kérdés támad ember keb- 
lében^ a' felelet is elkövetkezik. — így támadnak l^ 
pártok politieában. Kik az őszinte kérdésre önma- 
goknak őszintén megfelelnek^ kiknek meggyőződé- 
sűk van^ képezik a' pártok gyűjtő magvát^ mellyhez 
aztán sok vak utánzó^ sok szennyes érdek és sok 
salak is csatlakozik. — És mondák az emberek : L. 
Az első köz vagyonosság utján akar jvezet ni jöz- 
szabadságra; aLlSá§fiáÍ!Ljpe tfg^ . kőzszabadsá g ut- 
ján vagyonosságra> Amaz ezt tartja: „legyünk 
csak gazdagok^ a' szabadság majdan elkövetke- 
zik;^ emez viszont: ,,csak szabadok legyünk , a' 

' gazdagság majd önkényt eljő.^ — És ezek mon- 
dák : Az elsőnek igaza van : gazdag nemzeten nem 

~ paczkázhatui kény és kedv szerint^ a' vagyonos- 
ság önállást nyújt; és lesz szabadsága ha tehetség 
lesz. Századunk iránya anyagi érdekeknek úgyis [ 
kedvező ; ez utón haladnunk nem lesz olly nehéz^ 
inert ha engedélye szőlittatik fel a'hataloii); anya- 



gioJkban engedékenyebb less^^ miui BMÜBmMmi, ^ 
esM^ féltékenységet gerjesztenek ^ itmott kedyefe- 
nekkor é& iatenek; pedig ^n uUim^i analyai^ 
0.' dolog csakugyan egyre megy # éisnüinden lép^ 
el&e anyagi érdekekben , egy lépés el#re ér^el^Nfer 
^en ; pedig szabadsághosi^ érteleni kí^l. ^a iieyelr 
|0k a' kéjelmet; > sok erő viarad ben 9,' ba^^^aPi 
melly most kön elnemzetlenedik ^ uuutbdgy kéjel-r 
laet itt ben nem talál; de találjon csak, 's nieig* 
iftokja szeretpi a' bont;, és ha sT^retí, n^gd G$9h 
eljárni egybeír máaboz js/s a' nemi^eti Jafejlés í|<^^ 

Je^oroziója egy számmal untalan s^aporodiki A74ft 
bl^t, ba néha egy kis betűjog áldo^^atáb^ l^^üljp 
is , ám istep neki ! hiszen örOkre Aem veszett fA ; 

. legyen feláldozTa, babogy általa anya^ fejlődés 
tekintetében nyerhetünk annyit, meQfiyi föléri az 
áldo;!^atot. — És mások mondák : ^' másodijtp^^ 
Tan igaza. Tőrténetekben fekszji^^' tan. Nem mii- 
tat íiemz.etet a' história, melly gazdagság á}^l jif- 
tett Tolna el szabadságra; de mutat sokat, m^y 
gazdagság által ős szabadságát elvesztette. Már 
tCato mondja: „Timeo^ né diyítiae magis 
nos ceperint, quam nos ipsas*^^ Csak oUy 
gazdagság nem veszélyes a' szabadságnak , meUy 
^' nemzet erkölcsi és anyagi tehetségének szabad 
kifejléséböl szabadon fejlett; az, mit a' kegyelem 
nyújt, mi jogok árán vásároUaiik > tartós jóiéit 
soha sem szül; 's.igy mindenek előtt ójuk meg a' 
szabadságot, a' meJUy már van; mit itt veszítünk; 
azt békés utón vissza A^ nyerjük tán SQha is^ ^ 



m 

»?iéryqgain)^bctl sieiiuivi i^roii! 's ^nig itt egy tfi^-- 
ről miudlg őrkődupk^ ví\á» réi^öl emejijauk ^' f^sufr- 
bijbdságnak ^ezaí közé uiüidíg többeket. jSaabikd- 1 
i|»g nem yesaít , ba me^ o^ztatik , sót mindenkor »Q 
ég erősö dik. J Hidon ezt teszszuk^ az anyagi fejlö- 
déjst Í8 legí^ikereaebbe^i mozditjuk elö; mert bs^ igaa^? 
hogy csak azon jólét tartós és állandó, uielly a' 
nemzetből fejlett ki önkényt és szabadon : a' szel- 
lemi érdeket kell kifejteni , hogy a^ jólét kifejlőd- 
hessék önkényt, szabadon. A! szabad szellem Cfsur 
dákat művel az anyagon is. £iz ut — igaz — i^e- 
h^ebb és. akadékosabb , indulatot és féltékenysé- 
get költ fel ellenünk : de a' jog maga nem lesz ál- 
dozat; 'sJia gyöngék vagyunk, ha s;ít^adsjf|;ot 
védni, fejteni tehetetlenek: inkább aJi^rmi, joiat) 
testi jókért nyakunkba rázott szolgaj^rom* — Aziéri 
liát jog és szabadság legyen jelszavunk. 

Ez volt a' vélemény a' két hazafiról. Tényt> 
b^zélek, 's nem magányuézetet ; beszélem azok 
közvéleményét , kik őszintén hittek mind a' ket^^ 
nek lelkületében. ^ jroinlptt lelkűek > kik uúvel I^H 
teikben csak szennyes érdektől vezérelv^ pei^^b 
valamit másnál sem képesek gyanítani , kik iuin4pP 
erényt sárba tipornak , niipden tiény j; j^iiftel^ ^t- 
főből szárina^tatfi^k , nehogy tán v^^^fkit becsnlpi 
legyenek kénytelenek , a' gyanusít(>k piszkos se- 
rege itt sem maradt el, mint sehol seu^ ; de az üly- 
nemu gyanúsítgatás a' kőzvéleméjiy alakulását nem 

* y ^ « " ■' ■ I ». a ■ .,,■ j., J r ...1 ,i». T .ii. I — I '■■' 

báborgatá. Es a' másodiknak politicaí élete igazolni 
látszott , hogy a' józapabbali^ közvéleménye őt jól 



fogja feL Es az elsőnek politicai életében akadtak 
néha tünemények^ mellyek oda magyaráztaflak so- 
kak által y hogy hazafi terve lánczolatában egy más 
lánczszemnek kivitelére egy kis jogáldozattói visz- 
sza nem retten. Emlékezzünk bár például az 1836- 
diki országgyűlés végére^ midőn az adófe]a;jánlási 
kérdésben e' kifejezés fölött : ^ ^háromévre és ne,m 
tovább/ ^ mellyel a' követi kar az országgyűlés- 
nek törvényes időbeni megtartását biztositgatá^ 
azon hazafi és politicai barátai közt bizonyos f^ 
Aszűltség kezdett támadni , 's a' feszültség már-már 
elhidegülés szinét ölté föl^ mikor aztán explica* 
tiókra kerülvén a' sor y á' (hibásan) ugyneveztetni 
szokott oppositiőuak vezértagja nyilván 's határo- 
zottan kijelenté^ mikép ő és barátai nemzetünk 
anyagi jólétét akarják igenis^ de nem minden 
áron: azért tehát anyagi engedélyekért jogot ál- 
dozni soha sem fognak; a' tisztelt hazafi azonban 
(kétségtelenül fontos okoknál fogva) még ekkor 
0em vélte jónak^ feltárni politicai rendszere vezér- 
elvét ; hanem szólott a' bizodalom szükségéről nem- 
zet és kormány között y 's hogy rósz tactica^ bizo- 
dalmatlanságot mutatni azon kormány iránt y melly 
mindennél fontosabb érdekűnk^ nemzetiségűnk te- 
kintetében olly roppant következményű közeledést 
tön. — líly tünemények szülték a' félreértést, 's 
ez (ismét nem magános nézetet, hanem tényt mon- 
dok) annyira ment, hogy voltak, kik már-már 
megbarátkoztak a' gondolattal, miszerint nemzet és 

kormány kös^ti kérdésekbea őtőle positiv föllépést 



ÉT 

Í£ényelDÍ sem kell • mert a' hon íavára tervezett 
jállalatainak sikere végett szüksége xftSí. hogy. .a', 
kormány ellen élre ne áÜjon; 's tőle illy dolgok- 
ban már csak nemlegességet igényeltek; és nyilván 
lehetett tapasztalni^ mikint csökkent vagy. nótt irán- 
ta a' bizodalom j a^ mint e' kérdésekben a' nemle- 
ges állást elhagyván ^ egyik vagy másik oldalhoz 
közelitve látszott emelni nagy nyomadéku szózatát 
Es ime ! itt van — nézetem szerint •— a' kulcs, 
melly a' haladási párt táborát két részre osztá; és 
korán sem ott , hogy mérséklettek és talzők van- 
nak; a' mi hiszen oUyas valami, mint Hei%ules 
saruja, ollyasmi, a' minek más fokmérője nincs, 
mint kinekkinek saját nézete; miszerint más értel- 
mezést felöle nem is adhatnánk, mint ézt: a' ki 
kevesebbet akar mint én, az tespedő ; a' ki többet, 
túlzó s -^ TAgy podig : a' ki semmit sent aka r^ az 
tespedő ; a^ ki pedig má gi t vagy máskép ak ar mint 
én. aztulző, politicai költöncz , lágy velejfl , hig 
eszű, és mit én tudom, mikint hangzanak mind 
azon gyönyörű epithetonok, mik a' minő nem*- zeng-^ 
zetesen hangzanak gróf Széchenyi István szájából; 
szennyes fegyverek levén, feleletet tán még a^ 
„tulzóktóP^ sem érdemelnek. — Nem itt van te- 
hát a' két töredékre oszlásnak kulcsa; mert én 
legalább, ki — a' mint magától a^ gróftól hal- 
lottam, — egykoron azért tartattam veszedelmes- 
nek, mert hallgatni tudok, több éveken át hallgat- 
va, de folytonos figyelemmel kisérvén a' nemzeti 
erők nyilatkozatait, ugy tapasztalam; hogy as 



m 

iigyneve^bett túlzó párt ssutkadást soha sem csinált^ 
6 csak száray Yolt , melly kiebb száguldott^ mint 
a' test maga ^ de azért a' testuek tagja maradt j és 
gyakran monda ^ bogy óhajtása például ss 100, 
de miutíiogy azt el nem érheti, á conto 10-et is 
elfogad ; ez a^ túlzó párt elweleje , a' többi csak 
modor , csak színezés. — Nem , a' megoszlás kul- 
csa nem ebben fekszik , hanem abban , hogy a' 
közvéleménynek igen nevezetes töredéke a' gró- 
fot félreértette, vagyis inkább (mert nem nyilat- 
kozott) föl nem fogta; most azonban határozottan 
^meggyőződünk, mikép a' g róf is szellemi alapoka 




^Mf^^'Y hen nem kételkedhetni) a' részleteknél is kö vétke- 
i</«^ ^^ zetesen keresztdlvitetik, képesebb mint más akár- 
^^'* ' mi, a' különvált töredékeket egyesíteni; képesebb 
pedig annyival inkább ^ mert — a' mint mélyen 
tisztelt nádorunk a' múlt országgyűlésen bölcsen 
moiMlotta — az egyesülés csak addig nehéz , mig 
áf^nos t^lv áltahinos elvnek szegeztetik ellene ; 
imMy t ^készletekbe bocsáikozuuk, sokkal könnyeb- 
ben egyesülünk. — Ez annyira igaz, hogy töké- 
letesea hinném , ha gróf Széchenyi, kivetkőzvén 
a' képzelotehetség sárgaságából, nem bűvös mécs 
világánál tartana szemlét a' Pesti Hirlap fölött, ha 
nem akarna minden sorában rémeket látni, 's nem 
a^n föltett vagy föl nem tett szándokkal venné 
akármellyik számát kezébe, hogy abban coúte qui 
Q^tte wíndep e^tre veires fonalat t^lál : alig látna 1«h 



terriá magicái eltorzított árnjrékképeket ^ t^g taáúá 
megmondani^ hogy talajdonkép miért eUensége^ és 
petfig ellensége jftn. 2-iká óta , a^ Pesti Hírlapnak. 

,,A' keief népébeiii" ininden egye* szót teín^L 
padra tonni (mint gróf Széchenyi például a' ^^ssiv- 
telen gazdával'^ tön^ miból a' heTflIt képzeló-* 
dés le^gyödyördbb űgyréifi mesterségére! a' ttJh^^ 
donnák megtámadását allegálja ki) setii czélom^^sem 
idom. Nem czélom; mert az illy parányias y^Redit- 
hüberey^^ az önkecsegtetó fainságiiak hízeleg csak^ 
kOühek nem basznál; 's én rósz magyarnak tar. 
tanáíli ^ a' ki gróf Széchenyinek ellenében íHyés- 
mlíMn örömét lelné. De idom sincs ; mert a' körül- 
ményeink között már természeténél fogva is tö- 
mérdek nehézséggel járó hirlapszeiicesztés^ ^^Yi 
íves 's Hiy férfiutói eredó megtámadás áttat bizony 
távolról sem könnyűit fiiinyira^ hogy egyéb fogh^ 
latütssSgra sok időt engedhetne; 's azért az autó- 
btógra^hiftbati fettffno állitások közAI esaft n^áity 
itereftetesböt etHdy^ ki^ — azokat, miket midón tAg- 
hllgátnéfey mellékesen tálán a' megtámadás alaptslail- 
ságái is sfikcfrulend tiémelly szen^ntfoól megmutatni. 

9, A' kcflet népének^^ 2-ik lapján mindjárt bekö- 
szönt a' gyanúsítás^ hogy a' ki fejledezó körAl- 
ményeink közt keserfi^ annak az , mit elérni akar 
(bft tudja, mit muvel)> tán igen ísjó, de ho- 
ntíiikrá bizonyosan ifem hoz áldást; utóbb a' mtli^ 
den tettnél háttérben lappangó nemtelen czélzat<rit- 
rófi gy anrdsrtgatás , mikép ez jószágelkobsufedtria 
-űoUgotík^j anfaz üressé rá^t' erszényét egjr <^H^ 



des kis forradalom által akarja ismét megtölteni; 
egy más töredék viszont oda munkálj kogy míi|K 
den . akadály nélkül kénye kedve szerint ara^at*- 
hasson a^ nagy homályban^ 's •a' többig és ezerszer 
ismét a' többi annyiszor fordul elő, miszerint le- 
beden a' grófot nem kérnem^ fontolja meg: 
valljou jó tactica e^ a' keserűket illy keserAen 
gyanúsítgat^; nem gerjeszt e maga ellen gyanút^ 
hogy épen 6 az^ a' ki oda dolgozik^ hogy ^t ö b.- 
bé senkibe se bízzék a' felforrt soka- 
dalom^^; 's hogy^ mint férfiúnak illik -e> mint 
embernek szabad e , . mint magyarnak tanácsos e, 
charactert és becsületességet megtagadni j Bo m d 
azoktól^ kik történetesen vakon senkinek sem 



hódolnak^ vagy nem elég látuoki tehetséggel bír* 
nak> hogy az ö, 15 év óta mindig tárogatott ^ de 
maiglan is soha fel nem tárt terveit felfoghassák ? 
Es lehetlen a' grófot meg nem kérnem^ méltóz- 
tassék megemlékezni, hogy a' gyanúsítgatás ezen | 
neme, melly nem tetteket bírál, hanem a' vágyak 
titkait bonczolgatja , már keleten ugy mint nyu- 
gaton olly elcsépelt szalma, olly elkoptatott fegy- 
ver, miszerint annak mellőzését a' lovagias gróf 
Széchenyitől tán némi joggal remélhetők, — őtő- 
le, ki az értelem nevében a' szívnek hadat üzen; 
ki — mint mondja -— mindenben csak szoros logí- 
cával, csak száraz számokkal küzd; ki egykoron 
gróf Dessevirffytől, csak a' kurta farkú lóróli lebukás 
's egyéb gyarlóságok megemlítését is olly rósz né- 
ven '9 méltán rósz néven vette; ~ és szabad legyen 



kérnem ; emlékezzék meg^ hogy ha van> kit te t- 
teiben pénzszomj. kibcsTadászat < haszpnlps vozet 
e' vagy ak kieiégitésére egy másik gt sokkal könj- 
uyebb^ bizonyosabb, v es zély teleaebb ; 'b hogy a' 
ki. Magyarországon legjobb esetben is egy kis 
nyaktörés veszélyével járó forradalom utján akar- 
ná lapos erszényét megtölteni^ az nem csak gaz-* 
ember volna, de még bolond is ; meriAa forradal- 
mi kisérletek pénz uélkűl a' világon még soha aem 
sikerűitek, Magyarországon bizonyosan a' terje- 
delmes uradalmacskákat zeudités által senki fiának, 
ősei nem .szerezték* Mert hiszen jó lesz megemlé- 
kezni, hogy Magyarhonunkban nyilt szemmel is sok 
ember bir, és sokan is olvasták a' históriát — Gon- 
dolom, helyén volt ezt megmondanom; 's talán 
épen nekem volt helyén, kinek szándoka tiszta- 
ságát a' nemes gróf csak távolagos gyanusiljgatás- 
sal(minöpéldaul: ,,a' ki keserű, az magának 
tán igen is jó;*^ és: ,^majd meglátszik, 
magát szereti e inkább, vagy hazáját^^ 
^s a' t.) illetgeti , egyenesen azonban kétségbe nem 
vonni kegyeskedik* Talán véleményi surlódásink-^ 
ból a' személyeskedés daróczait kikuszöböLii e' fel- 
szólalás is segithetend. 

Előfordul azon álliiás is : hogy „egyesek ke- 
serves panaszai mint éles lélekharang a' közhaláli 
álmon keresztül végre sok hű kebelben viszhangra 
találtak, 'g mindinkább sejtjük, hogy a' magyar 
lesz, minden esetre lehet^^ (12 L); — ,^de azért 
uemzetí létünk körűi tadpmásttnk ma qsaJf: az^ vár 



ü 

Képen nemzetünk él, 's hiHetóIeg éltii fbg, twSUs 
semmi/^ — Szabad legyen kéT^enem , njSkép &gfé^ 
zik meg ez állapottal a^ tanács : ^hpgy a' ^ÍTet' 
liallgatiterti kell parancsolni? — Nekem ogy K*^ 
szik y illy állapotban még igen sok lelkesilésre T»n 
szükség, 's illy állapot irányában a' szivballgat- 
fátó tanács nagyon különöseh bangzik , kívtit iit-^ 
töl, ki midilfiJ^ndig csak az értelemhezi Udeg ^df 
jayasolgatja (száz hasonló hely közül csak egyet 
említvén), a' 19. lapon igy szól: ^Oh ti hásíá^nk 
reményei, kiket századok korcs s^zelle- 
iiie, anyatejjel beszítt elfogultságok 'd 
álneyelés minden emberi méltóságból kr 
nem yetkeztetett még, nem reszket e 
bennetek a' szír, nem emelkedik e min- 
dennapi unalmak nyomorult körén lel- 
ketek magasan tul nem olvadoz e 

háláli fagytál összezsugorodott— keb- 
letek mint tavaszi langytul ihletve, ed- 
dig soha nem érzett édes melegre 

nem hangzik e bennetek nyilván 

isteni szózat, hogy hivatástok niem sy- 
bariti állatiság, nem halotti tornak 
meg nem szűnő rest ünneplése?^ 's a' t. 
És a' ki e' sorgkait irá , s^ott)S tudományi stámo- 
lássál , 's átgofidoh messzevágó terv következésé- 
ben, íveken meg íveken át csipkedi, szurdaljai^ 
fcofíhácsolja , *s — ^ hogy egy szóba foglaljak min- 
dent — Remzetgyilkolási váddiicl terheli a' Pesti 

flStíttp 8«»rlt€»Ktd}ét, mtttaKogy a' szítfreai "^ima 



> 



asB émbez 3zóL — Felhívok boldogot tmldögtalant^ 
mntasson a' Pesti Hírlap bármellyik basábján csak 
egyetíenegy Bzóalkatot^ teWét iUy érzelemdús 's 
— ha száras tadoináityilag néznók — nem sokat 
mondó szárakkal ; — ragy ha talán azt vetné ellen 
a' gróf^ hogy ő nemes indulatokat gerjeszt ^ nemes 



szenvedélyt figyeksuk felkdlteni : wy ismét fel- 
hívok boldogot iboldogtalant^ mntasá4peg^ mikor 
iparkodott a' Pesti Ifirlap nemtelen indulatot moz- 
gásba hozni 9 

^^A' eivilisált világnak szinte min- 
den népei elérték már tetöpontukat, 's 
vénűlésnek indulnak^ a'magyarnak most 
derfll hajnal a^^ (84 L)« Ezt csak azért idézem^ 
hogy alkalmam legyen megmondani^ miképen én 
fentebb a' nemes gróf modorának nyomán kényte- 
len valék ngyan beereszkedni a' magyar nemzet 
iíju vagy vén korának taglalatába ^ mivelhogy a' 
gróf egész munkája egy illy szóvirágon alapszik : 
mindazáltal én az illy vénségi, fiatalsági hasonlí- 
tásokat igen sántík^óknak 's a' rajok épült or- 
száglási rendszert ingatagnak tartom^ és magasb 
véleménynyel vagyok az emberiség rendeltetéséről^ 
mintsem Uhetném ^ hogy a' tetApont^ mellyre nem* 
seték hivatvák ^ már a' eivilisált világnak szinte 
minden népeinél el van érve^ mellyeknek már e' 
szerint vénűlésnek kellene indulniok y kOvetkezó-* 
leg nem sokára majd meg is halniok. En az emberi 
perfectibilitást végetlennek hiszem ^ mint a' számo- r ^^ 

kat> mellyektoz egyet mindig hozzáadhatni^ a' 

8 



/::\fíc> 



34 

nélkül hogy a' legnagyobbat elérnök. — Valahol 
mondám a' Pesti Hírlapban ^ hogy nemzet csak.öu- 
gyilkolással halhat meg ; és a' gróf mondja vala- 
hol ^A' kelet népében^; hogy ez állításban töké- 
letesen egyetért: nem kellene hát^ csekély néze- 
tem szerint , a' népek vénségének ^ fiatalságának 
szóvirágeszméjétől magunkat annyira elfoglaltatni 
engednünk /fmiszerínt erre országlási rendszereket 
alapítsunk; mert elvéuült nemzetnek meg kell 
halni ; már pedig abban egyetértünk^ hogy nemzet- 
nek nem kell meghalni , mivel nemzet csak ön- 
gyilkolással halhat meg ; — és ha már ebben egyet- 
értünk y nagyon örvendenék ^ ha a' nemes gróf ve- 
lem abban is egyetértene^ hogy uép^ nemzet^ ke- 
leten ugy mint nyugoton^ senki kedvéért nem 
fog élni systematice. 

' A' mit a' tisztelt gróf nemes öntudattal elber 
szél^ mikint látta^ hogy ^^senkí azon tán kissé map- 
gasb nézőpontról nem fogja fel nemzetünk állását^ 
mint ö ; mikint lépett a' nyilvános élet tövismeze- 
jére azon komoly elhatározottsággal y hogy ő fog- 
ná^ ha senki más ; nemzetünk egykori fényének 
megvetni alapját^^ ''s a' t. — mind ezeket > a' nemes 
gróf halhatatlan érdemeinek szívem mélyéből hódol- 
va^ csak azért nem lehet nem említenem^ minthogy 
bizonyos következményekkel szoros összefüggés- 
ben vannak^ mikre nézve a' tisztelt grófot. meg- 
kérni bátorkodom^ ítélje meg : valljon csalatkozom 
e> ha ugy hiszem^ hogy idő 's tér iránt talán egy 
kis tévedésben van ? *- Ugyanis , ámbár én — mint 



mondám — ások közé tartozom > kik a' gróf poli- 
tícái élete uagysz^erú hatásának; kulcsát abban ta- 
lálják, hogy olly socialís gondolatoknak adott sza- 
vakat, mellyek igen sok kebelben majd tiszta meg- 
győződés--, majd homályos sejtelemképen már ké«- ^) 
s^en Toltak , 's a' nemzeti értelmességnek e' fogé- 
konyságánál és a' körülményeknek előre számitbató 
hatalmánál fogva ,,a' kivitelnek t||^ikelege^^ 
sem volt „lehetlenséggel határos/^ sőt az 
eluzvényekből és körülményekből elmulhatla- 
nul és szoros tudományilag (28 1.) el 
kellett következni, a' mi elkövetkezett: még- 
is, fogadjuk el bár valóságnak, hogy kezdetben 
a' nemes gróf felfogása jobbára mindenki 
előtt rejtély maradt, 's ne taglalgassuk azt 
is, mennyire igaz, hogy ha azt, „a^ mi ^még 
lelkén van, ^s m it most lepleff néLLul 
e 1 ő a d n i^^ igér (26 1.)^ „ámbár most is csak 
kényszerítve és kénytelenül bocsátja 
azon eszmét, mellyei annyi év óta rejt 
kebele, mint éretlen bábot, a' világba^^ 
(1461), 's „ámbár ez alkalommal sem ve- 
het magának időt, hogy részletes és 
kimerítő leh.essen, de azért mégis csak 
kitárja a^ mondán dőt^^ {146. 1.), — ne tag- 
lalgassuk^ mondám, mennyire igaz, hogy „ha 
mind ezt tíz tizenőt év előtt minden * 
lépcső, minden hozzászoktatás nél- 
kül feltárta vala, nem mutatott volna 

körűimé njri^meretet'^ (27 h), mind ezt fo- 

3* 



gadjuk el mathematícaí bizonyosságnak : mégis azt 
^ gondolom ^ ezek a' tisztelt grófot nemzetünk álla* 
. pótjának 's különösen értelmi fejleménye stádiuma- 
' nak felfogásában némi tévedésre vezették. — Ne- 
vezetesen már a' múltra nézve is nagyon Gsalat«» 
kőzik a' gróf^ ha ugy gondolja^ hogy midőn ar 
easinókat^ lóversenyeket 's illy féléket tervezé, a' 
nemzet át n^ látta ^ mikép a' végezel nem mulat- 
ság'^ hanem központositás ; — ám legyen ^ hogy e' 
központosításnak végezélja> míkint a' gróf titok- 
ban, rendszerezé ^ rejtély volt talán egy és más 
előtt/ de a' központosításra ezélzás senki előtt rej- 
tély nem vala y sőt e' központosítás végczéljáról is 
megvolt igen sok embernek a' maga gondolata; mert 
valóban olly honban élűnk ^ a' hol történetesen már 
15 év előtt is effvnél több emfeer gondolkozott* — 
Hogy ez mind igy volt ^ azon fogékonyság,, mely- 
lyel a' casinoi eszme országszerte fogadtatott, '9 
casinók és olvasótársaságok keletkeztek és folyvást 
keletkeznek, talán a' legezáfolhatlanabb bizonyság. 
Azonban hagyjuk a' multat; én arról óhajtanám a' 
nemes grófot meggyőzni , hogy a' nemzeti értel- 

^^^^ég ^IfejlődfHnfík niaga^bJokán álU-inJitf.^Qa* 

dolja* ugyanis ^tisztán látván a' múlt or- 
szággyűlés után, hogy hazánknak egy 
elkopott, féligmeddig feudális, félig- 
meddig alkotványos szövevényből, em- 
berhez illő,minden álfénytűl kitisztult 
képviseleti rendszerre, minden ingado- 
zási nélküli átrarázíilata m4r-már bi-^ 



8T 

Konyosnak mntatkoiEOit: kimondhatlan 
Örömre gerjedt; de tndyán tapasztalás- 
ból^ mennyit ront^ mennyit semmisít 
meg a' lehetó legjobbnak is idóelőttv 
dobrayerése: örömét el nem árulja^ ha<-* 
nem keblében féltékenyül mint olly tit* 
kot őrizi meg^ mellynek fölfedezése 
messze hátrayethetné^ de iáié egészen 
meg is semmisithetné fejledezö jöven* 
dónkét^ (52—54 1). Már én megyallom ^ ki a' 
magyar nemzetet 1840. második felében illy yak- 
Sággal yert buta csordának 's kormányát is olly 
rövidlátónak hitte , hogy egyáltalában még csak 
nem is sejtené , mi történik vele 's körüle , 's be- 
kötött szemmel botorkáznék láthatlan hatalmak 
vagy messzevágó terveiket rejtélyben szövő veze- 
tők pórázán ^ a' nélkül hogy tudná ^ miért és ho- 
vá? — és vakon és bekötött szemmel elannyira, 
miképen a' nemes gróf még csak örömének el- 
árulásával is tán megsemmisítheti vala a' magyar- 
nak egész jövendőjét, — a' ki igy látja honunk 
körülményeit 1840-ben, annak körülményismerete, 
nézetem szerint , időt 's tért vesztve , hatalmas té-. 
védésben van. — Es ezen tévedésből ered aztán a', 
legjobb -tszívvel mind azon félremagyarázás , mind 
azon rémképlátás , harag és szenvedély, melly ,, A' 
kelet népe^ 24 ívein áradoz 5 innen ered , hogy a' 
gróf magát minden combinatióiból kifor* 
gatva erezi, 's mint hátrahagyott, szem- 
Mi vesztett mindent hátulról nés^; a' mi 



Ic « 



(megyallja) nem jól esik (34 L) f csak- 
hogy a' ki mindent hátulról néa ^ az természetedea 
a' dolgok homlokát nem Cdak nem jól látja^ de BÖt 
nem is láthatja , hanem csak képzelheti ; pedig a' 
képzelet az y mit a' tisztelt gróf oUy igen roszal^ 
mi szenvedélyt költ fel y 's egyenesen a' francai* 
forradalom irtózataiba vezet ^ és azon ösvényre^ 
mellyen e' forradalom hősei 's utódai jártak^ Mi- . 
rabeau-tól kezdve Marat*- 's RobespierreHi . 
keresztül egész Pere Bnfanti n-ig ^ kik — kös^ 
hevetöleg szólva — ha ez utóisónak postaszobá- 
jában összegyűlhetnének^ nehezen tudnák meg- 
fogni^ a' história philosophiájának mellyik vezér- 
elvénél fogva kerülnek egy csomóba. — Aztán azon 1 
gondolatot sem tudom agyamban lenyugtatni/ hogy 
a' melly combinatiót illy hamar képes voltegé* 
szén kiforgatni nemzeti életünknek élénkebb moz- 
gása^ mellynek hiszen szoros tudomáhyilag mul^ 
hatlanul el kellett igy következnie^ — azon com-^ 
b i n a t i < alán némelly részeiben mégis csak szén-* 
védhetett volna egy kis változtatást^ 's tán sem 
Aristoteles analysisa sem Bacon inductiója 
utáii nem volt alkalmas minden izecskéjében olly 
.egyedül űdvözitóuek bizonyodni , mellyen kivül 
már csak nemzetgyilkolás és revolutionarius syllo- 
gismus és átok és -enyészet feküdnék. — Én is-^ 
merek egy szegény embert , a' nemes gróf értelmi 
súlya ellenében a' leggyöngébbek egyikét^ kinek 
combinatíóit ollyas valami is megzavarta^ a' mit 
termino technico bayonnetnek hínak j de megvaU 



lom^ ooinbinatióíból m^sem éreate magit illy egé^ 
&7üen kiforgattatya — Ámde honnan jöhet kornak 
és helyzetnek ismeretéiben az emUtett tévedés ? — 
A' tisztelt gróf munkájában igen sok jó van elszór- 
va^ habár — mint valaki monda — ez a' jó nem 
mindig uj ; igy akadtam a' 896-ik lapon bizonyos 
dokészitmények elsorozására^ mik alkalmasint azon 
fokozatokat jelelik 's ig^n helyesen jelelik ki^^mí-* 
ket a' nemes gróf ^logiciú egymásutánnak^ szeret 
nevezni; t h szabad biztos birtok^ ezt 
megelőző jó törvény^ ezt megelőző el- 
mesurlódáa^ ezt megelőző egybeponto- 
^itás^ ezt megelőző kedv&ssé-tétele a' 
hazának '«^ bizonyos helyeknek 'sa't. — 
Lehet ^ hogy csalatkozom: de én ezekben véltem 
Bz említett tévedésnek kulcsát feltalálni. ^ A' 
aagyérdamfi gróf ugyanis ezelőtt mintegy 15 évvel 
igen bölcs tapintattal megismervén az időnek jeleit^ 
messzevágó tervének kivitelére igen jó számolás- 
Mi kidolgozá a' most idézett előzmények fokoza- 
tát^ 's elmesurlódás és ebből következni kellő gon- 
dolategyesülés végett megkezdő 's férfias szilárd- 
sággal életbe is hoza több rendbeli központositó 
vállalatokat: casinókat^ lóversenyeket 's a' t.; és 
ezekből szoros tudomáuyilag el kellett kétségtele- 
nül mind annak következnie ^ a' mi elkövetkezett ; 
csakhogy e' nemzetnek alkotmányos szerkezetében 
az eszmék központositásának más eszközei is meg- 
voltak ^ mellyeknek ugyanazon czélra hatalmas si- 
llerrel hatását a' nemes gróf^ ugy látszik) szá- 



4« 

molásában ha nem egészen felejtette íb^ de bizonya 
nyal nem eléggé méltatta ^ 's alkalmasint azért^ nd- 
yel saját rendszerének kerékvágásában fórfiasaB 
elóretörre^ a' maga körOfi mozgalomra kellő fi- 
gyelmet nem fordiAatott. — niy eszmekdzponto* 
sitási hatalmas eszközök : a' megyékben fontosriib 
tárje^yak körfll neveztetni szokott küldöttségei^/^ 
ezek javaslatainak nyomán a' megyei nyilvánoa 
gyűlések^ törvényhatéságok közti levelezés; aiT 
országgyűlések 'a ezeknek a' törvényhatéságokkal 
folytonos elmesurlédási 's eszmeköippontositási vi<- 
szonya/ 's más ezer^ kisebb^ de mégis életnedy- 
vezető csatornákon kivűl a' sajtód melly ha nem 
oUyan is , minőnek jogelvileg méltán követeljük, 
de ha valami jót nyujt^ ez talán még szenri^etfinőbb 
hatással működik , mint a' hol a' felszabadított 
Bríaraeus száz kezének ' mindenikével szórja az 
elmetermékeket ; ugy hogy példanl lelkemben meg 
vagyok győződve > miképen az érdemes gróf ^H i* 
teP-e több elmesurlódást^ több eszmeközpontosí- _ 
táéit eszközipit néhány hónap alatt , mint a' nemes 
gróf lóversenye 's nemzeti oasinója^ igen jól sz<" 
initott korszerűségök mellett is , éveken át. Ezen 
eszközöket én csekély felfogásommal oUy hatal- 
masóknak hiszem , hogy nem kétkedném egy kis 
nemzeti büszkeséggel állitani, mikép kedves hazánk 
— mellőzvén a' sajtó hatalmának tdkintetét — sok- 
kal több eszmeközpontositási eszközzel bir, mint 
akármelly más ország, kivévén talán Angliát ^ee- 
ting^-jeinél és igen kifejlett assoeiationalis éle- 



41 

m • 

ténél fogra ^ *0 ezt is csak azért ^ mert a' mee- 
tingek 's assoeiatíók hatása karöltve jár a' leg* 
szabadabb sajtórái. — Ám yessűuk egy pillantást 
megyei rendszerűnkre > mellyet én^ alkalmasint 
százezerdL után és százezerekkel együtt^ olly in. 
stitaliónak tartok 's hirdettem és hirdetek örök- | 
ké^ mellyeí^a' világnak bármelly institutiójával 
sem Tolnék hajlandó fölcserélni^ és — közbeve- 
tőleg szólva — országlási rendszerem ép' azért 
a' legtávolabbról sem írancziás ^ mint a' gróf ta- 
lán csalatkozva^ talán gyannsitva mondja^ mivel 
én a' kifejlett municipalis életet imádom; a' fran- 
cziák pedig agy az ITSO-iki^mint 1830-iki for- 
radalomban ^ ugy a' napóleoni korszak / mint a' 
restanratio óta^ a' minden helyhatósági életet el-, 
sorvasztó centraJisatiót bálványozzák ; — ám ves- 
sünk egy tekintetet megyerendszeri életűnkre. Van 
e egy hatalmas eszme ^ egy fontos ügy^ egyetlen 
érdekes .tárgy V mire nézve a\ megyegyűlések ke- 
vés hónap alatt olly elmesurlódást 's ennek követ- 
kezesében olly eszmeközpontositást nem eszkö- 
zöltek^ minőt más eszközök által ann3d idő alatt 
elérni lehetleu volna? Nézzük akármellyiket az 
1823- ikí szomorú^ de szivemelő emlékezetű kér- 
déstől kezdve^ egész a' vegyes-házassági űgy 
kérdéséig ! 1823-ban fegyveres erő környezé a' 
tanácskozásokat , fegyveres erő foglalá el a' me- 
gyék palotáit^ a' jegyzőkönyvek szétrepesztettek^ 
's a' fegyverektől környezett nemesség hársak 
árnyékában mennydörgé a' szabad szót^ méllyről 



«l 

M ember azt gondola > elvész > niint homokban aV 
yándor nyoma: és mégis minő esauneközpontoai* 
tást eszközöltek e' gyűlések ! meglátiiatjak jeMt 
az 1825-íkí országgyűlésre adott utasításokban 's 
azon lOrszággyűlésnek irományaiban ^ törrényeí-. 
ben. — És igy hasonlóan minden nagy és fontos 
kérdéssel egész mostanig. -^ No már^hogy e' gyö* 
lések az elmesurlódást végetlenűl előmozdították 
's előmozdítják^ 's igy az eszméknek központo- 
sítására^ melly a' nemes gróf tervének lánozola-* 
tában méltó helyet foglalj erős hatalommal kö&* 
redolgoztak^ tagadni csakugyan lehetlen-; vegyük 
még ezekhez V hogy azon. 15 év alatt ^ mióta a'- 
nemes gróf a' maga rendszerének épületét fokról 
fokra emelgeti^ az országos rendszeres munkák- 
nak országszertei taglalatán kivűi ^ mit a' körül- 
mények nemzeti értelmességűnk sokszorozójában 
mérhetleu súlyú factornak bizonyítottak ^ — e' 15 
év alatt^ mondom^ közel 7 esztendeig országgyü-* 
lés volt; — és minő országgyűléseké Alig van 
az ez idő szerint teendők között fontos kérdéai,'' 
melly ezeken , legalább alapelveiben vagy előz- 
ményeiben^ szóba nem jött ; és felejtsük ^ ha tet- 
szik ^ mind azon eszközöket , mellyek ez ország- 
gyűlések elmesurlódásait a' nemzet legtávolabb 
ereibe elszivárogtaták ^ és ne vegyük bár tekin- 
tetbe Orosz 18 30-iki országgyűlését , gróf 
Széchenyi Stádiumát^ Deák követjelentéseit 
's t. eff.^ csak azon egyre emlékezzünk , hogy or- 
szággyűlés alatt, a' követek 's küldőik közti foly- 



tonos TÍaK0D3aiál fogra > minden vánnegye egy-- 
egy elmesnrlódisí mdhelylyé változik ^ 's hogy e' 
hét év alatt minden megyében évenkint yagy hat^ 
következőleg összesen a' megyékben mintegy 2184 
közgyűlés volt^ -— több mint Nagybritanniának 
minden meetingje 's politícai lakomája hasonidöben ! 
A' ki mind ezt tekintetbe vészig lehetlen mpg nem 
gydüödnie^ hogy a' hol illy ^elevenen kering az 
alkotmányos élet szíyyére^ ott az elmesurlódás 
egészen más progressióban megy véghez^ 's egé- 
szén is mné természetű ^ jmint ha csupán a' nemes 
gróf rendszerének fokozatain lén degélne ; és innen 
a'^ tévedés , mellyet kor 's körülmény felfogásában 
a' nemes grófnál észrevenni gondolok ; ó szilárd 
hűséggel dolgozott minduntalan saját tervének f<H 
kozatai szerint^ és vállalatai többnyire sikerültek^ 
mert jól levén gondolva^ a' nemzeti fejlődés pro- 
cessusába igen jól beillettek ; úgyde ezen vegytani 
prooessusban más agentíák is működtek^ melly mű- ^\ '/. 
ködést azonban a^ nemes grófnak hona javára szen- 
telt tömérdek foglalatosságai közt nem •volt ideje . 
ligyehnes szemmel kísérgetni (hiszen ez évnek 
8-ik hónapját éljük már^ 's gróf Széchenyi jelen- 
létének tán egyetlenegyszer sem örvendhetett Pest 
-vármegyének közgyűlése^ ámbár gondolatom szerint 
Pest vármegye népes közgyűlései a' nemzet eszmé- 
letéről több adatokat nyújthatnak^ mint bármilly tár- 
salgási kör ; 's ezen gyűlések a' nemes gróf értel- 
mi súlyának az eszmék központosítására nagyobb 
'$ pozitivabb tért nyitnának^ mint a' Pesti Hír- 



44 

lap ellen a' casinóban egy hónapon áltaU negatir 
agítatio) ; — nem levén pedig ideje a' nemes gróf- 
nak nemzetünk eszméletét szemmel kisénii^ ezen 
nem-kisérés okozá/ hogy a' magyart saját körfll*- 
ményeiben annyira idegennek vélné y miszerint jö- 
vendője lehetne veszélyeztetve y ha valamikép a' 
nemes gróf csak keble őrömét is elárulná ; — pedig 
hiszen im! elárulá örömeit és fájdalmait^ felj^du- 
lását a' vészharangnak félreverésével kisérte , 's a' 
látnók bűhatalmával kiáltott a' nemzetre ; — és im! 
a' nemzet meghallgatta öt , és legkisebb y de csak 
legkisebb baja sincs , jelenének nincs ^ jövendőjét 
pedig öntudatának érzetében e' bájtalan jelenből 
fejtegeti ; soha sem haladott férfiasabban y mint é- 
pen most^ és soha sem volt nyugottabb y soha kor- 
mányával bizodalmasabb lábon y mint e' férfias ha- 
ladás közben. — Hogy ez mind nem azon lépcső- 
zet szerint történik^ mint a' nemes gróf tervében 
Írva volt, igen természetes; mert nemzet — mikint 
már mondám — senki ke dvéért nem fofi élni syste- 
matice; de már azt, hogy ezen igen természetes 
tüneményt a' nemes gróf hazai mozgonyuuk rendet- 
len mozgásának hiszi — mivelhogy ez nem az ő 
kerékvágásában halad — hogy e' miatt combinatióí- 
ból magát kiforgatva erezi, és elmaradva mindent 
hátulról néz , — ezt valóban az egész honnak mé- 
lyen kellene sajnálnia, ha nem látnók, hogy ezen 
állapot jóra-forditása igen könnyű; méltóztassék 
csak a' nemes gróf, a' helyett^hogy a' nemzeti éle- 
tet akarná combinatióiba beilleszteni, a' helyett^ 



46 

hogy a' nemzet it c z é j é t comlbiiiatíóiuak mesze- 
lyes üvegébe akarná beszorítani^ — méltóz- 
tassék maga saját combinatióít a' nemzet életébe 
beilleszteni ; más szóyal : szűnjék meg a' nemzeti 
élet egyik nevezetes műhelye a' közgyűlések iránt 
hideg közönyösséggel viseltetni ; a' kor egyik má- 
sik szülöttjének pedig (és nem szülőjének)^ a' he- 
lyett/hogy útját állani törekednék^ lépjen föl vezé- 
révé y és saját tervének számitásában a' kivülei^ de 
tágadhatlauul létező számokat vegye szintúgy sok- 
szorozó factoroknák : és a' hátulról-nézés helyé- 
ből — a' mi gróf Széchenyinek semmi esetre nem 
illő hely ^ sőt nem is szabad — tüstint ott lesz , a' 
hol lennie kell : a' haladó mozgonyon elől^ a' ^^ten- 
der" közelében; 's itt csak egy kérést engedjen: 
ha kivánja , hogy tacticáj át szerkesztők és nem- 
szerkesztők elteBmlj[uk j^jié azt — mát 
akár Frontinus theoriája; akár Napóleon praxisa 
szerint— foltozás helyett egy kissé ujraön- 
ienii mert hogy olly taetica követésére, melly 
mellett az ember combinatióiból kiforgattatik ^ 's. 
majd két pad közti helyzetbe jő , majd szelektől ] 
lebegtetett lapta szerepére kerül, — hogy illy ta- 
etica követésére az embernek nem nagy kedve le- 
het , az már csakugyan természetes. 

'S most még némelly állitásokat csak futólag, 
mintegy figyelmeztetésül kívánok elsorozni. — A' 
31-ik lapon mondatik : hogy , a' nemes gróf száz 
árnyéklatban mindig arról ügyekezett a' kormányt 
meggyőzni^ mikép ,,h? nemaíeti eró kifej ló- 



46 

dése korántsem láz^ hanem örreudetes 
j e V^ Ezért én^ a' nemzetnek egyik legparányibb 
tagja ^ a' nemes grófnak hálás köszöuetet mondok, 
's ugy hiszem , e' köszönetben osztozik az egéss 
nemzet^ melly a' nemes gróf nyugtató szayát im! 
most^ az általa annyira gyanúsított korban is^ ele- 
ven haladása melletti férfias nyugalmáyal^ olly be- 
csületesen váltja be ; — adták volna bár a' nenoet 
sorsára űgyeló láthatlan hatalmak^kiknek 
kezeiben^ a' gróf hite szerint^ néha közöt- 
tünk a' legnagyobb -sem sokkal volt 
^gyéb^ mint engedelmes eszköz^ — adták 
volna bár e' láthatlan hatalmak^ hogy a' nemes gróf 
nyugtató szózata a' meggyőződéshez^ illető he- 
lyütt^ kissé hamarabb utat talál ! azonban mintán 
csakugyan talált^ miután a' kormány csakugyan 
meggyőződött^ hogy a' nemzeti erő kifejlődése nem 
láz^ hanem örvendetes jelenet ^'s ezen meggyőző- 
désének következésében szorosabbra is fűződnek 
a' kölcsönős bizodalom kötelékei^ mint valaha: le* 
gyen szabad a' nemes grófot megkérnem^ ne vál- 
toztassa szerepét^ ne ügyekezzék lerontani^ a' mit 
épitett^ ne törekedjék a' kormányra rábeszélni, 
hogy a' nemzeti erő kifejlődése korán sem örven- 
detes jel, hanem láz, hagymáz, meg tökéletes 
lobbaindulás. 

A' 32-ik lapon azon psychologiai észrevételt 
olvassuk: >^hogy habár fáj is a' megérdem- 
lett gúny és a' méltó leczkézés, azt 
mégis inkább tűrjük, ha magunkhoz ha* 



'KX-C*** 



4f ; 

soulóktul^ y^gj magasb állásuraktul^ 's '^^ 
nem alulrul nyujtatik/^ Legyen szíves a% 
nyájas olvasó ezt az ^>aIaIraP^ szót egykíssé 
magának megjegyezni; nekem ugy tetszik^ hogy 
ez által bizonyos boszaukodásnak kulcsa van ke- 
zünkbe adva ^ de vele egyszersmind a' fokmérő is> 
melly azon Jioszankodásnak belértéksúlyát ki- 
mutatja. Isten őrizzen minden gúnytól! ké- 
rem a^ nemes grófot^ méltóztassék jól megleczkéz- 
ni ^ ha tollam nedvébe valaha gúny epe kevered- 
nék; 's hogy e' részben se legyen kifogás hirla- 
punk ellen y. méltóztassék a' magasb állásúak irá- 
nyában a' ^^m jé 1 tó leezkézés^^ kezelését hében- 
korban elvállalgatni , — nehogy alulról jőve in- 
gereljen ; addig pedig ^ hogyha szentségtörés vol- 
na is, megemlékezni^ mikép Ulászló király III. De- 
cretnma előszavában (Ulászló királyt pedig csak 
nem hozhatjuk gyanúba^ hogy a' ^^Droit s de Thom- 
me^^-ból meritgetett) , az mondatik : ^^cum jguibus 
una est nobis nascendi mor iendique conditioy illis 
prodegse potius^/gumn inutilite r .dominaii_djeber^^ 
mus.^^ Legyen legalább szabadj mig alkotmányunk 
áldásainak mindenkire kiterjesztését törvényes csőn- - 
des utón a' nemes gróf vezérlete alatt eszközöl- 
hetnők^ éz anstocratiai országban Yerbőczy L 
része 2* czíméie megemlékezni^ miszerint azon 
bizonyos ^^köteless egér zet^S- melly et a' ne- 
mes gróf a' 370»ik lapon ^ népuevelésnek és min- 
den másnak félretételével , nemzeti nagy sakkjá- 
tékunkban tustintí búzásnak ajánl, ha lélektanilag 



48 

nem^ legalább jogtauílag rábirhatná a' magasb állá* 
suakat y hogy az igaz szó (lia igaz szó) ellen in- 
gerültségbe ue jójenek^ ha talán néha alillrél jó. 
És most e' fejezet berekesztéséül csak még 
egy szót. Azok kőzűl ^ kiknek szerencséjök toH 
a' múlt országgyűlésben részt renní^ remélMi^ 
akadand valaki^ eléggé avatott a' dolgok belsejébe^ 
ki meg fogja menteni történeteink e' fényes szakA* 
nak emlékezetét azon vád alól^ mintha karzatdc 
parancsoló fölheyűlése miatt, a' tökéletes lobbanj 
indulásnak ösvényén gyors léptekkel közelgett Vol- 
na a' tőrvényhozás oUy conventi jelenetek felé^ 
mellyekben a' napi győzedelem csak a' legnagyoMb 
erőszaké volt (39 1.). Óhajtom^ legyen^ ki egy 
kis ellentétben a' nemes gróffal nem csak a' ma- 
gyart^ a' millyen lesz^ hanem azt is ^ a' millyen 
már, eléggé szereti 's becsüli, hogy a' jogvéde- 
lem szilárd küzdésére ne hagyja felütni a' szen- 
vedélyes erőszak rút bélyegét; én ebbe nem eresa-^ 
kedhetem , mert engem a' kigúnyolt szenvedés 
napjai elzártak a' látvány szemléletétől ; — de már 
azon állitásra nézve, hogy a' magyar nép minden 
alkotmányos népek legalacsonyabb lépcsőjén , áll 
(45 L)^ahogy azon. népről van szó^ m^y ^}^9r 
jng alkotmányunkat núlliók Idrekm^ ^pno^ 

pol^aálta , — ezen kirekegiztés ugyan magas fokon 
jllásnak nem igen vételhetik : de ha más részről 
országos és megyei gyűléseink szelleme 's maga 
az elmesurlódás is, mellyet a' grófnak előidézni 
tetszett^ kellő figyelembe vétetnek , joga lesz ta^ 



m 

Ián a' inag^rar u^mesisógiiek y néiui uemes öntacUit- 
tal érexníe » kogy sautbad^ű kifejlés tekintetében 
a' világ történeteibe talán egyotfon példát mutat ; 
má8 részról pedijg aaw nemzet talán mégsem áll, 
egyatc^mben véve^ aa alkotmányos népe^ legalá*** 
csofljabb lépcsőjén^ mellynek kebelében a' sza- 
badságsseretet olly kiolAatlan lángokkal ég^ hogy 
magát 's alkotmányát illy kdniilmények közt 1000 
éven át fentartanáy míg körüle délen, éjszsUion 
népek vesztek, nemzetek enyésztek el. — És ez 
évezredes, élet talán alkalmas lehetett volna a' ne- 
mes grófnak egy kis kezességet nynjtani^ egy 
részről: kogy nem olly népcMrdának vagyunk tag^ 
jai, me% eszméletlenül indult, eszméletlenül jár 
látbatlan tiatalmak pórázán ; más réézrol: líogy psa- 
lódásoA akpnlt számoláa volt^ e' nemzet fölött 
egy hirlapnak nem kedveli modora miatt a' vész-* 
harangot megbízni; azonban engem nem csal a' 
hiedelem, hogy e' nemzetnek gróf Széchenyi vész- 
harangja eUeoébeni magatartásából is ki fog vi- 
.láglani (talán egy részben már ki is világlott)^ mi« 
k^pen tán mégsem olly alacsony fokon áll ^ mint 
némellyek gondolák. ~ %a ekkor mi lesz gróf Szé- 
chenyi fe\|ajdttlá4ál^d{;^ árnyékoldala 9 — .Az^ hogy 
egy régi ^tok nJola^^b^ÍRonyodott ^ melly igy.. 
szól:>9Ne logyc^u egység. soha köztetek.5/ 
— ' Áiíg^ léptünk a' koir (pzjikségQibez tartozó halao^ 
dás ösvényére ^ 's im ! a' haladási rész egyik ve- 
zére^ a' helyett/ hogy tanácsával éltetné^ vezetné^ 

élethalálos harczra kel azon résznek egyik orga- 

4 



6« 

numa ellen 9 melly által ö maga is annyi jót esizkd- 
zölhetne. — De hogy részemről legalább ne adjak 
bel- 's . külföldnek okot^ lenéző gúnynyal mondani 
el rólunk ^ míképen a' helyett^ hogy egymást fel* 
TÍlágositya^ ha együtt nem lehet ^ legalább egymás 
mellett haladnánk az irányban y mellyet hazafiság 
jelelj inkább egymás hajába rohanunk^ 's tetszünk 
magunknak a" foglalatosságban ^ eg3rmást gyann- 
sitgatni 's nevetség tárgyává tenni ^ — én átkozom 
a' kény telenséget ^ melly nem engedi hetekig hó- 
napokig nyugodni hagyni hirtelen összeirt sorai* 
mat y miszerint egészen higgadt kebellel éisfireye-' 
gyem ^ ha van e egyetlen szóban egy epés falánk^ 
melly a^ grófot méltán bánthatná ; 's kitépjem é^ Ah. 
lánkot y még akkor is 9 ha megmaradása hiuságöih* 
nak hizelgene ; kitépjem pedig korán sem félelem- 
ből^ mert annyi öntudatot talán csak szabad lesíz 
viszontagságterheseu leélt napjaimból meríteneui^ 
mennyi kell^ hogy elmondhassam : jogszerűségem 
érzetében e' szót ^^félelem^^ nem ismerem^ még gróf. 
Széchenyi ellenében sem; hanem kitépni szeret-, 
ném a' most talán észre nem vett fulánkot a' tiszte- 
letnél fogva 9 méllyel a' grófnak tartozom 9 's azou 
óhajtásnál fogya> hogy gyönge szózatom ne növel-* 
jen^ de — hacsak lehet — egyenlítsen a' szakadá- 
son 9 mellyet a' gróf előbb eszközölni , utóbb hir- 
detni jónak tartott; és ez indulattal térek* át tulaj* . 
donképeni védelmemre. 



II. 

â–  

líáA éü Tédelem* 

Itt állok tebát a' megtámadott ! ellenében egy 
szótenrernek . mellyból sok mén gondolatot ha^ 

^ m0m T iiiiiM^—i MIMII ^2- - ■■■"■•■- ■ ■ -m- m n . 

lászb at, kinek azs isten szén számmal ad ott üre s 
őráka t> láfkkel — fájdalom! — a' 2^ örái rögtön- 
zésedre kárboztatott bírlapszerkesztók meg nem 
áldattak ; itt állok ellenében egy tömeg yádnak^ 
mellyröl a' megtámadó maga megvallja , bogy be- 
bizonyíttatnia vajmi nehéz ^ miért is bizonyítás he- 
lyett egészen i la^ F o u q u i e r gyanusitáshoz fo- 
lyamodik ^ mirlel viszont felelni vajmi nehéz; mert 
vád helyébe áUitott gyannsitás nem az érteletehez^ 
hanem érzelemhez^ pedig nem mondhatnók^ hogy a' 
legnemesebb érzelemhez^ sót megriasztott sz'enve- 
déiybe!^ szól f itt állok elleiiében egy névnek/inelly- 
röl három nehéz év szemredésé tttán Pest vármegye 
teremében ejtett legelső szavaimban mondám^ hogy 
csak buzgó bálával 's hó lelkesedéssel lesz ende-' 
getve minden magyartól > a' míg lesz magyar , — 
illy 'névnek ellenében állok egy igénytelen homá- 
lyom * polgár / és állok dlenében bokros érdemek- 



59 

nek y mik — bizonyossá teszem a' nemes grófot— 
e' honban feledve nem lettek volna , habár neni 
frisittetik is fel oUy sűrű emlegetéssel emlékeze- 
tűnk ; és állok én , kinek köre eddig oUy szflk 
vala és tehetségei oUy csekélyek e' szúk körben^ 
hogy gróf Széchenyi méltán kérdhetné: ^^vallj on 
mi nagy jót tett a' baftának?^^ 's én seinmi- 
ségem érzetében porba borulok, bogy felkiáltsak — 
semmit! dé még csak ItgkiseHtt smi t csakhogy 
nem azért , mert nem akwtam , hanem mivelhogy 
nem^ telicítteni« -7 Uly magtánifidott^ iUy megtanít-* 
dónak ^iiében ^ ügyem fel^ előre kéta^b^^ 
nóm, habogy e' nemzet olly es3^m^etle& Btépesordu; 
volna ^ mellyb^ a' fiatalabb nemzedéknek ~ miiil 
gróf Széchenyi (87),) muindja — Megérjük a' 
föld minden kiucseít és elhiszik, igép* 
júk magát a' mennynek országát és a^m 
kételkednek;^^ de mivel én ezt másképen ta- 
dom y mivel ugy tudom , hogy e' nem^stnek akár 
örege akár fíatala^ vakoa m ég egy gróf Szé<Aenyi. 
Istvá nnak sem h isze n, megkísértem a' védelmet^ 
's megkisértem annyíral inkább, mert mellettem 
az élet, nemzetem ^yjlvánps élete «zól ) 'a nyugodt 
folyamával a' cz^olatot helyiem már is magára 
vette i sikeresebben mint ^ tehetném^ — A'haj«. 
dán hírea ^Bölcsészeti párbe8«édek^^*-ben (Dialo- 
gues philosophiques) kérdü egy tiídós: „Mikép 
bizonyitaná be ön »z istenség lételét ?^^ — „En 
ouvrant les yeux^^ — mond a' felelet — Va?- 

lóbav hf^ nem vi^a ss^at^^törés a' leguagy^blmt 



e^kétyfiégdkw jákÉ^^ &kétiémi nákép 
bizonyítom be^ bo^y a' Pesü iBSriÉp n^nveaet 
forradalomra ? nyugodt érzémel felelhetném : 
^,Eii onyrant Ifes yeiix>^ Törnék szétnézni az 
országbMiI — fin szétnéztem , 's ögyekeztem^ 
mennyire emberi gyarlósAgoni engedés el nem fo^ 
gulra nézni szlét; 's ha esak ár nyéknyomát látnáiii 
is a' TesÉnflynek , mellyet grdf Széchenyi gyaniít^ 
vagy — jobban mondva — iftellyrJH gyanúsít : in- 
kább gyárának ákaÁék látszani , mint rosz ha- 
zafi lenni , 's letenném örökre szereftcsétlen tolla- 
■nat^ egyedül abban keresve vigasztalást ^ hogy 
szándékom tiszta > ezélom szent valá ; de miután 
mindent mkább Iátok ^ mint veszélyt^ 's hazám 
egén fellegborálatot észre nem Téeszek j kivévén 
amott délkelet feté^ hol tatán szintúgy esak azért 
borulj mert a' nyilvános nemzeti figyelem körén, 
kivfil van, a' körülmények iöy heljrzetébén lehet- 
len nem remélenem, hogy habár hirlapszerkesztöi 
hatásom sokat nem használ is a' honnidc: , de leg- 
alább átkozott nem lesz end^ezetem. 

A' gréf a' Pesti Hirlapof ugy támadja 
még; hogy megtámadását személyemre is ki- 
terjesztené* Talán jobb iactiea volt volna el- 
hagyni azt , mire nézve szükségesnek vélte , a' 
megtámadottat elev0 Telszófitani (118 1.) ^^tflirje a' 
közjó kedvéért az érzékenyebb vágásokat/^ — 
Ám legyen! tdr^, 's még öröméstebb talán, ha 
megkímél a' grőf mind azoktól , mik tShatespeare 
Antoniusának ismeretes refrainjéhez hasottfftának ; 



i^But Brutns isau honoi'able man/' Csak 
egy szót engedjen az érdemes gróf — Dároni 
hosszú éveken .át ürítem a' vesztett szabadság 
kínpobarát y lélekben értelemben elmaradottul^ 
kipótolhatlan veszteséggel ^ és ezalatt családom^ 
mellynek egyedüli gyámola valék , 's melly másra 
nem szorult én kívülem^ nyomorúságra jutott^ melly 
ellen csak a' nemzet nagylelkűsége nyújthatott ivU 
— Kínos állapot > uram ! mert el kellett az írt leg- 
alább kölcsönleg fogadnia; pedig a' becsületes sze- 
génységgel^ melly önerejében kérési 's találja rendít- 
hetién függetlenségét^ karöltre jár egy érzés^ uram, 
melly röl a' gazdagoknak kincshalmaik közt fo- 
galmuk sincs; és atyám e' bánatos állapot alatt 

lősszeroskadott ; béke nem derült élte alkonyára^ — 
és nem adhatta áldását . reám ; — csak sir ját le- 
lém! — — £' seb még most is gyakran felsajogd 
's még soká fel fog sajogni kebelemben ; de nem 
kiáltám magam' áldozatnak^ panaszt e' szájból sen- 
ki sem hallott ; én megköszöném a' nemzet kegyel- 
mét , 's aludni hagytam az elmultakat. — És eljö 
a' gróf» 's gúnynyal tetézi a' szenvedésnek emlé^ 
kezetét ! — — Gróf ur ! ez nem volt (mi- 
kép mondjam csak^ hogy epés fulánk szómban 
ne legyen?) ez nem volt gyöngéd bánásmód. — El- 
mehet hidegen a' szenvedés mellett^ ha ugy tetszik : 
de ha jó számolónak kivan tartatni^ óvakodjék 
azt gúnynyal illetni; mert a' számolástól^ melly tré- 
fát üzölt á' szenvedésből^ lázadva fordul el ^^kebeP^ 
és „velő.^^ 



'S aztán ti nemesek! kik ^ mint a' gróf a' 
267-ik lapon mondja — személyemben ^^a' m a- 
gyár legszentebb jogainak megsértését 
Teltétek szemlélni, 's azért olly gyö- 
nyőrá lelkesedéssel yívtatok (nem éret- 
tem, gróf ur, ki egy súlytalan porszem valék, ha- 
nem) e' jogokért/^ esdekelve kérlek, felejtse* 
tek el, a'^miatt, mit gróf Széchenyi István sorai- 
tokból az országgyűlésen mondott volt,* — felejt- 
sétek el, hogy ,iA'^kelet népének^^ szerzője e' 
dolgok kútfejét „ujhuzásokra^^ reducálja, és 
a' „borstőrést^^ emlegeti, 's most, midőn a' 
múltra feledékenység fátyolát vetve, nemzet és kor- 
mány kezet fogott , Eris gyanánt lép föl , gyö- 
nyörű lelkesedés tekre homályt borítani a' 
^yauusitá^sal (113 1.)^ hogy „kiviláglik, mi- 
kint azon féltékenység nem volt tán 
igen oknélkúli, melly bizonyos felhe- 
vűlési árnak gátot vetni óhajtott/^ — 
Többet nem szólok; remélem azonban, igazolva le- 
szek mindenki előtt, hogy e' két pontot egészen 
hallgatással nem mellőzhetem* — '8 most lás- 
suk , minő szörnyeteg ez a' Pesti Hirlap, melly- 
nek még csak modora is veszélylyel fenyeget egy 
nemzetet, 's mellynek megtámadásához gróf Szé- 
chenyi bizonyos marty rí resignátióval , még holt- 
testén is keresztúlindulást 's ki tudná, mi minden, 
szörnyűségeket emlegetve , fog hozzá. 

„A^ hihetőség mérlege — mond a' nemes gróf 
az 58-ik lapon — arra súlyedt, hogy egy csendes. 



f¥ 



M 

ingadozás nélktii reformMiÓMik eldestéfén toI« 
nánk. — 'S im egyszerre ^ 's nem tudom , kt állri 
és mi módon ^ azOH ötlet jut szónyegre^ Bem vdlU 
na e üdvös oUy nemzeti fairlapot szerkesatotai^ 
melly mint a' haladó ^ 's a' mnlt országgyűlésen ^i 
kivált ennek végén valami vezértestűletei hépui 
résznek orgánuma^ a^ hon nanden iotelligeiMiáít 
egybeponiosítná 's a' t. — Nagy eszme ^ felséges 
terv ! 'S igy lön , hogy a' legszebb vára- 
kozások közt últúk e' folyó 1841. évi január S-án 
a' kormánytól engedelmezett^ és sok jé 
hazafi buzgó óhajtásával kisért ^ de bennem nem 
csekély aggodalmakat gerjeszrtö Pesti Hirlap sftA- 
letési napját.^ — 

Es ismét a' 99-ik lapon: ^^Hát ez azon 
lap> melly a' magyar haladási résznek^ 
a' magyar értelmességnek volna úgy- 
szólván orgánuma^ és mellynek helyes- 
ségeért nekünk a^ haladás, embere in ejk 
mintegy in solidum jót kellene állni?^ 

Az első idézetben e' szavak: ^a^ kormány- 
tól engedelmezett Pesti Hirlap/ ha ma- 
gokban veszszűk^ egészen henyén állanak^ miután 
a' sajtószabadságot elvileg a' nemzet állhatatosan 
fentartolta ugyan, de a' nííut most állunk, gy^* 
korlatilag, hirlapot a' kornfány engedelmezése nél- 
kül nyomtatni 's kiadni senki sem képes. Es igy 
azt, a' mi honunkban az időszaki sajténak közös 
és közönséges föltétele > a^ Pesti Hirlápra nézve 
különösen kiemelni^ henye dolog ; de ha ezen, ma«- 



w 

gában henye kifejezés összeköttetik a' Pesti I&fu 
lap szerkesztőjének niuhja^ viszonyai 's azon d-* 
Teiyel^ mellyekhezi szilárd ragaszkodása némi vi- 
szontagságokkal volt összekötve : ezen különös 
kiemelés némi gyanasitást akarhat gerjesztem. -^ 
Más részről viszont az in solídum jótállás 
kelléke azon hiedelmet támaszthatná^ hogy a' 
Pesti Hirl^ ama^' vezértestűietet képző -rész terve 
szerint és szándékából született* — Ez igen hizel- 
gő volna reám 's a' Pesti Hírlapra nézve. Azon- 
ban^ bár gyöngítsem vallomásommal helyzetem ere- 
jét^ igazságnak tartozom a' kijelentéssel^ hogy a' 
Pesti Hírlap nem mint választott orgánum szüle- 
tett y hanem orgánummá esak vált , 's most is csak 
azon résznek organuinmá , mellynek pártfogását 's 
hozzácsatlakozását megnyerni szerencisés volt. — 
Lesz talán ^ a' kit, érdekel y ha elmondom röviden 
e' lapnak keletkezését. 

Nehéz idő vonult el vállaim fölött ; és midőn 
elvégre viszonlátott barátaim megismertettek az 
időkkel 's dolgok és személyességek változatíval; 
volt köztük nem egy , a' ki tanácsolá , űgyekez- 
ném az időszaki sajtó körében magamnak munka- 
tért nyitni; de feleletem mindig az vala: nem lá- 
tom módját ; mért a' mig törvény nem mondja ki^ 
hogy hírlapkiadásra engedelemkérés kell, énne- 
kem engedelemért íblyamodnom erkölcsi lehetlen- 
ség; különben is nem tudtam magammal elhitetni^ 
hogy a' könyvvizsgálat és az én tollam , melly ha 
nem írhat is mindent^ mit gondolok 's érzek ^ de 



mást , mint gondolok 's érzek , írni soha sem fog, 
egybeférnének. Azonban látám^ míkép egyik máeiik 
hírlapban a' megyegyűlések szóba jónek^ 's a' 
Társalkodóban gróf Zay levele nemzetisége 
Tanárky ^utazása £rdély^-ben alkotmánjrfejlési 
eszmék körűig több ezikkek a' Hir nőkben 's 
melléklapjában ^ különösen a^ sajtószabadságróli 
czíkk f ' olly téren mozognak ^ miszerint imi talán 
mégis csak lehet; 's magános körben valóban so- 
kat beszélgeténk : mennyire kívánatos egy lapnak 
keletkezése^ nielly egy részről a' törvényhozási 
nagy kérdések előkészítésével^ más részről az au- 
tonomícus belígazgatásí javításokkal foglalatoskod- 
ván, tegyen jelenre, a' mennyit tehet, hasson jo« 
vöre , a' mennyit lehet ; — és egy tisztelt barátom^ 
ki a' nemzet bízodalmában kitűnő helyen áll , ma- 
gára vállalá egy illy hírlapnak létesítését kiesz- 
közlení, mellynek munkatársai közt nekem is ugy 
valamint hírlapja irányával megegyezendő minden 
becsületes űgyekezetuek egy kis téri engedni szí- 
ves volt volna. — Megtette hát a' szükséges lépé- 
seket, azonban — sí kéretlenül. Időközben Lan- 
derer Lajos. ur a' Munkácsy ur által kiadott 
Sürgöny kiadó-tulajdonosi jogának , a' volt tu- 
lajdonos hozzájárultával magára átruházását leg- 
felsőbb helyen megnyerni szerencsés volt; és a' 
szerkesztés is elrendeztetett; és a' hírlap kiadá- 
sát megelőzve közrebocsátott programmá is elké- 
szíttetett, midőn Landererur(jó vagy rósz szá- 
molással, az Isten tudja) azon ötletre jő, hogy 



birUpjának szerkesztésérel engem kínáljon meg. 
És a' miilt december 28 vagy 29*ík napja volt, 
midőn L and erei* ur azon ^kérdéssel lépett szo- 
bámba:, nem rolnék e hajlandó januarius kezde- 
tével minden esetre megindítandó ^^Pesti Hir- 
lap^^-jánal^ szerkesztését magamra Tállalui ? Kér- 
désére viszont kérdéssel féleltem : ha meggondolta 
^9 hogy szerencsétlen nevem bizonyos helyeken 
nem a^ legjobb ajánló^ 's nem tart e töle^ hogy 
ha lapjának szerkesztését én rám bízza^ á' Pesti 
Hírlap napvilágot soha sem lát ? — ,,Természe- 
tesuek fogja ön találni — felelt Landerer ur — 
hogy mielőtt önt megszólitauám ^ efrre nézve maga- 
mat biztosítani el nem mulasztottam. En tegnap es- 
te érkeztem Bécsből^ 's ott — megvallom — egye- 
nesen a' végett voltam , hogy biztos legyek , nem 
veszélyeztetném e a' legfelsőbb kir. engedménye- 
zést, ha szerkesztőnek önt kérném meg ? £s öröm- 
mel értesítem önt^ bogy e' járatban alkalmam volt 
tapasztalni, miképen a' kormány jelenleg azon 
meggyőződésből indul, hogy „Magyarország al- 
kotmányos ország levén , azt máskép kell kormá- 
nyozni , mint az austriai örökös tartományokat, 's 
hogy a' magyar nemzet hoszas alkotmányos élet 
után megérett annyira, miszerint minden vélemény- 
nek, a' méltányosság, törvényesség és illendőség 
határai közt (mire hiszen felügyelni a' censurára 
van bizva), szabad kifejezés engedtethessék/^ 
Hírlapomra nézve tehát a' dolgok ugy állanak, hogy 
a' kormánynak meglévén garantiájaa' censúrában, 



egyébiránt én vagyok a' tulajdonos , 's nini fliyeli 
köteles megtartani a' hirlapkiadásra nézre fenálM 
szabályokat^ miket megtartván^ mikint kezelem 
lapom belső oeconomiáját? abba senki sem avatko* 
zik. Hogy pedig pusztán név ellen a* kormánynak 
kifogása nem lebet^ azok után, mik a' mnlt ország- 
gyűlés végével történtek, a' kormány következe- 
tességéről előre is föltebétni véltem, a' minthogy 
nem is csalatkozám.^ — lUy nyilatkozások után, 
miket — ugy gondolom ~ minden becsületes ma- 
gyarnak megérteni örömére válandik, meg levén 
a' felől nyugtatva, hogy Landerer urnák, ki hoz- 
zám ismeretlenhez olly szíves bizodalommal közelí- 
tett , kárt nem okozok : megnéztem a' már kibocsá- 
tott programmát, és semmit sem találván benne^ 
mi egy becsületes embernek, a' haladás barátjának 's 
hazáját hűn szerető független lelkű polgárnak gon- 
dolkozásával ellenkeznék, kinyilatkoztatám : hogy 
egyezkedésbe bocsátkozni nem idegenkedem. És a* 
szerződést megkötöttük, és a' múlt év utolsó éjje- 
lén Íróasztalomhoz ültem azon föltett szándokkal, 
hogy megirjam a' bevezető czikket, melly lapjaim- 
nak általános irányát kijelelje, nekem pedig nyom- 
ban próbakövűl szolgáljon, nem parancsolják e 
becsület, elvhűség és lelkismeret, hogy a' tollat, 
a' mint fölvettem , azonnal le is tegyem ? mert — 
gondolám — meggyőződni, hogy nem lehet, szint- 
úgy nyereség. — Es a' mint czikkem alatt e' jegy- 
zetecskét pillantottam meg: ^Exmissis deletis et 
mutatís mutandís admittitur'^ , mérlegre vetem ^ \^ 



het e tűrnöm azt> a' mi kitöröltetik^ elfogadnom 
azt> a^ mi változtattatík^ azok végett^ a' mik meg- 
maradnak? és komoly latolgatás után a' felelet lel- 
kemben ^igen^^re dőlt; és az első szám útnak in- 
dult^ hajói tudom ^. tán 60 elö6zetÖYel; a' kiadó 
2500 példányt nyomatott^ de már az élsö félév- 
ben második kiadást kellett készitenie > 's most a' 
második félévben előfizetőinek ' szápia (mit — ugy 
hiszem — Landerer ur nem akar titkolgatni) kő- 
rűlbelől négyezerre megy. — Ezt azért említem^ 
mert ááibár az olvasok számát kér désdöntő körül- 
m énynek nem hiszem is : mindazáltal y ha magun- 
kat mystificální nem akarjuk, el kell ismernünk^ 
miképeu legalább a' tacticábani korszerűtlenség 
vádjára ebben is fekszik némi felelet^ miután a' 
magyar olvasó közönségnek e' növekedő pártfo* 
gását akármi másnak tulaj donitsuk is> ama' kép-, 
zelt nimbusnak (mellynek emlegetését gúnynak 
vegyem e inkább^ a' batalomnáli gyanusitgatásnak, 
vagy talán költészeti virágnak? senuniségem ér- 
zetében valóban nem igen tudom) — ama' képzelt 
nimbusnak — mondám — bizonyosan nem tulajdo- 
níthatjuk $ mert a' nimbusok oUy ködleplek , mely- 
lyek félévi napfény sugarainál elfoszlanak, mint 
álomképek. 

Azonban, mielőtt szerkesztéshez fognék, 
mind az iránt: mit? mindaz iránt: mi kép? ma- 
gammái tisztába jőnöm szükséges volt. Es itt 
mindenek előtt szembeötlött 's később gyakorlati- 
lag m megvalósodott azou körnlmény > hogy csu- 



Í1>-* 



r 



6» 

m 

pán a' nemzetélet magábólí belső fejleményének 
ügyei' számolhatnak szabadabb mezőre: kérdés 
tehát ^ okosság Tolna e elhanyagolni ezt^ mivel- 
hogy máson is nem munkálhatunk ? A' félelet igen 
könnyű volt; annyival könnyebb pedig^ minél vi- 
lágosabb^ hogy a' kebleket ingerlő viharok le- 
csillapulván y józan számolás int használni az al- 
kalmat y inelly a' viharok lecsillapultával reményt 
nyitott^ hogy a' nemzeti test belső kifejlésének 
munkálkodását kedvezőbb időjárás kisérendi. — 
Es e' mezőn én is ugy, valamint gróf Széchenyi 
és más százezerek (mert e' gondolat már korán 
sem titok a' nemzet előtt ^ mikint azon angol gon- 
dolná^ ki azt vélte ^ ő találta fel ^^Budapestet a' 
porost") — e' mezőn én ugy, valamint más szází-' 
-ezerek^ két ikerdolgot láttam ^ a' mellyre buzgó 
lelkesedéssel törekedni kell; 's ez: nemzetisé^ 
gűnk biztosítása és alkotmányunk kifejtése. Eb 
erre az eszközök három egysége van a' magyar- 
nak kezei közt: egyik a' törvényhozás^ másik 
az autonomicus beligazgatás ^ harmadik a' polgári 
élet egyesületekben és egyesekben. — Ezen har- 
madikra nézve a' polgári erény^ a^ 

^^Minden országok támasza^ talpküve 
Á' tjsztjt erkölcs*^ (Berzsenyi utáp 
.Hitel^ 1691 .1, 
az emberiségnek megtagadbatlau szent érzelmei^ 
a' ' polgárisodás igényei^ szabadságérzet ^ törvé- 
nyesség és rendszeretet és magasztos honszere- 
lem ~ ]látszottjEtk folytonos buzdítást; ébremtént' 



és lelkesitést köTetelni^ soha szem elöl nem veszt- 
ve, hogy a' magános erényt a' pillanat kény te- 
lensége sokszor szentségteleniil igényelje bár^ a^ 
magános élet muiika-phasisai mindazáltal az 
egésznek habgyűrűzetében benfoglalvák^ követke- 
zőleg azon kell iparkodni^ hogy a' magános erők 
nyilatkozatai^ bár helyzet , állapot 's ezer kü- 
lönböző viszonyok szerint különbözők legyenek 
js^ mintán Y. Károly császár tapasztalásiból tnd- 

. juk^ hogy még csak az óraműveket sem lehet 
egyenlő járatba hozni ^ annál kevesbbé embere- 
ket y ~ mindazáltal ez erőnyilatkozatok y a' meny- 
nyíre lehet ^ ama' két főczél felé intéztessenek^ 's 
a' beligazgatás és törvényhozás intézkedéseivel 
Asszehangzásba jöhessenek.— Következett a' hely- 
hatósági élet munkakörének tekintete. Es itt min- 
denek előtt exen institutiók megbecsűlhetlen kincs 
gyanánt tűntek elő^ mellyek iránt folytonos éber 
részvétre kellene serkenteni mind azokat, kik e' 

' részvét jogát nem eléggé méltányolják. Előtűnt 
továbbá a' municipiiimok hivatásának kettősége; 
egyik: életet adni a' törvénynek, életet adni az 
igazságnak, 's azért nem csak tisztviselőkre biz;- 
m a' közigazgatást, hanem gonddal is lenni, hogy 
— 8* mennyire gyarló emberek közt lehet — tá- 
voztatva legyenek ezeknek eljárásából: hanyag- 
sága részrehajlás 9 önkény, zsarolás és mind 
azon visszaélések, méllyek a' legdicsőbb törvé- 
nyek áldását is paralyzálhatják, 's mellyeket — 
ha netalán a' közéletben előfordulnának —nyíl- 



váuosságra hozni annyit teszen y mint a' törvény* 
hatóságokat legszebb hivatásukban segíteni > 's a' 
nyilvánosságra kerúlhetés hiedelméyel négy kö- 
zül háromnak elejét venni; — másik része munici- 
piumaink rendeltetésének : törvényszerű statuta-^ 
mok utján a' hozott törvények áldásait kifejteni^ a' 
niult törvényhozás nagy czélzatait elősegítenie a' 
jövendőnek hathatósan elibe munkálni. Ezekbeiib 
véltem hát feltalálni az irányt is^ mellyet az idő- 
szaki sajtónak e' tekintetben szem előtt kellene 
tartania. — Végre még az enditett eszközök leg- 
hatalmasbika a' törvényhozás. Erre nézve ^, vala- 
mint nézetem szerint alkotmányos országokban a' 
törvényhozó hatalomnak kettős hivatása van^ 
egyik : a' jelen szükségeinek jnegfelelőleg követ- 
ni a' közvéleményt^ minthogy a' mit a' nemzet nem 
akar^ az törvény nyé nem válhatik; másik: ugyan- 
azt a' jövő törvényhozásra előkészitni : ép a' sze- 
rint^ gondolám^ kellene az időszaki sajtónak is 
e' tekintetben munkálkodni; részletekben fejteget- 
ni , miket — in thesi — a' közvélemény már elfo- 
gadott ; figyelmet gerjeszteni azokra^ mik még tá- 
volabb vannak y ^s e' szerint a' végczélt a' nemzeti 
meggyőződéshez minduntalan közelebb hozni. — 
Az eszközök e' háromságának mindenikére néz- 
ve pedig tisztán állott előttem > hogy a' nemzetet 
önmagával 's körülményeivel leplezetlenül megia- 
mertetni a' legelső föltétel > minden haladás^ min- 
den javítás nélkülözheden előzménye. 

A' mi már a' ;emikép?^' kérdését vagyis a* 



â– â– I 



modwtiOetí: ndndéndi dAtt szűkség rolt meg- 

• •• 

endékezneni , mikint más hirlapot *s más könyvet 
jnii. Könyv lehet inra >* jdfgn d&siégDekj könyv 
lehet írva a' választottak kicsi számának: hírlap- 
uál a' létei félteidet agy ír ni» hoyy sokak álte L 
olvastassék. 'S azért bizonyossá bátorkodom ten- 
ni a' tisztek grófot^ hogy ha hirlapot ima olly 
hangon , mint minden mimkáí 's ^^A' kelet népe^^ 
is inra vannak: minden bizonynyal igen számos 
plrasékra szánoUuitnaj mert könyvei valóságos 
hmrl uiji hangon 's, — inint maga mondja — dara- 
bosan^ töredékesén^ 's rendszerét nem 
á' BKrlip edidigi éleiének rövid n^ijai , de 15 
esz tendő alatt sem kimeritöleg irvák; de 
ha ima a' számtudománynak száraz hangján^ niely- 
lyet hirlapszerkesztóknek javasol , maga azonban 
még 24 hres könyvirásban sem követ ^ szerkesz- 
tési bivatalszóbáját néhány hónap alatt minden bí- 
zonynyal bezárhatná. — 'S így aztán aV^logicai 
egymásntánnak szoros tudományilag kimért tacti- 
cája^ sok hasznot tenne e^ vagy nem volna e tán 
még azon tacticánál is szerencsétlenebb , iiielly az 
embert két pad közti helyzetbe teszi , 's laptakiut 
majd nyogati , majd Iceletí szelte csapkodva , a' 
légben lebegteti? szerényen kételkedni bátorko- 
ilom. 

Politícai hírlapok továbbá^ nem ugy mint a' 
tttdományos folyóiratok^ legnagyobb részben csak 
malékony érdekre számolhatnak^ 's az ntókorra 

legíöfebb is esak históriai kútfUt; gyanánt jnthat- 

5 



. o 



iiak el ; mert a' váltosékosság 's olvasiiiányí érdek 
levéu életük föltétele, általában véve inkább arra 
Talók, hogy gondolatokat ébreszszeiiek 's elveket 
állítsanak föl , a' fölébresztett gondolkozást bizo- 
nyos ösvényre vezetőket » mintsem egy rendsze- 
res tannak minden legkisebb aprólékos részleteit 
cathedraticns szörszálhasogati&ssa! keresztűlbon- 
czolgassák. Ügyekezniök kell a' liirlapokuak — 
gondolám — minden oldalról! meghányás-vetés ut- 
ján tisztába hozni minden kérdéseknél az ajapesz* 
méket, niellyek a' részletek kigyalulásánál biztos 
criteríonul szolgálhassanak, miszerint a* folébresz* 
tett gondolkozás eme' tisztába-bozott alapelvek 
nyomán innen egy, amonnan más ágazatot fejte* 
getve , idó folytával egy egészet állitson eló , a* 
nélkül^ hogy a' változékosság tekintetét szem elól 
veszítené. Hogy gyakorlat világosítsa, miket ki* 
vánok ezek alatt értetni: bátorkodom a' Pesti 
Hírlapnak azon czíkkeíre hivatkozni , mik a' bün- 
tetőjog körébe vágnak^ vagy az ősiség eltörlé- 
sének módjairól értekeznek. — Ezek szerint (jól 
vagy roszul) abban állapodtam meg, hogy űgye- 
kezzem könnyen írni, mert hírlapok nagy kö* 
zönségnek írvák; gondolatimat szívemen 
ereszszem keresztül, mert lelkesíteni a' jóra, 
és elhamvadni nem engedni a' lelkesedést, mert 
gondolkozásra ébreszteni, 's ébren tartani a' fel- 
ösztönzött gondolkozást — tűztem ki czélul szer* 
kesztésemben , természetesen ez általános üza- 
b/ilyt a' szinvegyitésben és árnyéklásban dolgok 



's körfiliiiények különbségéhez alkalmaauindó : mi- 
szerint a' törvényhozási nagy kérdéseknél ^ mikre 
nézve a' közvélemény immár az izgatás korát tal« 
élte, inkább a' hidegebb fejtegetés, — a* beKgazga* 
tástakiiál pedig, a* mennyire kell, és a' polgári élet 
körébe tartozandóknál , különösen a' plillanthropt- 
cus ügyek köröI , melegebb szózat használtassék, 
ugy mindazáltal (mennyire értelmem gyarlósága 
engedendí), hogy a' szív melegébe mártott tollal 
irt gondolat rideg meztelenségben is^ képes legyen 
kiállani a' bonczoló logica taglalatát - 

Ez a' Pesti Hírlap genesis^e. Hogy az , a' mi 
egyenesen az én tollamból folyandó fíigyatkozá-^ 
soktól hemzsegni fog ,' nem csak tehetségeim si- 
lányságánál fogva, de azon okból is igen jól tnd- 
tani , mivel egy hirlapszerkesztó , a* dolog termé* 
szeténél fogva, örökké 24 órai rögtönzésekre van 
kárhoztatva, és egy czikkelynek el készítésére so- 
' ha még csak 48 órát sem fordithat ; de ép' ezért 
alapítottam reménységemet, kivált a' részletesb 
fejtegetések iránt, azon eró^bek közremunkálásá- 
ra , kiknél a' Pesti Hirlapnak előszavában kifeje- 
zett elve 's iránya rokonszenvre taloi; ép' azért 
panaszkodám több izben lapjaimban , hogy az idő- 
szaki sajtó nem eléggé méltányoltalik , hogy ke- 
vesen veszik tekintetbe , mennyi jót lehetne tenni 
általa, hahogy a' nemzet legjelesbjei, kikhez bi- 
zodalommal tekint föl a' hon , a' hírlapokat mint- 
egy a* nemzeti értelmesség raktáraivá alakítnák. 

Ha már ezeknek ellenében valaki azt monda- 
ss 



ná: „az irány nem jq^ az elvek helytelenek, 's 
hírlapot szerkeszteni luás szeinpoutból kell :^ talán 
lehetne általánosan felelnem: ^^uieglehet; ember, 
gyarló ember vagyok, hibázhatok, sót bizonyo- 
san hibázok is számtalanszor; azonban ime itt a' 
<ény ! a' Pesti Uirlapot , minden hibái, minden fo- 
gyatkozásai mellett is , csakugyan vannak a' kik 
pártolják, és pedig nem csekély számmal; vau 
egy nevezetes része a' közönségnek , melly azt 
a' Jíözvélemény egyik orgánumának elfogadta; 
és— istennek íiála!— azon hatalomnál fogva, melly 
a' nyilvánossághoz csatlakozik, már eddig is sü- 
kerűlt némi jót eszközölnie : azért tehát tessék a' 
maga elvei, a' maga iránya, a' maga modora sze- 
rint egy más hírlapot alapítani; egy nemzet éle- 
tében sok szinvegyűlet , sok árnyéklat van, és 
egymás mellett mindenik megfér; legyünk türe- 
lemmel egymás iránt, végczélunk nem külőnböz- 
hetik: azért hát fussuk a' pályát egy becsületes 
versenyben mint vetélytársak , ne keljünk harcz- 
ra mint ellenségek; és ha egy erősb kéz élőmbe 
vág, leszállok örömest , nem érdemlettem meg az 
életet."" 

így szólhatnék tán általánosan ; de gróf Szé- 
chenyinek mást kell mondanom. Gróf Széche- 
nyi nem monc^a, hogy a' Pesti Hírlap iránya rósz, 
és elveit nem állítja helyteleneknek; sót miután 
pusztán modora miatt a' Pesti Hírlapot minden 
polgári vétkek legirtózatosbikáról , a' uemzetgyil- 
kolás vétkéről vádolná — igenis, uraim! nemzet- 






gyilkohte Tétkfról; óiért Mszen egjeiiMen ast 
mondja : hogy ^ sí Pmtí Hírlap sírba dönti a' ma-^ 
gyart,^ hogy ^oIsAIyeMtöátoiEba bonyoUtand mínlb* 
nymokat/ hogy >,egy írtózatoa reToIntíonaríos sylS 
lopsímos anteoedense j^ és ^ iifkínt hangzanak mind 
azon ráttiletes tirádák^ miknek ha csak árnyékuk^ de 
még csak' árnyékuknak ámy^ca is TalÓBágon épdl* 
ne : a' Pesti ffirlap szerkesztője megérdemelné^ hogy 
még mielőtt a' halálos büntetés eltöröltetnék^ mist 
Haman nu^asra fuggesztessék ; és mind ez egy nyOM 
morúságos' hírlap modorának következésében] — 
gróf Széchenyi^ mondóm^ még akkor ís^ miután a' 
Pesti Hirlapoi- illy irtózatos vádakkal meggyalázta^ 
a' nfeiiize%yJlkoló lapnak általános irányát nem osfedt 
nem roszalja , sőt egyenesen helyesli , és efareít 
legnagyobb részben magárrá teszik sőt legédesb 
atyai érzések közt jobbadán magáéinak ismeri 
Mkt kérdeni én : egy Uly lapnak ellenében, mellj^^ih 
aíek -r* a' gróf -eaját szavai szerint (150 's kör. 
lapb) — ^iránya nem más, mint az emberi^ 
ségnek megmenteni egy uemzetet, me^ 
meifteurviáinden esetre magunkat; de 
mivel nem elég, gyalázattal többé el 
n&qi bufcní, hanem élni, élni is kell nem^- 
zetflnknek, 'a «ii több, áz.ereaesé.seJl 
és dÍGS'óaéggel, tehát annak elér é)siéjD« 
közre de^lgo^z^ni, hogy Httnniábateia' Ifr 
h éta legnagyobb szám miii«l^éi5bb miné 
szellcrmi, mind anyagi te^i^i tétben s«4h- 
r^nesés liegye;ji, 's ekképy iliert> a' kflz 



•zerenese aMegnagjobb dicst feldíeaAit* 
tessék a* magyar"^ — egy illy lapnak ellené- 
ben , mellynek c%éljáról , irányáról az élethalálos 
liárczra kelő ellenség is illy vallomást tesz, inelly* 
nek elveit osztja (117 1.), inellyról azt hiszi, 
hogy általa csudákat mOvelhetni (97 L) , hogy a' 
pangó rész, meg a- sz^imszéd, meg a' külfiiid 
által értelmi súlyunk 's országlási képességOnk 
mértékéül fog vétetni (00 1.)^ — kérdem én : egy 
illy lapnak ellenében mit lehetett várnunk , remél- 
níitik gróf Széckenyitól a' honszeretetiiek, a' nem- 
zeti kirejlódésnek legelső bajnokától? sót (mivel 
szerintem a* kőte|egs»égek hoszu l^j^^romaban Jeg- 
felnl á ll a' ^polgár^ szó , 's én a' polgári pályán 
kegyelmet senkinél , 's még a' legiiagyobbuál is 
csak kötelességet ismerek) kérdem: mivolt volna 
gróf Széchenyinek kötelessége ? nemde meginteni, 
ha tévedni vélte, a' szerkesztőt, és bAlcs taimesá- 
Tal éltetni , és útba igazítani, és tudatni vele , mit 
tart rég kiszámitott terve combinatiójá- 
ban, a' szoros logicai egymásután sze- 
rint napi rendre tartozandóiiak, nehogy a' Pesti 
Hirlap, vétken 's aikaraton kivűi, valamikép az 
érdemes grófot combinat i óiból még jobban 
kiforgassa, 's még a' legjobbak által is csak 
Mjtett, de tisztán senki által fel nem fogott rend- 
•zerónek akadálya legyen, — nem ezt lehetett 
• várni gróf Széchenyitől ? kinek ~ saját vallo- 
mása szerint (-17 L) — tactícájához tartozik: 
ifbajnokí elszánással vágur ide, vágui 



n 

oda^ természet szerint jobbadán négy 
szem közt, nehogy a' híaságon ejtett 
sebek a' nagyobb nyilvánosság által 
szinte nagyobb ingerültségbe jójenek)? 
vagy pedig, ha magas állásánál fogva a' Pesti Uir« 
lap szerkesztőjét — ki lapjának mindjárt legekó 
soraiban megkérte az erúsbeket, hogy gyöngeségét 
gyáuiülitanák — hazafias tanácsára ^ ok- 's eszme- 
cserére méltónak akáruií okból nem tartotta: nem 
azt várhattuk e, hogy bölcs nézeteinek közlésére 
a' Pesti Hírlapot minél gyakrabban orgánumul 
haszuálandja ? 's ha Szentkirályinak ^^Ua- 
ladjunk! de mikint?*^ czímú — igaz, csak 
szaggatott alakban kijöhetett— czikk»:t jónak nem 
találta, maga fogná megmondani, mikint baladjunk? 
— Istenemre mondom ! e' honban sok jeles értel«. 
messég található , 's polgártársaink között sok 
tisztelt név áll: de senki sincs, kinek számára 
nagyobb örömmel, szaporább készséggel nyiltak 
volua ni«g a' Pesti Hirlapimk bármellyik hasábjai, 
mint gróf Széchenyi gondolatinak, kit e' részben 
a' kiadó által mindjárt kezdetben különösen meg 
is kéretni legelső kötelességeim közé számitottam ; 
de, kérdem: mit tön a' gróf, hogy „a' haza 
legtávolabb, leg heterogénebb ereibe 
közvetlen ható. hirlap (971.), mellyet a' 
szomszéd 's a' külföld értelmi súlyunk 
mértékének tartaud, vagy le^galább hir- 
deteud/ h^ már annak tartatik, valósággal 
azzá is váljék?— l^érdem: mit tön mindezek be«r 



fi â–  . "- 

lyett ? — A' 8zerfaewti5ndc eoha egy teiiedó »iál 
nem szól^ nem fisen^ ót aoha értekefiásre HA nem 
szólítja^ a' Pesti HSflapba soha egy atbaTbsetA 
betfit nem ir: ellenben 9 míg péManl Deák a' 
azerkesztdt inráló tanáosáTal éUetre^ három hö-. 
nap után is azt irá^ hogy a' Pesti Hírlap m^ 
sokkal rövidebb ideig élt^ mintsem hatását mg» 
ítélni , felöle bírálatot hozni l^etne^ a' nemes •gtét 
azonnal^ már az első egy-4íét szám megjelenésé* 
vei 5 a' Pesti Hírlap ellen szenredélyesen kikel; 
a' casino tereméiben és minden lérfikörben^ a* 
hol csak megfordnl , ékesszólásának mindes 
fegyvereÍTel azon dolgozik^ hogy a' magasabb 
körökben a' Hírlap ellen íagerAltséget ^ gytuia* 
kodási , gyűlölséget teremtsen } szakadást esz- 
közöl f hogy a' Pesti Hírlap- rovására szakadást 
birde^thessen ; 's már febmarios 2^4ka körfll egy 
derék polgártársunkat azzal ereszti d magától: 
„Engem lekötelez ön , ha megmondja az egész tí« 
lágnak^ hogy én Kossuthtal hajb» akarok 
kapnia 's hírlapja ellen már hetek óta írok*^ — 
Februarius 20-kán már hetek ótal! \b végre a' 
6*ik hónap végével , midőn m^ a' Hirkpnak 
csak távolról smn volt ideje rendszerét (mire a' 
CTÓfíiá]^ l^^^I .I^S.j:$lLelBiPSndó) kifejteni ^ ha- 
talmas nevének 's roppant Bemeinek egész ere- 
jében 9 24^1 2 í^es könyvével sújt le írgíJmaAiHul 
a' Pesti Hírlapra , 's a' szenvedély hevének , a' 
Mhóhág esigázott képzelóteheteégn^ minden fegy« 
vérével megtámadottat n em aotgyift elási^ vádijai 



nféüi mÍTel iránya voím, mert azt helyesli; nem 
nárel elvei Mbásak^ mert ezeket jobbára magáéi- 
nak iBAerí ; banera mert modora fonák , mert a' 
SKÍTkez 's nem az észhez szól!! -- Es mind ezt 
tette a' gróf — korán sem hirtelen fölhevűlésböl^ 
hanem több barátai 's jóakarói tanácsa- 
nak^ sót kérésének ellenére (372 1.)^ 
kik — a' mennyire tudom — ó méltóságát az 
dszínte barátság hfl szaráral értesitették , mikint 
a' Pesti Hirlapnak országszwte épen nem azon. 
hatása ran^ mellyet pesti lakának dolgozószoba* 
jábao képzelt voli — En nem bonczolgatom a' 
kebel redőit , mert isten nem vagyok, nem kuta- 
tom e' bánásmód kútfejét és a' czélzatot, melly- 
ból csergedez; hanem tényeket^ nyilvános ténye- 
ket beszélek el , 's honunknak , a' melly van , 's 
hesunknak, a' melly lesz^ ítéletére hivatkozom; 

— a^ nemes gróf pedig engedje meg , hogy ha 
gyanúsításai, kisértetkiáltásai csakugyan megter- 
nették vcdna kormánynál vagy nemzetnél gyü- 
mölcseiket, — engedje, hogy azon szavakat in- 
tézzem hozzá, mikkel ^Yilág^'-a XXni'sXXlV 
lapjain ugyancsak q maga egykoron gróf D es- 
se vrffyt szólította meg: „Kegyedben a' becsü- 
letes ember minden lapon megvíni' látszik az ín- 
didatos íróval ;^ ~ 's most, midón tán hidegebb 
vérrel gondolkozik kelet népe 's hírlapom felöl, 
örvend e, hogy tehetségem köreit honunk java 
felemelésében tán összébb szorította ? — De nem, 

— wm szerjtotta ; sót , ha valaha nem csalt á' po- 



74 

» 

liticai {KZHintan calcalosa^ erősen liiszem^ hogy 
valaiiuDt ép' ellenkező hatás^-tal inuködöU eddig a' 
Pesti Uírlap, mint a' gróf gondolja : ugy ellenke- 
zőjét eszközlendi a' gróf annak ^ mit talán eszkA- 
zölni vélt^ ha ugy gondola^ hogy. a' Pesti Uirlap 
Tagy egy szigorúbb könyvvizsgálat szirtéin fog 
Iiajótörést szenvedni^ ^agy a' iiemzeti bízodalifiat-^ 
ianság örvényébe nierűhii. — De legyen bár, hogy 
e' hitemben nem csalatkozom: mégis — - illyen as 
emberi viszontagságok természete! — valamint fáj« 
dalom dúlja keblemet , hogy gróf Széchenyi ellea 
védelemre kelni kénytelen valék: ugy ha győa^ 
nék^ könyezni tudnék győzelmemen. 

Es mielőtt a^ tisztelt gróf egyes gáncsainak 
taglalatába bocsátkoznám , idején 's helyén lesafi 
^ talán két kísértetnek szemébe néznie melly mióta 
a' Pesti üirlapuak szerencsétlensége van á' nemes 
gróf oppositióját tapasztalni (e' szerencsétlenség 
pedig ép^ olly régif mint a' l^esti Uirlap élete), bi- 
zonyos körökben megjelenik; hiszen tudja nyáj^ 
olvasóm , hogy a' hol kisértetek iránt megvan a' 
hit, ott ritkán marad el a' kísértet; mert ha egyéb 
nem, akad egy póznára akasztott lepedő^ 's kiben 
erős a^ hit, a' lepedőben minden bizonynyal rémet 
Iát, fejét egész kéjelemmel bóna alatt hordozóti 
mint boldog emlékezetű Sz. Dienes. — Egyik ki- 
sértet: hogy a' PestJLHirlap nem tetszik gróJ[Sző- 
chenyiuek 's főrendu barátiuak: ,tehát_ meg. fog 
oszlani a' főrendi_.o d D Q S J t i o. Másik : hog y 
kl^yilZ.,l^JJ!!J^:''^^^^* akar (táii épeu e' m^osz- 



iC' 



láfO a' h atalom , midőn a* Pe sti Hírlapo t élni 

hagyja' - 

A' mi az elsőt, a' főrendi ^op))ositjo^ meg- 
oszlását illeti: jól ragy roszul, bennem azon hit 
fészkelte meg magát, hogy lm Landerer ur a' Pesti 
Hírlap kiadását nyáron kezdi meg, midőn máguáp- 
aaink Pesten nincsenek : a^ Törendi szabadelmu op« 
vpositio megoszlásának eszméje aligha szőnyegre 
kerül ; igy azonban a' nemes grófímk alkalma volt 
a^ reTolmíonarius syllogismust , a' nagy birtoko- 
sok gyűlöletessé-tételét 's vagyonaik elkobzását, 
bizonyos, általam igen tisztelt körökben geniális 
szónoklatának varázs szavaival annyiszor emleget* 
Ili , miszerint — tagadhatlau — akadtak ezen kö- 
rökben némellyek (de csak némeliyek), kik szaka- 
dást 's magokat concessiókra kényszeríteni 
nem*engedést emlegettek ; más részről itt sem hi- 
ányzott az ármányos káröröm boszantása; njisze- 
rínt hiszen most, midőn jog és igazság emleget- 
tetik, 's nem kegyelem és nem ctMicessio , egyben 
másban majd csak kenyértörésre kerúl a' dolog, ^s 
meglátjuk, mit tesz némelly hiresztelt liberalisnins. 
. — Ezen kárörömös dongó seregnek gyaiiusitgatá- 
sait — gondolom — bízvást figyelem nélkül hagy- 
ha^uk; de az elsőre nézve kötelességemnek tar- 
tom, a' Pesti Hírlap barátaival, kiket e' hírek ta- 
lán aggasztanak, közlení nézeteimet. 

A' politícai goudolkoziis árnyéklataí az álta- 
lános elvek részletes alkalmazásánál tűnnek ki ha- 
tározottan ; 's miután e' tóren a' törvényhozás még 



eddigeló többnyire csak olly módon járt el , mint * 
a' ki partról féllábbal a^ jeget próbálgatja ^ 'b M 
eddigi szabadelmuség épen a^ legkényesebb kérdé- 
sekben többnyire némelly anyagi engedélyek köirttt^ 
forgott^ mellyek bár az engédélyezökuek itt-ott ér-' 
zékeny áldozatukba kerültek is^ csakugyan kegye^ 
lem szinét viselték^ de épen azért ^ lia minden or- 
szággyűlésen ismételtetnének is^ örökké csak lüfH 
mizsnák maradnának ^ mellyek lecsillapithatják u^ 
pillanatnyi éhséget, de tartós megelégedést^ ál- 
landó jólétet egyeseknél sem 9 nemzeteknél még 
kevesbbé eszközlenek^ legke^esbbé pedig miná^ 
Innk^ hol ^^A' kelet népének^^ megjelente otAa 
alkalmasint minden szabadelmú magyarnak alapél* 
vei közé tar tozandik^ miképen szellemi alapo-^ 
kon kell anyagi kiképzésűnknek emei-> 
kedni^ és nem viszont: én igen természetes- 
nek találom 9 hogy ha majd a' magyar alkotmány 
kifejtése^ vagyis — határozottan szólva — az ke-^ 
rül szőnyegre^ mire nézve a' nemes grófnak egyet- 
értése olly édesen rezgett át keblemnek örőmhúr* 
jain^ midőn a' 76-ik lapon olvasám : ^^t e r j e s z t e s- 
sék Hunnia határai közt a' magyar al- 
kotmánynak áldása mindenkire:^^ hamajd 
szónybgre kerül, hogy a' nép nemzetté legyeit 
(mert polgári religiómnak sok évek ótai minden** 
napos buzgó fohászát foglalá szavakba a' neméé- 
gróf , midőn a' 124^ik lapon felkiált; ,,0h isten! 
hol vagy te nemzet még !^9; igen is természetes- 
nek találom > hogy a^ magyar polgári bajnokok 



(Uesö BOVHf melly a' vész napjaiban törvény 's al- 
Ju)tDiány mellett érczkebellel állott niin^; egy fér- 
fiú^ apróbb töredékekre fog niegoszlani^ 's az ál,- 
- talánosan magokéinak vallott elvek alkalmazásá- 
ból eg^k többet^ másik kevesebbet^ egyik gyor- 
sabban y másik halkabban akarand. Ha ezt az ^^op- 
positio^^ megoszlásának nevezzük, kogy e' meg- 
oszlásnak elóbb vagy utóbb okvetlenül el kell kö- 
vetkeznie, árról meg vagyok 's mindig meg vol- 
tam győződve; és hogy ha a' Pesti Hirlap azon 
nagy kérdések közül, mellyekben nemzetünk jö- 
vendőjének ,,szíve ver /^ egynek vagy másnak 
. megérlelését korszerű fejtegetések által elősegíte- 
ni szerencsés lehetne, az említett megoszlást is 
siettetné^ ezt tagadni egyáltalában nem akarom; 
yalamint azonban ez a' nemzeti kifejlődés mellőz- 
hetlen stádiumai közé tartozik, 's azért tőle egyál- 
talában uinc» juit tartani , mert — miután a' nem- 
zeti test kifejlődési munkálkodását nem csak nem 
akadályozni , de sőt előmozdítani a^ kormány ré- 
széről igaz hajlandóság mutatkozik — azt, a' mi 
valósággal a' kor szükségéhez tartozik, mire néz- 
ve a' nemzet valósággal megért, azt a' közvéle* 
meny, minden illyes szakadáskák mellett is, az 
ohiytások sorából kétségtelenül jogok polczára e- 
meleudi, 's á^ véleményi szakadásnak egyedüli sü- 
kere legfölQbb az ^^^^^f^gy ^^ egy-két é^^^ 
tartóztatott ,^engedély^^eng€délysziuét elveszti^ 
,'s mint a' kényteleuségnek hozott, és többé sem a' 
^^Cyakat sem az igényeket ki nem elégíthető késő 



78 

adó, hideg közönyösséggel fogadtatik azon nemzet 
által, iiielly azt Imla 's köszönet érzelmei kdst 
egy országgyűléssel eiöbb hangos tapsokkal fa*. 
gadta Tolna (emlékezzünk bár az örökváltsági ' 
törvény genesisére) : ugy én azt is nyiltan^kiinon- ^ 
dom, miképen én a' haladási kérdések sikjáni Té* 
leményszakadást a' főrendi ^^oppositío^^ megoszlásá- 
nak ép' ugy nem nevezhetem, valamint e' vélé- 
ményszak adások miatt a' főrendi ,,oppositio^^ m^- 
oszlásától egyáltalában nem tartok; 's a' ki ett61 
iart^ a^ ki ezzel fenyegetőzik, annak jellem óesáfh 
ló Téléményét alkotmányunknak lelkes elsöszAlM* 
tei tömegben ugy mint egyenkint nehezen fogj^ 
jó néven venni. — En legalább egészen más véle- 
méiiynyel vagyok ezen lelkes testületről, 's vala- 
mint a' főrendi táblánál illy szokatlan számmal 's 
helyből nem távozó kitöréssel föltünését a' legdi- . 
esőbbnek tartom az időknek diadalai közt, mik sur- 
lódásinkból kiőrlődtek : ugy akár a' szellemet te- 
kintsem, mellya' „Főrendi N»plóból^^ szól felénk, 
akár pedig eszembe juttassam, hogy maradjon bár 
alkotmányunk jelen ki neifí fejlett állapotjában^ i 
vagy térj esz tessenjek ki jótéteményei Hunnia ha» 
tárai közt nn'ndenkíre, mint gróf Széchenyi kiván- 
ja , 's én is ő vele : minden esetre nem lesz ember 
a' magyar (oldön, kinek „az alkotmány megőrzése 
's a' szabadság fentartása^^ inkább érdekében .41^ 
állana, mint a' magyar mágnások azon részének^ 
mellyről a' „Főrendi Napló^^ 483-ik lapján irva 
vaunak a' uemes öutudattal teljes szavak : „V. fl g« , 



79 

jetiének vagynnk, mert semmit sem yá* 
Vank, semmit sem kivaiiuiik seiikitól/^ ^ 
^S azért ez érdek, e' függelletiség és e' hazafi- 
ság nekem kezesek, hogy (Zichy Ödfni gróf- 
nak azon beszédénél maradva, mellyból a' fen- 
tebbi szavak jdézvék) nem csak ö rájuk nézve „a* 
haza és az igazság szeretete azon ra- 
gyogó csillagok maradnak, mellyek vezé- 
reik a' ppliticai nehéz pályán, 's mely- 
lyeket szemök elöl el nem veszitnek; 
űe s4t napról napra szaporodandik e' 
^^SS^^l^i^ jeles hazafiak száma, kik 
ősi alkotmányunk fentartásaért minden 
áldozatra készek, és Mucius Seaevo* 
Iával mondhatják: Est longum post 
me agnien idem petentium decus/^ — Ez 
az lén bitem ; és valóban e' f n g g e 1 1 e n jeles 
hazafiaktól nemzetünk jövendőjének kifejtése olly 
nagy részben függ, 's olly dicisfi a' polgári erény, 
ínellyre alkotmányunk jóvoltából hivatrák , mi ké- 
pen habár egy-két mágnásnak országgyűlési kö- 
rétté viilasztását azon oknál fogva óhajtsam is, 
hogy kapcsul szolgáljanak a' rendosztályzaf ok tár- 
'Aalgásí egybeíbrrására, mellynek arra, mit az an- 
golok parlíamenti jargonjokban „out of doors^^ 
(kapnukivűli) politicának neveznek, igen nagy 
befolyása van : mindazáltal ezen egy tekintetet 's 
még némelly különös körühnényeket (minók, néze- 
tem szerint, jelenleg Pest megyében egy igen tisz- 
telt barátomra nézve fenforogúak) kivéve^ hibának 



^99 

tartom 9 ha egy lelkes Hiagyaír mágnás országgyű^^ 
lési követséget rállal^ '8 kezeit utusitások^állaf 
megköttetni lia^^a lép oda^ a' hol nélkűltahe^ 
és elmarad onnan , hol fiiggetlenebbűl munktíko4* 
haték^ 's hol reá szűkség is yao^ — Azonban^ lu| 
hitemben mégis csalatkoznám^ ha csakugyaa akadt 
na valaki (mit egyáltalában ném hiszek), a' ki wfig* 
sértett hiúságból;^ ^^gy tulajdonkép nem is tndoni 
mi okból, hűtlenné válnék z^iszlójához : ez előbb** 
utóbb más okból vált volna hútelenné^ imkor mtím^ 
meglehet, a' csalódás még keservesebben esik v4t . 
la. A' derék megmarad helyén, 's öt el nem vfwlt 
jűk ; amazt nem kár elveszteni. 

Azonban ne téveszszűk a' tért, uraim! Más 
az önkénynek opponálni , más a' haladási kérdé-* 
jek sikjáii kűzdeiiL — Itt a' szerepek gyakran viU- 
toznak. Valamint az oppositio soraiból lehet — ta- 
lán — hallani, hogy a' házi adó fizetésébení ré» 
szesités kivánsága'a' vagyontalanoknak vagyono- 
sok elleni harcza (!! — tehát „k bas la canaillel^): 
ugy más részt azon sorokból, mellyek nem az 
oppositio sorai, hallottunk szózatokat j. merésze* 
ket a' haladás síkján versenyre bíní a' legerősbe**- 
ket is. (Lásd : „Főrendi Napló'' 476 lap.) — De 
még azok közt is , kik eddig a' haladást vallották 
jelszavokuak, akadhat egy osz<ály, mellyröl a' 
Pesti Hírlap SS-^ik számának vezérczikkében irva . 
van : hogy „barátai voltak a' szabadelmOségnek, udg 
kegyelem szinében jelentkezhetett; de a' gondo^ 
lat fejökre nótt, 's érzelmöket sérti a' kor ^ melly- 



81 

nek kegyelem nem kell^ melly jogot 's igazságot kö- 
TeteF; és ezekről áll— talán— hogy a' Pesti Hírlap^, 
melly ezen kornak orgánuma szeretne lenni^ nem ke- 
gyelemkoldolási^ banem jogkiyánási hangjával ókét 
a' szabadelműségtöl visszariasztja. — Meg kell itt 
jegyeznem, miképen a' Pesti Hirlap ezen kort, melly* 
nek kegyelem nem kell, melly jogot 's igazságot kö. 
vetél, nem teremtette, hanem ellenkezőleg ezen kor 
teremtette a' Pesti Hírlapot : az hát e' részben is a' 
kornak idézete, nem idézője. 'S Iia vannak, kiket e' 
kor sért 5 azoknak visszahökkenése, midőn sikra 
kerül a' dolog, el bizonyosan nem maradt volna : itt 
hát a* Pesti Hírlapnak vétke csak annyi lehet, hogy 
alkalmat nyújtott megtudni ma, a' mi holnap megtör- 
ténendík ; 's tán ez nyereség inkább, hogysem vesz- 
teség, mert megszűnünk magunkat mystiíicální , 's 
tudjuk , mi számolásunkban a' tétleges , mi a* vét- 
leges mennyiség. — Azonban lássuk, tulaj donké- 
pen miről van a' szó? Sajnosán megmagyarázza 
ezt gróf Széchenyi a' 127-ík laptól a' 135-ig, 
az emberi kebel gyarlóságainak azon igen neve- 
zetes gyónásával, melly őszinteségnek a' millyen 
szép , ép' oUy váratlan — hogy többet ne mond- 
jak—a' lelkes hazafinak tollából , kkiek a' hon- 
szeretet olly édes szent kötelesség ,— azon gyó- 
nással, melly — félek — a' nemes gróf egykori 
panegyristájának szárnya legjobb tollát tépte ki; 
's mire nézve a' nemes grófnak leghőbb tisztelői 
tán sziwéröket adnák , há nem-irottá tehetuék. — 

Ezen nevezetes gyónás így kezdődik : »Ha köz- 

6 



katona volnék ^ elkinoshatnának^ agyonlőhetnének 
bár tízszer is y de hat pénzecske zsoldombal , uug 
élek j egyet sem venne el tőlem senki is , mondom 
egyet sem^ niellyet azonban jó kedvemben táii kol- 
dusnak nyújtanék.^ — Aztán jő egy másik hason- 
lat a' királyról és alkotmányról ; egy harmadik a^ 
púpos hátról^ mellyet ó maga nevetne legjobban^ 
de rögtőn vége annak ^ ki mielőtt maga nyitná meg 
a^ tréfát^ gúnyra fakadni orczátlau volna. Végre jő 
a' magyar mágnás > ki ^a' maga előjogait ép* oUy 
szent sajátnak tartja^ mint a' véletlenül öröklött 
pénzt ^ erőt, yéletlen nyert szépséget, jó főt^ sze- 
rencsét^ véletlen nyert népszerűséget^ jó felesé- 
get, 's kinek keble ^ erszénye minden engedmény- 
re tárt; ha azonban elbizottságbau valaki azt hiszi^ 
hogy szaporábban hajthatna azon czélhoz^ melly 
régóta ki volt tűzve már ^ még mielőtt tudomásunk 
volt róla — mond a' gróf ^ és mielőtt híre kelet- 
keznék^ az csakugyan gazda nélkül számol; mert 
az indiscrete hajtott engedményező foga fejérét 
mutatja le- mint felfelé y csép mint szurony felé, 
^s egyetlen egy hajszálának felső ^ alsó vagy akár- 
melly erőszak általi kirántását sem túri, ámbár 
édesörömest arra is rááll , hogy egészen megnyír- 
ják , de csak jómóddal!!^— Befejezésül pedig : 
^erősebbek vagytok, megtörtetek , de azért mi va- 
gyunk a' becsületesek , és ti a' rablók ! I^ — De 
"Eogy egy kis fenyegetés se hibázzék, tudtunkra 
adatik , miképen ^mig ennyire jutna a' dolog , a' 
pitypalattyi haladóknak — 's számolhatnak rá — - 



ínég többször be kell űtiii fejüket ü'^ — Ennyiből 
^áll^ nraiui^ a' ^^magyar mérföldnyi szóal- 
katon k eresz tű Witt^ nevezetes confessio! — 
Es mind ez kinek ellenében? Azon hírlapnak el- 
lenében^ mellynek legelső szava volt^ hogy »csak 
azon javitás tartós , melly igazságon épült , valódi 
szükségén segített^ 's a' nemzet életéből öiikényt 
fejlett ki;-* — melly azt kivánja^ hogy ^a' törvény 
mindenek előtt jogszerű legyen^ mert hiú bölcse- 
ség az^ mellyet a' jog tekintete nem vezet; de a' 
jogszerűség határai közt kövesse a' józan politica 
isügálá^t^ és ne felejtse^ hogy a' századokon át 
emelkedett országépűlet roppant boltjaínak árnyé- 
kában millió élet^ millió érdek nyugoszik^ melly az 
igazság mellett gyöilgéd figyelmet 's kíméletet is 
követelj* — és e' hírlapnak ellenében illy szeren- 
csétlen confessio! és kitől? Ugyanazon lelkes ha- 
zánkfiától^ ki „A' kelet népe^ 111-ík lapján a' 
Pesti Hírlap feladatául tűzi ki : ..azon űgyekezni^ 
hogy a' régi várt minél előbb , de gyökeresen 's 
nem mindig mázolva , foltozva lehessen tágítnia re- 
íbhnáJni^ és ngy^ hogy omladozó boltozati alatt 
egy élő se veszítse életét^ hanem nagy és kiesig 
hatalmas és gyenge dicsőül felemelkedő falai közt 
feUelje houát ,^ — és a' lelkes hazafitól , ki ezt irá, 
kinek ezen értelme 9' hírlapból idézettel gondolat- 
ról gondolatra megegyezik ^ illy váratlan confes- 
BÍoI egy hírlapnak ellenében^ melly még az ősi- 
Bégre nézve is mindig azt ajánlás hogy a' bajon. 

ügy kell segíteni , miszerint a' létező érdekek kö- 

6* 



84 

zúl is minél kevesebb sértessék ; egy hirlapnak el- 
lenében y melly minden kérdést legelőszőr is jog- 
szerűség szempontjából szokott fölveuni^ 's a' jog 
tekintetét politicának alárendelni soha sem szokta ; 
melly annyiszor kimoudá y hogy a' czél nem szen- 
tesít eszközöket^ 's még a' jog is jogtalanná válík^ 
ha jogtalan eszközökkel támogattatik ; ílly hitlap- 
nak ellenében illy confessio ! és csépek 's erőszak 
emlegetése , 's olly fenyegetés ! és a' fenyegetés- 
nek sikert készíteni 24 íven át annyi tömérdek 
gyanúsítgatás! — Es az ember csak tudhatná^ mi- 
*ért? mert a' Pesti Hírlap szerkesztője^ annyira 
j szem előtt tartá a' körülményeket^ annyira számba 
r vette a' gyarlóságokat ís^ hogy például a' házi 
pénztár terheibeui részesülés fejtegetését mindek- 
korig halasztgatta^ mivelhogy azon körökből^ mely- 
lyek a' gróf szerint minden engedményre olly igen 
készek y csak a' legelső megpeuditésnél is haragos 
ingerültség szózata hangzott^ 's a' vagyontalanok- 
nak vagyonosak elleni harcza emlegettetett ; — 
pedig ez olly kérdés ám , mire nézve a' gróf még 
a' hadi adó elvállalására is késznek nyilatkozik ; és 
én valóban különös figyelemmel kisérendem a' 
gyűléseket^ hogy a' nyilvánosságnak átadhassam a' 
minden engedményre kész jeles hazafiak neveit^ 
kik a' gróf szavát beváltva^ a' hadi és házi adó- 
nak általa javaslott elvállalását inditványozni sie- 
tendnek. Erre már csak nem mondhatja senki, 
hogy a' Pesti Hírlap indiscret hajtogatásra kény- 
szerített valakit j mert a' hadi adó elvállalásának 



6ft 

kérdését elannyira meg nem érett dolognak tar- 
tom y miszerint ha mágnásaink részérói nem jött 
volna inditrányba^ szavamat kötőm le^ hogy a' 
legközelebbi három év alatt nehezen volt volna fe- 
lőle a' Pesti Hírlapban szó ; de most már termé- 
szetesen lesz^ lenni kell; mert hiszen azon hat 
pénzecskék egyike^ miket gróf Széchenyi jó 
kedvében a' koldusnak nyújt; — ámbár még 
illy körülmények közt is kijelentem/ hogy midőn 
a' méltóságos gróf (a' mint következetességétől 
mást nem is várhatunk) Pest vármegyének ország- 
gyűlési utasításokat elókészitó küldöttségében a' 
hadi és házi adó elvállalására inditv^ányt teend: 
én 9 ki oUy iudiscret hajtogatásról^ a^ czélnak ha- 
marabbi elérésére kergetésröl vádoltatom^ indit- 
ványát ez idó szerint alkalmasint csak a' házi 
adónak az 1715-iki, 1764-iki 's mostani mennyi- 
ség egybevetéséből kijövendó kulcs szerint elvál- 
lalásárá fogom módosítani. — Feljajdul ez a' sze- 
rencsétlen confessio', hogy a' birtokot^ meg a' 
születést akarjuk nivellálni^ 's a' nyo- 
morult czímeket és előjogokat elkob- 
zani. — Én istenem! bizony, bizony „diffícile est 
satyram non scribere ;" és ezt mind gróf Széche- 
nyi beszéli, a' ki más részről az alkotmánynak 
mindenkire kiterjesztését inditványozza oUy tisz- 
tán, mint a' hogy a' Pesti Hirlapban mindekko- 
rig megmondani szabad nem volt, — ö mondja, 
ki a' Pesti Hirlap irányát helyesli , 's elveit atyai 
érzéssel magáéinak ismeri! Vagy talán a' puszta 



8f« 

modpr niyellál birtokot és szűletésj;^ 's ez yfiszí 
el a' „nyomorait^ előjogokat? Bizony^ bizony 
— még egyszer mondom — „difficile est satyram 
noD scribere !^ — A' birtokra nézve a' Pesti Hír- 
lapnak elve az ^ 's azt számtaljinszor ki is jelen- 
té: hogy jogszerű tulajdont^ vagyis határozottan 
szólva tulajdont — mert a' mi uem jogszerű^ az 
nem tulajdon — a' status senkitől el nem veidet, 
a' nélkűl/hogy teljes tökéletes kárpótlást nyújtana^ 
'a illyen mellett is csak akkor ^ midőn a' kisajáti- 
tá$t az ország közjava parancsolja ; 's én e' rész- 
ben^ megvallom^ szigorúbb lennék^ mint gróf Szé- 
chenyit ekkorig egyik másik vállalatnál tapaszta- 
lok. — A' születési nivellatióra nézve meg vau 
mondva , hogy e' nemzetben a^ niveUatio eszméje , 
nem vészen erőt a' histórián. — Czímek? ám tes-. 
sék beunök gyönyörködni félelem nélkül ; a' Pesti 
Hírlap elannyira nem akarja elkobozni cz^ueiket, 
núképen bizonyossá tehetem a' nemes grófot , hogy . 
czíme a' Pesti Hírlapnak egy ember életén át eszé- 
be sem jut; — a' mi pedig az előjogókat illeti: egy 
gyönyörű előjoga van a' magyar mágnásnak ^ az : 
hogy ő született törvényhozó ; ebez a' Pesti Hír- 
lapnak sem elve sem modora nem nyúlt ^ csak kér- 
te: érezzék^ e' szép előjognál fogva mire hívat- 
vák ; kinyílatkoztatá véleményét , hogy a' nemzet 
örömest fogadandja őket vezéreívé ; és ez ellen 
hasztalan lobban haragra gróf Széchenyi^ mintha ' 
csak azt mpndanók : örömest meghagyunk benne- 
teket a' képzeletbeli.^ hogy vesjér^iuk yagytoik^ 



inig arra iiieiitek> merre nd'^ísKfink és sodrunk; — 
ez ellen yalóban hassontalan a' feljajdulás; mert 
hiszen felejti a' gróf ^ bogy csak modor eilen szól^ 
's elvben kdz'öttűnk különbség nincs ; 's igy a' de- 
ferált vezéri szerep ellen számtudományi okok sze- 
rint legalább addig nem kellene neheztelgetni, mig 
a' vezérek 's a' vezérlettek czélban irányban nem 
különböznek. — Bgyébiránt illy dolgokra nézve 
is tisztába kell jóni ; a' mystiíicati6k ideje lejárt^ 's 
azért én egyes véleményemet leplezetlenül kinyi- 
latkostaton , ndképen nézetem szerint egy nemzet 
politfoai életében a' vezéri szerep a' nemzet bizo- 
dalffiától fdgg y véleményekben vezér csak az le^ 
het^ kit a' közvélemény annak elfogadott; a' kO z* 

viHemány p^^lfe. í '^^í^P ®*^P szeméért vezérré 
senkit sem fogadj hanm fogad azon tények 's el- 
vek uáatt^ mikkel a' közbizodalmat megnyerte: itt 
báü a' vezérség nem valamelly imperátori szerepe 
hol ^' vezérlettekre csak örökös rabszolgai vak en- 
gedelmesség vár ; itt a' vezérséget a' közbizoda- 
lom l^tételezi ^ 's a' melly pillanatban ennek vége 
vaffy azon pillanatban lesz vége a' vezérségnek^ 
is. Ah t de a' nemzetek nehezen válnak meg a' bi-^ 
zodalomtól , és a' ki egyszer elnyeré , csak ma- 
radjon önmagához hű^ elveszitui nem könnyen fog-^ 
ja 5 és seiQifci fte vélje, hogy a' közvéleményt vezér- 
leni fofgja^ háhogy a' nemzet gyarióságainak ügye- 
sen hizelgene. Az ébredés korát élj ük, uraim! Gróf' 
Széchenyi nem hízelgés áltM lön vezérünkké , há^ • 
non mert oUyíakat %9a és tafuíkítt/ a"^ mikét jökíkiilf ' 



98 

I fi 

ismertűuk el; é» vezére marad a' köZTéleménynek^ 
valameddig ollyakat tesz és tanít , a' miket jóknuk 
ismerünk el ; sőt ha kisebb dolgokban tévedni vél* 
jűk is^ valameddig irányban czélban nem külön- 
bözik y a' közbizodalom övé marad ; — de legyén 
akárkf bár^ a' ki vak hódolatot követelve^ a' köz- 
véleménye eszméletlen játékköveknek tekintené; 
vagy ha ezt nem > olly útnak indulna ,. mellyet a' 
közértelmesség helybe nem hagy ^ az vezéri leve-?*, 
lét önmaga szakítná szét. — És itt van helye kér- 
deném ^ 's a' ms^yar főrendeket kérdenem: énúk 
e ^ érezhetik e magokat megbántottaknak az által> 
hogy a' Pesti Hirlap 14-ik számában , az itt eló^ 
adott elvek nyomán.> kijelentem hivatásukról véle- 
ményemet y szerencséseknek vallván őket , ha ne- ^: 
vükhöz olly históriai eiqlékezetek csatolvák> mik- 
nél fogva első lépésöknély mellyet a' hazafiság ös- ' 
.vényén tesznek^ egy nemzet figyelme fordul ra- 
jok^ mig mások e' figyelmet^ hasonló személyes 
tehetség mellett , talán egy egész élet m'ankakűz- 
désével sem képesek magokra fordítani ; és hibáz- 
tam e^ midőn azt mondám^ hogy helyzetők sze- 
rencséjénél fogva a' főrendek hivatvák, nemze- 
tünknek rajok fordított figyelmét a' közbizodalom : 
I megnyerésére használni^ — hivatvák^ _elsők lenuí^ , 
1 a' munkában , kik elsőszülöttek a' 1o£okhau . — ' 
hivatvák , a' nemzetboldogi^ és alkotmányos élet- 
fejlemény békés ösvényén elől vinni a' közvéle- 
mény zászlóját^ — kérdem én: nem gyönyörű hi-.. . 

vatás e ez? Azonban én a' c^ábitgatáshoa .: 



nem ériek, 's nem is akarok érteni , 's azért nyil- 
ton kimondom: ha volna ^ ki e' gyönyörű hivatás 
következésében a' nemzettől azt követelné , hogy 
minden személyességből kivetkezzék , és megta- 
gadván saját értehuét^ öt imperátori teljhatakuú 
vezérének ismerje el , 's magának a' vakoit-köve- 
iés dicsőségénél egyéb tennivalót ne tartson fen^ 
— a' ki ezt követelné , az megfelejtkeznék magá- 
ról , uemzetérAl 's e' nemzetnek alkotmányáról ; . 
megfelejtkeznék arról ^ hogy országunk szerke- 
zete nem a' hegyi skótok clan-reudszere , hanem 
oUy alkotmány , mellynek alapja : „nil de nobis 
sine nobis.^ 'S azért nyíltan ismételem : vele- 
t ek- p általatok , ha nektek tetszik ^ nélkületek; el- 
le neteky ha kell, — Es miután ezt nyiltan kimon- 
dám , tiszteletteljesen kérdezem alkotmányunk el- 
sőszülötteit : nem tartanák e gyalázatnak , oUy 
bábnemzet tagjainítk lenni ^ nem esnének e két- 
ségbe oUy népcsoport jövendője fölött , mellynek 
kebelét még csak ennyi önérzet sem dagasztaná ? 
és kérdem : mi van ebben , a' mire gróf Széche- 
nyinek joga volt volna feljajdulni > hogy születést 
akarunk nivellálni és előjogokat elkobozni?! — 
elkobozni 5 gróf ur? és kegyed vádol minket/ 
, hogy íbgerlűnk , — kegyed , a' ki minket rablókr 
nák nevez, és megfenyeget ^ ^£Sy fejünket még 
többször be kell ütnünk! Ez e^a^ hideg számoló 
logica , mellyre nagyságod országlási rendszerét 
* íJapította? — Előjogok elkobzásáról tudtomra 
senki sem álmodik , hanem arról , a' tisztelt gróffal 



egyeiétiMegj igen so^an gondolkosnuk ^ bbgy bé- 
kés törvényes nton^ a' nemzeti meggyőzódés öoma^* 
gábőlí kifejlése által^ alkotmányunkat kifejtsúk'> és 
ba vanuak akár itt ak^ amott olly előjogok^ mdy- 
lyeknek megszűnését az alkotmányos kifejlés^ fitt- 
tételezi , vagyis inkább mellyeknek megszűnésében 
áll egyenesen az alkotmányos kifejlés , oda kívá- 
nónk dolgozni, hogy mindnyájan , még az illeték 
is átlássák, miképen igazságosnak lenni nem ál^ 
dozat> 's ki a' szabadságot megosztja > az n^- 
veszít; melly meggyőződésnek következésébeii*^ 
aztán a' királyi felség és nemzet közakaratjából, a*' 
fenálló alkotmányos formák utjáii és által , az al-^ 
köfanány kifejtése lépcsőről lépesőre elkövetkez- 
zéké 'S n^ogy e' kifejezésem általánosságán*^ 
att valaki vádolhasson, hogy fennen faangzé űn^'^ 
szavakat szolok; vagy pedig azon tactica utján ^^ 
járjak , melly az embert két pad közt a' földre ' 
teszi: határozottan kijeleútem, miképen ezímek> 
ellen harczsíkra kelni eszembe sem jutott; a' fő^ 
rendeknek azon egyedüli előjogát ( mert hiszen 
többel törvény szerint a' nemesség fölött nem i^- 
birnak), miszerint az országgyűlésen szűleté- 
söknél fogva személyes űlésök és szavazatuk 
Van , nem csak elkobozni nem akarom , sőt in^ 
kább, nemzetünk' politicai 's alkotmányos kö- 
rülményei következésében , annak szívem mé^ 
lyéből örvendek I sőt azt jogaink ótalma 's al-' 
kotmáuyos életűnk; kifejlése % egyik garairti^é- 
nak tekintemv 'a azt^ gmidoloitt , bógy e' részben ' 



01 

még csak a' coordinatio sem oUy szükséges, 
miqt a' királyi városokiiá], sőt— tartózkodás nélkül 
-inólTa — mielőtt alkotináoyuuk egy kissé jobban 
kifejlődnék , nem is kivánatos , miután mágnása- 
inknak csak aka^niok 's ezen előjogok becsét 
lelkesen érezuiök kell , hogy a' nemzetnek ^s eb* 
ben önmagoknak is legnagyobb jótevői legyeiiek^ 
's alkotmányos életünk jogszerű kifejtésének leg- 
főbb dicsősége öTÓk legyen. — Ezen előjogot te- 
hát megtámadni » vagyis (bogy azon szóval éljek, 
mellyet gróf Széchenyi István szótárában föllel- 
hetpi nem Teltem volna) ezen előjognak a' többi 
osztályok érdekeit neki us zí tani eszem ágá- 
ban sincs : ellenben óhajtom , hogy a' ki mint ré- 
BSMsQl a* közállomány jóvoltibau , akkint része- 
Bflljön. annak terheiben is: tehát az adó-nem-íize- 
tési előjog lépcsőnkiut megszüntessék ; — kivá- 
nom továbbá, hogy a' javak világában szabadság 
iiral!í(odjék , azaz: hogy kiki szerezhessen fekvő 
birtokot, 's azt a' törvény ótalma alatt egyenlő 
bizitpssággal birhassa, következőleg a' birtokbír- 
hatfeí előj og j> és az ősiségi nem előjog , hanem 
bilincs, és szolgaság szűnjék meg, de erre nézve 
is a* fenálló érdekek kimélése tekintetéből határidő 
8za]l>asfii^k , melly alatt az eddigi törvények en- 
gedményével élni lehessen ; kivánom, hogy a' bir- 
tokQsokiiali tökéletes kármeutesitése mellett, a' 
munkálj szorgalmat 's közvagy ouosságot gátló 
uapéjfi áMaagt ^fixpropriáltassék} kivánom, hogy a' 
m^ ót^ümat, minő biztoss^ot ad minden önkény 



H 

ellen a* törvény a* legelső mágnás személyének, 
ép' ollyat adjon a' legutolsó paraszt személyének ; 
hasonlót kívánok vagyon tekintetében is : követke- 
zőleg azon előjogot 9 miszerin t más ember vggyo* 
nának rovására a'familiáknak (magyarul szól- 
va) financz-ojperatiók általi conserva- 
t i ó j a kezeltetik , megszüntetni kiváuom ; nem- 
különben a' hivatalviselési előjogon is tágittatni, 
az örökös kiskorúságot szülő n épgyáms ág előjogán 

jpedig fokonlnnj jftjTj kirigit ft^ ohajtok; 

.végre^ a' mint ezek szerint kiebb terjesztetnek az 
alapok , mellyekből alkotmányunk szelleme politi- 
cai Jogok gyakorlatát következtetés ép' ugy ter- 
jesztessék kiebb az ezen jogokbani részesülés is. 
— íme tehát nyilt vallomásom az előjogokról! 
Ezeknél a' Hírlapban ekkorig nem több volt mond- 
va , hanem kevesebb ; a' gróf a' Hírlap elveiben 
atyailag egyetért , sőt a' miket itt mondok ^ azo- 
kat (kivévén talán a' hivatal viselhetési jogon tágí- 
tást^ miben azonban ellenkezni bizonyosan nem 
íbg) maga már régen javasolgatja : azért hát al- 
kalmasint joggal mondhatom, hogy ha tollát nem 
egy bizonyos megfoghatlan boszankodás 's a' rém- 
látásig felesigázott képzelődés vezérletté volna, 
elkobzásokról és rablókról és csépekről nem szól 
vala, még kevesbbé fenyegetőzik ; vagy pedig ha 
mégis fenyegetőzik, ugy— megvallom— nem vagyok 
képes összeegyeztetni a' nemes gróíiiak két állítá- 
sát; t. i. hogy a^ magyar alkotmánynak áldása Hunnia 
határa közt mindenkire kiterjesztessék, d e^az elő^ 



V 



93 

jogok el ne vétess enek ! ! és e' kettőt annyival ke- 
vesbbé tudom összeegyeztetni^ inivel tán százszor 
is olvashatni ^^A' kelet népében/' inikint roszalj a 
a' nemes gróf ^ ha újraöntés helyett nyomorult fol- 
tozás kerül szőnyegre. 

Azotiban e' két^ egymással homlokegyenest 
dienkező áDitásnak mégis van kulcsa; az t. i.^ meliy 
a* nemes gróf fenidézett nevezetes confessiójában 
van letéve ^ 's melly minden változatokon keresz- 
tül csak ennyit mond : én adok engedélyeket^ mi- 
kor jó kedvben vagyok , kegyelemből is ; de óva- 
kodjatok a' követeléstől', mert ha követelni vak- 
merősködtök^ rablót kiáltok^ fogam fehérét mu- 
tatom y 's nem adok semmit j ha megöltök is. i- 
I^n őszinte nyilatkozás ellenében^ azok után, 
miket föntebb mondék y hasonló nyilt kijelentés- 
sel tartozom , 's ez ennyiből áll : Alkotmányunk 
kifejlésének a' nemzet szabad meggyőződéséből 
kell történni. Minden javításnál meg kell vizsgál- 
nia y igazságos e y a' mit kivan ? igazságtalant so- 
ha se kívánjon; de ji' nu igazságos, azt kö 
a' közvélemény egész erkölcsi súlyának mérlegbe- 
vetésével követelje. Ha valakinek ez nem tetszik, 
CÓla nem tehetünk; — egy alkotmányos nemzet 
nem alacsonyithatja le magát koldusszerepre y — 
egy alkotmányos nemzet , melly hivatását erezi, 's 
föllépett a' haladás ösvényére azon nyilt szándok- 
kal, hogy hivatásának megfelelni törekedendik, 
nem kárhoztathatja magát , néma hallgatásban vár- 
ni , mikor méltóztatik ama' eonfessionarius kőzle- 



9á 

-gény kegyelmesen jó kedvben lenni, 's faat'fléDi- 
'2ecdke zsoldjából egyet vagy mást tán koldüspák 
vetni* Nyomorult , gyáva nemzet volna az , mélly 
alkotmánya daczára , minélfogva joga van megki- 
vánui, hogy semmit róla nélküle, kegyelini 
készségre alapítaná jövendőjét — kegyelmet még 
fejedelmétől sincs joga kivántiia; de igazságot még 
attól is, kinek joga van jó kedvből alamizsnát 
nyújtani, joga van rósz kedvből nem nyújtani; 
pedig magán a' nemes grófon látjuk^ bogy a' rósz 
kedv néha a' legnagyobb embernél is beköszönt. 
>Humour has sometimé his hour with everymán.*^*) 
^Én hát részemről hazám jövendőjét ingatag sze- 
szélytől függőben látni nem szeretném ; és a' melly 
nemzet ezt nem erezi, annak kebeléből hibázik 
minden életelem, annak jövendője nincs, az csak 
®gy »élő szobor," vagy inkább egy váz, mellynék 
csontjait életizmok helyett sodronyok fSzik össze. 
— Es így , tiszta becsületes akarattal , de a' ha- 
sonlóan tiszta becsdletes akaratú véleménykülönb- 
ség iránt teljes tilrelemmel, azok közé tartozom, 
kik jogot 's igazságot követelnek, az elmésurló- 
dás mezején mindenkit szabad közremunkálásra 
bfnak meg , miszerint megvitassuk , e' vagy ama' 
javaslat igazságos e? 's ha igaziságds, a' ^logicaí 
egymásután^ szabálya szerint korszerű e ? de ha 
látjttk, hogy a* közvélemény mind egyik mind 
másik kérdésre igennel felelt , ahdak a' törvényes- 



*3 A'iis6íuélynekvtk<rájanIadáiémVeírBél. 



»6g moralÍB súlyával köyetelését nem fiBggesztik 
;fel attól, yalljon e' vagy aina^ magas állású ba- 
üánkűa. jó kedvbeu yau e? Es ba volna ezen 
aSLoUnányos nemzet tagjai közt^ ki a' közvéle- 
4iiényiiek azf felelné : j^adtam volna ; ba nem köve- 
teltek, jó ke dvemből ; de mivel követeltek, ke- 
gyelmes már nem lebetvén, igazságos lenni nem 
^ akarok:^ annak azt felelnök: — — de nem, nem 
fogank elménczkedni ; — csak azt felelnök, bogy 
/kasonh't az adósboz, ki bitelezöjét igy utasítja el : 
fizettem volna jó kedvemből , de mivel követeled, 
fillért sem adok ; — és e' basonlatot tán nem egé- 
szen roszol választám, miután gróf Szécbenyi 
monda , bogy nem népnevelés, nem ez, nem amaz, 
'hanem bizonyos kötelességérzet feléb- 
resztése van napi renden; a kötelesség pedig ' 
adósságtermészetu , 's remélem , senki sem lesz, 
y ki tagadná, bogy makacsságból ki nem rúg- 
ni, kegyelmesdiségi daczból a' bazánboszút nem 
állani y bizonyosan azon kötelességérzetbez tarto- 
zik , meUynek a' nagyérdemö gróf 15 év óta olly 
lelken hazafisággal engedelmeskedik, 's mit — 
remélem nemes lelkületétől — kegyelemnek sem 
tart, sem kivan tartatni. — „Igen — mondja ta- 
lán |i*. méltóságos gróf — de minek mind ez ? mi- 
ntán sí készség megvan, 's édesörömest rá- 
állnnk mindnyájan, bogy egészen is 
megnyírjanak, de csak jó móddal;^ — 
mire egész alázatossággal azt felelem: nyirni, sem 
jó ^m rósz móddal , senki sem akar i mit nevez 



\ 



96 

a' nemes gróf jó módnak? nem tudom; ba talán 
azt^ a^ hogy ,,A' kelet népe^^ irra ran: ugy a*t 
követni jónak nem tartom ; a' Pesti Hírlap egyéb- 
iránt a' magyar főrendeket meg Boha nem támadta, 
valamint a' nemességet^ polgárságot 's paraszt- 
ságot sem; hanem megtámadta a' visszaélést^ sze- 
retetlenséget ^ kiesapongást^ a' mint egyoBeknél 
vagy cotteriáknál , bár itt bár amott mutatkozott ; 
minélfogva meg sem tudnám fogni ^ miért kél a' 
nemes gróf harczra ellenem^ hacsak az alnlrólí, 
bár méltó leczkézés türhetlenségét nem emlité ; 
különben pedig a' nemes grófnak fénidézett con- 
fessíóját a' magyar főrendek coufessiójának részem-: 
ről nem tekinthetem^ — nem^ a' Jkiemelt mindenre- 
készség tekintetében; mert például már csak a^ 
házi pénztár terheibení részesülésre nézve is bal* 
lottuk a' vagyontalanoknak vagyonosak elleni bar- 
czát emlegetni; — vélemény tekintetében szinte, 
nem; mert a' nemes gróf igen jóL tudja, hogy a' 
tennivalók logipai egymásutánjára nézve is sokaii 
vannak főrendeink között , kik a' nemes gróí&l 
egyet nem mindenben értenek ; mint például a' ne- * 
mes gróf a' hasznos ismereteket teijessiA egyesib- 
ietet (melly véletlenül ,^alulról^^ inditrányctttatott) 
még első keletkezési eszméjében is nevetíkujfessé 
tenni iparkodik : ellenben , hogy másokat ne qm^ 
litsek, gróf Batthyány Lajos azon egyesölet Jé^ 
tesitésére 500 ezüstforinttal adakozott; — de a' 
Pesti Hirlap elleni antipathiábaa sem vehet em a' 
nemes grófot foAemeseink orgánumának; mert.há«> 



97 

1ÍÍB érzéssel inondhatom ^ hogy ez osztályban szá- 
mosan vannak y kik a' Pesti Hírlapnak barátai y 's 
annak, általában véve, még csak modorát sem ro- 
szalják (általában, mondom, mert egyes szavakat, 
szóalkatokat, sőt ezikkeket én magam is roszalok, 
*s mig a' nemes gróf annak csaknem minden ed- 
digi cúkkeit fölvehetóknek ítéli , én nyíltan meg- 
vallom , bogy sok czikk fölvételét csak részint a* 
körOlmények szentségtelen kényszerítésével, ré- 
szint a' hoszas fontolgatásra időt nem engedő 24 
órai rögtönzés kénytelenségével menthetek), sót 
főnemeseinek közúl a' Pesti Hírlap nem csak ba- 
rátokkal, pártfogókkal, hanem dolgozótársakkal 
is dicsekedhetik ; de tekintsük bár a' nemes gróf 
nyilatkozatát a' magyar főnemesi rend nyilatkoza- 
tának, igen könnyű lesz a' dolgot egyeztetni: 
méltóztassanak sietni a' kegyelemmel , hogy^ köve- 
telni idő nk ne legyeih Azonban akármint legyenek 
Í8 ezek , annyi bizonyos , hogy a' közszellem az, 
mdlynek ébresztését a' Pesti Hírlap magának fel- 
adatni tűzte ki$ melly feladatot egynémellyek 
gyarióaágávali eoqnettirozásnak feláldozni jónak 
nem Vélném, mivelhogy csak azon javítást hiszem ál- 
Ignddan gyömölcsözendőnek, melly a' nemzeti nieg- 
győzÁdésből önkényt fejlett ki ; és ha ezen feladat 
ktel^ egy-két hazánkfia történetesen engedne is 
a' Inoságos gerjedelmeknek , ha igazán bántaná 
érzelmöket a' kor , melly jogot 's igazságot köve- 
tel » a' veszteséget minden esetre sajuálaunnk kel- 
lene y azonban több mint bő pótlékot nyújtana he- 

7 



lyeiie a' nemzet fölébres'/^tett közs^^elleuie^ — olly 
gazdag pótlékot^ luiszeríiit ugy goiidoloni^ hogy 
a' Pesti Hírlap károsuak , vagy szakadást okozó- 
nak e' részben sem fog mutatkozni. 

A' második rém^ mellyuek szemébe keU néz- 
jii^ az: faogy a' hatalom^yalami rosza£ a kar (íáji 
épen a' főrendi oppositio megoszlását) , nudőn a' 
Pestí Hírlapot élűi ba/gyja. -— Erre az elörebo- 
Gsátottak után uiár igen röviden felelhetni; mielőtt 
azonban felelnék^ szükségesnek tartom megemlí- 
teni , hogy a' kik „A' kelet ilépe^ némelly helyei- 
ből ezen gyanúsítást húzzák ki , a' nemes grófot 
minden bizonynyal nem jól fogják fel; mert hiszeu 
meg kellene emlékezuiök^ míkép a' nemes gróf 
mindig azon volt^ hogy a' nemzet és kormány 
közli bizodalom kötelékeit szorosabbra fűzze ^ ne 
pedig szaggassa , s azért is mindig arról töreke- 
dett a' nemzetet meggyőzni (31 1.)^ hogy „a' kor- 
mány száudoka nem rosz^^: már most hát 
.^róf Széchenyi politicai következetessége bizo- 
nyosan joggal megkívánhatja ^ hogy ellenkező 
irányt^ ellenkező törekvést róla senki föl ne te- 
gyen ; — azonbau tagadni nem lehet , akadnak , 
kik e^ rémet emlegetik. Nézetem szerint ez még 
azon időknek viszhaugja^ mikor egy nagy bazánk- 
lia, ki egy jeles megyének 7 országgyűlésen at 
édes ' hazánkhoz rendithetlen jellemmel örökké hu 
követé volt, ^s kit a* nemzet közbánata kíséri sir- 
jába^ — egykoron az országgyűlésen bizonyos 
inditványt tőu^ de midőn látuá^ Jiogy azt a' királyi 



M 

tHWflyiiftjf pártoj^a^ iuilitváüyái vis«s&aTettej rfVIf^'^^ 
~ íigy niond — «Ji ugjan most is jópaíf fc^fótom, 
a' QMjl Mi^il^^jostam : de valami bajuak kell ^gfifie 
Impj, uiiatáii iiiuen pártohatik.'' - Ezt mint 
4Hirjps|imoi följegyzé ugyan a' ciirouograph : ^ éa 
mgr j^Mdolom , esak tréfa végett; mert saját be- 
JátftwH<fc |B^ tülságos bi&akiiatlanaággal azon érd^ 
JM^ ihiuuuikfia valóban nem nagy dic^sératet poa* 
jfptt volt Azonban üozzoii ez idókról maj4Ali 
iiéjetet fí bistoria, multak múltjának elóziiiéiiy^- 
.llQD vifig fogja lelni az aríadneijfiimalat^ meUy öt 
a* bÍMJiWtlwiróg kútfejéhez elvezerlendi ; giwyi 
Qiinden esetre igaz ^ bogy e' kornak immár vége 
TAQ ; a' fejlődő nemzet eszmél y 's öntudathoz jut- 
ja» nem ^laztön-^ hauem oksz^rűleg intézi lépéMiit^ 
'# *' J4it^ nuyeljó, orömiuel fogadja^ akárhonnan 
jj5^ Az 1836^iki országgyűlés e' résisben , uiond- 
JuMnák • korazakot tön ; mert több mint egy kér- 
4éabeu tsjj^aszitalók ^ hogy a' kormány mind az^ 
ff gdíSIyck et ^ miket a' nép javára íuditváuyctzc^U; 
rqig agiíjz^ü gyuevezett opposiijo segedelme ájj^l 
yjt ^fcir jfttor is ak2|dtak> kik a* ^^timeo Da- 
njȒ09 et dona ferente/it^M emlegetek; akad- 
(«1L| Jkik ^újiyojg^ták az oppositipt : látná meg« 
qKJpMy Cmfc a' kormány kezére dolgozik, melly n^jn 
flloi^ egj^c^t^ mint az adó fundusát szaporítani. — 
AlwjOAbár, a' mit tetszik: j^J^fiíSisb 4ofihi^aa>* 
ich yiiy^ — monda marqui^ Pos a-val a* op- 
jpi{>j9Ílio ; a' pépnek sors;^H . akarok javítani , a^J^- 
n|ék erkj^lqsi e^igedélyekkel ^ mert csak eszméké jjí/. 



ttUándó siker ; de nem tehetem ; e' helyett any»- 
^kra sEÓlitabak fel^ 's én elfogadom^ mert a' 
iléjtaek ez is javára yálik^ 's én ezt' óhajtom.--^ 
így teszem éu föl a' jelen állapotot is. — Miotáii 
V múlt országgyűlésen országos dolgaink az<m 
ficÁra értek^ hogy a' haladás szüksége a' kormány 
részéről is nyíltan elismertetnék^ természetesnék 
kelt találnunk , hogy az eszmecsere 's elmesttr* 
lódás nyíltabb tért nyer; mert hiszen e' nélkül al- 
kotmáhyos nemzetnél, mellynél hozzájárulása ^é 
beleegyezése nélkül a' legroszább törvényt sem 
-lékét jóra változtatni^ a' jayitva-haladáá lehetetlen. 
^^ E!!í V dolgok természetében ' fékszik ; ki ú' 
Ciliéit /akarja; annak akarni kell a' törvényszerű 
eszközöket is r azért hát nézetem szerint a' leg^ 
Mizfvéiyébb Örőinmel ^s bizodalomhial kell megragad- 
itáiík ez alkalinat; Mert még léhetfink győződve^ 
hogy akármi czél rejlenek is a' háttérben^ mind^ 
lépé^/üiellyet é2 utón teszünk^ hazánkra nézve 
niiiiden esetf e nyereség. De valljon mi lappang^- 
*hat a' háttérbén? Én úgyán úemf'azon utón jái^- 
taiÁ^ járok 's íbgok jái^^ míg .csak átfek^ mellyen^ 
á^ kormány titktíihoz juthatni: annyi 'érőt azonban 
mégis tdajdnttítok 'ismémnek; hogy a' szitán átlát- 
na képes vágyói:. És én á' dolgot ekké|)en láfoUk: 
Gróf Széchen^ azóh óhajtását fej ezé ki a' miílt 
Országgyűlésen V bárcsak a' kormány alkotmányos 
lyzjeihflvégéh tekintené dolgunkat; 's ve^íérelvűl 
venhé fbl ^ hogy az alkotmányos Magyarországot 
máilí ttföu módón l^ell kömányQs&ni ; minta' néui'* 



1«1 

alkotmányos , tartományokat. A' mult országgyű- 
lés yége óta agy látszik^ ezen óhajtás már nem 
puszta óhajtás: kormányunk tehát — csekély né- 
zetem szerint — azt gondolhatá , hogy ha nemze- 
tflnl^ kifejlődésének szabadabb tért nyit^ ez által 
egy, részcél alattvalóinak boldogságát mozdítja 
elö^ a' mi tisztében áll; más resztről pedig a' ma-^ 
gyár nemzet bizodalmát szorosb kapcsokkal magá- 
hoz fűzi ; és hogy e' részben nem roszul számol- 
hatott^ matatja épen e' napról napra uöTekedó 
bizodalom ^ mellynél kormánynak nagyobb kinöse 
nincs ; és ha az 1823-iki események megbizonyi- 
ták a* YÜágnak — mint gróf Széchenyi a' ^^Yilág^'* 
ban monda — hogy ^^Magyarország fej edel- 
me hatalmas ur^ mert élő fiatal nemze- 
ten u r a 1 k d i k/^ és ha —ismét gróf Széchenyi 
szerint („A' kelet uépe^^ 267 L) - IS'Vio-ben 
^lly gyönyörű lelkesedéssel vívott 
a' magyar^ minővel ha mind belűlrűl 
mind kivűlrúl pro aris et focis megvív 
D^jii'CS hatalom^ melly csorbát ütne 
nemzeti 's alkotmányos szüzeségén/^ 
TT^ valóban^ midőn a' kormány Európa sziae előtt 
nyilt' homlokkal mondhatja: ^^im! nézzétek e' 
nemzetet ! mennyi erő^ mennyi íQuság^ mennyi 
i(jdJ&esedés lakja kebeléig 's napról napra mint 
fejUk^ erősödik, lelkesül, és e' nemzetet én hoz- 
zám nem csak soha nem tántorítható hűség, de 
naponkint erősödő bizodalom is köti i'^ én valóban 
csekély eszenunel ugy gondolom, ezt mondhatni 



ím 

iHég^éáált ítytíHí v^amíf á^ yiíigpoMéH íHéftéflgé^ 
HéiV; éü ézi mőníKitttiíi ^ at,i híseeiu , ii^iü rtíigdí 
gjüáiií^étéís. — E' iiéietTrt* láüj^ik -íj^aíJofeí *' 
néhHfó^ és kötinhtíy Jttidzösr éfdéke, riémMff éft 
kóWki^ kdzőg (Ud^Aisége-, miért íj^ A^tt láfótti 
6tt^, ihiért' kéréi^fffílc a' h&ttéthett mellékefs czéi-^ 
Tájf}MHÍg!tó< / ttániáú a' do)<L^ magjárázMáfa éi! 
a^ IHllcííí; ügy látszife, elég^ittó; infég ktívéSft- 
bé fieljéÉéWietttém pe^g a' hA^tofíialm ^cftt^ 
ptttositHfdt ^ níeity ~ nem ttxúott , mind gyaáilkö^ 
éfite miáft — TOitltkodriék hai$iii^áli)f az {ljátlifi«^ 
2SCÍ. sdkáhiiaf, hieityiíé^ ine^én^ ha csak égyöt^ 
téncigy esrziáét k^^ffiiik is «ht'táfos> »}ffd6n lé^ 
p^^ vkéAty^ elAre" tevénk, nyere^mé többé néitt 
téhéld tíéiú'áetí tryHi Nyereség. És valóbatf kíflAt^ 
tiOtt^ Vdtc^nynyet lehetnék a' kormány bdátás^ől^ 
ii' kik ügy hiszik , aa&ért «ffged szabadabb úídiM 
íA eTmesu^iédásiiftk^ hegy az op^ositídt megoAslfoíH 
sáy ^6 a^ neiteet figyelwét magárul elfbi^^tftá; -^ 
Bsí^tMetfctf öUyasimhéxi ha^n^'tef^á 5 AiíirthMt vct^ 
&kr fáklyavilágot gyujtáftá a' sötétbrá oUy (^1-^ 
bóf, kögy a' figyelmet itfatgáről Hfordíferf; ^ *? ki 
égy neiMet kiftijfódésénék szabádíiH^ téti n^yit , az 
nagyon esudálatösan ^molt Tdlna , ha trgy híiiné^ 
hogy á' fejtettebb nemzet kevesbbé fog rá figyeftfi^ 
hii^en e' fejlértléhyhez -épen az tartozik/ ho^ ** 
nenizet ébterebb, 's mindeni'é, mi a' közérdekbe 
vég, ifagyoMí^ flgyetenmtel taii , és igy kormányá- 
nak eljárására iá ; mert üéúnn sincs , a' mi köate- 
lebbf 61, közTttleiíebböl érí^ekéhié, iiiint épeií «k,— 



Az oppositio megoszlasárói pedig már szólottam : 
itt tebát csak y a' dolog természeténél fogva , azon « 
meggyőződésemet nyilatkoztatom ki^ hogy a' jogai 
védelmére mindig kész magyar, bár a' baladásí 
kérdésekben száz fraelióra oszlanék is (a^ mi ma«- 
gában is csak ugy volna káros, ha e' megoszlás 
mellett egészben nem haladnánk), mindig egy tö- 
megbe fog összeforrni , valahányszor jogot és al- 
kotmányt védeni kell, és fog olly lelkesedéssel 
vftoi^ mint vívott 18^^/4o-beu korán sem egy 
vagy más individuumért^ haueui a' köz nemzeti 
jogokért y miket a' véletlen (ha ugy tetezik) ezen. 
iadíviduiuiiokkal ugyanazouított^ 's meilyeket a' 
gróf naga ^legszentebb nemzeti jogoknak^ uevez^ 
's midt illyekért maga is vívott lelkesen , férfiasan. 
— Yégezetöl még meg kell jegyeznem , miképen 
a' nemes gróf tévedésben vau , midón a' 99-ik la- 
p<Hi állítja , hogy a' Pesti Uirlap megjelenése előtt 
^hirlapbau a' könyvvizsgálat tágabb 
kört nem engedett még, mellyben a 
szabadelmíisé g szabadabban ju:yako- 
rolhatná lelki erejét-^ En eMágabb kört* 
még mielőtt a' Pesti Hirlapnak csak hii*e is kelet- 
kezett, a' magyar időszaki sajtó eííyik másik ter- 
mékeiben vettem é.szre , 's épen ez észrevétel ösz- 
tiSnzött , mint már fentebb mondám , elvállalm a' 
szerkesztést ; később ismerni vágyván , mennyire 
csak lehet, n téii-, inellyre srámolhatnék , a* 
könyvvizsgálati szabályokkal megismerkedni tft- 
rekediem : minélfogva bizonyosan inondhatom. 






ím 

hogy a' szabályok ^ mellyek szerint a' könyrnzs-* 
gálát minden hírlapra '« igy a' Pesti Hírlapra néz- 
ve is kezeltetik^ már régiebbek , 's tulajdon azok> 
mik szerint napfényre jöttek más hírlapokban azon 
czikkek , mellyeknek napfényre jötte a' még csak 
eszmében is sokkal később keletkezett Pesti Hir- 
lap szerkesztését elreimhezi hűséggel elvállalhatni 
reményt nyújtott 



Átolvasám az eddig Írottakat , és nekan ugy 
láisizik , ho^ futólagos elmélkedéseimben vannak 
adatok közbeszöve , mellyek az olvasó közönség- 
aek talán nyújtanak dolgokról -s körfllményekröl 
annyi felvilágosítást ^ miszerint a' Pesti Hírlap el- 
leni egyes vádak méltánylását kinekkinek bölcs 
belátására bizhatnám. Azonban , kivált azon ok- 
nál fogva ^ nehogy valaki bizonyos dolgokróli vé- 
leményemnek hátratartásáról vádolhasson y nem 
mellőzhetek nénii részletes taglalgatást 



r 

• A' nemes gróf az 59. lapon programmát ad egy 
hírlapról 9 a' minőt ő jelen körülményeink közt kí- 
vánna. £n e' programmárol ugy vélekedem , hogy 
annak egészben megfelelni y azt mint ideált való- 
sítani^ t^án sehol j» Magyarországon legalább^ saj- 
tónk 's egyéb mindennemű állapotaink körülményei 



105 

ktat, fázúujOBBia nem lehet; 's ha mégis lehet ^ én 
nem ének magamban annyi tehetséget (^söt egy 
pontra nézve akaratot sem) , hogy azt viűósithat- 
nám ) de bár van egy pont benne , mellyet én nem 
hdyeselhetek : mégis az egészet együtt, e* kis ár- 
nyókoldala daczára, czélban olly üdvösnek , esz- 
kOftléahen oUy hatalmasnak hiszem , miszerint bi- 
zonyossá merném tenni a' nemes grófot, hogy ha 
ezen hírlap-ideált valósitandja , minél hamarabb be 
fiog a' Pesti Hirlapon teljesedni, mit annak már szü- 
letésekor én magam jósolék : hogy erősebb előtt le 
kell a' szinpadról szállanía, mert illy hírlapnak el- 
lenében nem érdemlené meg az életet De hiszen 
■it a' nemes gróf a' 214-ik lapon csekély tollam- 
nak egyik értéktelen szülöttjére nézve igen helye- 
sen megjegyzett, hogy t. i. arról nincs mit vitázni: 
jjBÚért nem irtam valami jobbat , miután d a t p i r a, 
dat poma, mint a' latáii mondja, és rósz ember, 
ki többet tesz , mintsem bír ,^ ez igen alapos észre- 
vételt az egész Pesti Hirlapra nézve igényelni bá- 
torkodom , bizonyossá tevén a' tisztelt grófot, hogy 
nem sok ember van az egész hazában , ki olly ke- 
véssé volna megelégedve a' Pesti Hirlappal , mint 
én magam. De mivel a' nemes gróf ideálját valósí- 
tani gyönge vagyok , mivel távolról sem felelhetek 
meg azon magas várakozásnak, mellyet csekély 
személyemről — mint több helyen mondja — táp- 
lált, 's alkalmasint az egész honban csak maga 
táplált: kérem, ne vegye bűnnek gyarlóságomat, 
's ne kiáltson nemzetgyílkolónak , mivelhogy hirr 



lapom neni ralésítja azon programmát ^ ittellyet Cr 
v^leni sela $em közlött; 's ne kiáltseir'áiinjiTal ifi- 
kább f mivel egéisz poUtífiai életemben úem rolt al- 
kalmam onyast tenni ^ mi a' grófot illy magas vára* 
kozásra jogosilliatá. Országgyűlési 's törvéiiyhaió- 
sági tudósitásaim csak mások gondolatait tolmácfiía- 
1^;. az^ mit a' nemes gróf „áldozati nimbnsnak^^ 
neve^^ legfölebb csak jogokhozi szilárd ragadsz- 
kodás körfll foroghatna : 's igy én valobatl oka tiőm 
vagyok, hogy a' nagyérdemű gróf oBy, mimféil 
alap nélkfil tulcsigázott várakozással fogta keséébe, 
kövdke^leg oUy csalódással is tette le kezéből a' 
gtóf állítása S2;erint előre f(^őkig emelt hirlaprrf, 
melfyet előre felhőkig emelni már csak azért sem 
tehetett , mivel megjelenése előtt egy héttel szer- 
kesztőségemről én magam is még csak égy szót 
sem tttdtam. Illy körülmények közt tehát még nagy 
szerMCsémnek tarthatom, hogy hírlapom irányában 
és szerkezetében legalább némellyekre néztem kő^ 
zeÜtŐieg eltftlálhatám azon — általam eg^iz tökély- 
ben soha n^m valósítható — programmát, ineMyet 
most a' gróftól kitözve látok. ^ Nézetem síseritit 
pedig vatiDpak illy pontok.* — Nevezetesen a' gróf 
feladatul tözi ki á' Hírlapnak: „hogy körfllinények- 
hez képest majd halkkal, majd gyorsabban izgat- 
n á a' nemzeti testet." (Erre az izgatásra , mint 
körflhnéiry szerint elismert szükségre, bátorkodom 
olvasóim figyehnét előre kikérni.) A' Pesti Hírla}> 
bevezető czikhe pedig igy szól : „Tegyük közzé, 
nemzetivé öröm- és bánatnak ^ hőség- törvényes- 



áégnek , bajnak hiánynak minden érzetét , mellyet 
á* aemaíet ari^Mben egy hangrezgésre találbi^ kőz, 
íaiíg^ és szent érdekek jogosítanak.^ — E' ketti, 
giMxdoloAi , egészen egyre megyén. — „Hasson ma 
A' Mtenvedelmek lecsillapítására ^ majd isinét — ha 
Kell — * a' régitéleti tárogatóként életre 's köteles- 
sél^Jtesitésre ríaszszon feF — mond a' gróf. — 
Edi , általiban véve , a' Pesti Hírláp idézett sza- 
váitatt benfoglaltatik ; alkalmazási tekintetben pe- 
tíg báforkodom sok mások között a' szenvedélyek 
lűcMÍllapitása Iránt emlékeztetni a' hevesi története- 
ket ^ Hz íQaság közt jelentkezett ferde irányt^ a' 
jáfékcNSságot ^ a' más ajkúak iránti gúnyos szere- 
tetfélMiéget tárgyazó czikkekre ; — a' kötelesség- 
élMisztés pedig mindannyiszor elófordol^ valahány- 
szor törréíiyek iránti tiszteletlenséget , visszaélés^ 
va^^y kteérdekek elhanyagolását észrevenni goit- 
dofibu. — E' részben tehát ismét megegyezünk. 
Hbildjaí továbbá a' gróf programmája : hogy ^az el- 
kdHltlAzött részek egymás iránti viszonyait fefvilá- 
gMltni , közös érdekeiket velfik jobban megismer- 
téthi y eltfiribült erőnket egy-egy czélf a egyeztet- 
fii* — * volna egy illy lapnak feladata. — Erről a' 
I%&rtf Hirlap előszavában írva van: „Szabad tért 
njitttilk az észnek, értelemnek^ jóakaratnak, hogy 
SlífiíkkeMMiséget mint elbizakodást egyaránt kerülve^ 
Tftk ^Aszeretet ^ vak előgyülölség nélktil ^ higgadt 
kebellel 's ama' mérséklettel és illedelennuel, melly 
a' jó szándék és igazság bélyege , niegvita^isák és 
elökélsfibitsék a' napnak nagy kérdéí^eit , mikben a' 



108 

honnak jövendője rejtezik y — miszerint mindenili^ 
törvényi egy-egy socíaiis uieggyö«jQ|^at mondjom 
ki.^ Itt bát ely> irány ismét egyre méjgy. A' nemes 
gróf ugyan szememre reti > hogy habár szándékom 
ez volt volna is ^ a' tacticát tévesztettem el , mert 
egyesülés helyett „az eloszlásig naprul napra in-- 
kább elágazó örvény százszorta aggasztóbban tár 
tong^ és kézfogásig egyetakarási tekintetben mint 
vert had naprul napra kisebb csoportodra szakador 
zunk y mióta egünkön feltámadt a' Pesti Hirlapn^ 
lángözöne^^ (337 1.) : de én ennek ellenében bátran 
hívom fel tanúmnak nemzetem közéletét.^ 's nyilt 
homlokkal merem állítani , hogy a' gróf rémet lát^ 
eleven képzelótehetségéuek kísérteti szülöttjét >'s 
nemes gerjedelme hevében felejti^ hogy azon múlt 
téli pest i kör, mellynek a' nemes gróf tiszte lt kö- 
zéppontja volt y nem a' nemzet még., 's hogy az ö 
fölhevülésében a' nemzet legtávolabbról sem os^i-^ 
tozott. Jól tudom én, hogy a' Pesti Hírlapnak 
tömérdek ellensége van , 's ez máskép valóban 
nem is lebet; tudom azt is, hogy a' Pesti Hírlap 
's annak szerkesztője sok megtámadásnak van 
kiiéve : de ez mind illeti a' Pesti Hírlapot , nem 
a' közdolgokat; mert ezekre nézve bátran hivat- 
kozom az egész országra, hol van egyetlenegy 
vármegye, mellyben bomlásnak^indulás mutatkoz- 
nék? ellenben én nevezhetek törvéayhatóságokat, 
mellyekben a' szenvedélyek meghiggadtak , az en- 
gesztelódés közszelleme naponkint erősödik; hi- 
vatkozhatom a' nemzet és kormány közti bízoda^ 



109 

kwi nArekedésére ; említhetek közérdekű nagy 
kérdésebty arilyek a' iieiuzeli közvéleAiényben 
tigy hatalmas lépéssel előbb áUaoak y mint állottak 
1840 régérel} emlithetnék elveket 's eszméket^ 
nnkiiek helyességét a' nemes gróf nyíltan elismeri^ 
úellyiek mintegy köz-elfogadás fokán állanak olly 
kJH^kben is^ hol kevés hónapok előtt még emli- 
tésök is hallatlan volt. — Távol vagyok én a' gon- 
dolattól 9 hogy ez örvendetes tüneményt a' Pesti 
Sirla]mak talajdonítani vaknierösködjem ^ ez vol- 
lift valóban minden igények legnevetségesbike : de 
annjri minden esetre bizonyos , hogy a' Pesti Hír- 
lap eti nem gátolá y és el nem rontá y sót a' nyil-- 
▼inosság 's időszaki sajtó természetében fekvő ha- 
tásnál fogva ^ .a' többi hírlapokkal együtt 's egye- 
temben^ annyiban talán előmozdítás mennyiben 
gMdolatokat és gondolkozást ébreszteni minden 
hírlapok segítenek; a' minthogy valóban tapasz- 
talhatók , mikép egy korszerű eszme ^ melly az 
időszaki sajtó egyik vagy másik orgánumában fel- 
i&tat s kisebb nagyobb körben végiggyűrűzött édes 
bonunknak sok vidékein y és nem egy megyében^ 
iiem egy városban láttuk y mikép az ige test- 
ié is lön. — És vegyük bár a' javitási kérdéseket^ 
'mik a' Pesti Hirlapban ekkorig szőnyegre kerül- 
ték ^ remélni merem% mindeniknél ki fog ötleni az 
iigy ékezet s meggyőzni minden néposztály t^ hogy 
a** javitás minden résznek közös érdekében áll. — 
ET részben is azon czél felé iparkodik tehát a' 
Péstí Hírlap^ meUyet a' gróf programmáj ábán ki- 



</ ' 



részié tesb fejtegetéséét kívánni^ mondhatn^^ 
képtelenség rolna (a' mit hiszen a^ ^óf tán nem is 
kiyán ^ sót azt ís^ sokaljá y a' mit írok): ellenben 
igen is jó számolás és általam forró hálával foga-* 
dandó jó számolás volna ^ ezen fogyatkozáson se«- 
gítení; 's akár eg^zben^ akár pedig — mint példavl 
Bezerédj az nrbéri viszonyok ^ Szentkirályi 
az ősiségi gróf Teleki Domokos 's még egy 
más hazánkfia Erdély, Bernát Zsigmond m' 
vallásos unió, Fáy András egyeiieken kívül a' 
nemzeti játékszín ügyében tön -r- 'egyes kérdések- 
ben a' részletes fejtegetést munkarészül tuznr ki, 
melly fejtegetésekkel a' lapot magát egységí vi- 
szonyba hozni ^ogy a' szerkesztő soha el nem mui- 
lasztja, köztudomásra hivatkozni bátorkodom. — De 
hiszen ép' a' most idézett 's még idézhető több jefes 
nevek bizonyságot tesznek, míképen habár* nem 
minden név tűnt is fel ekkodg a' Pesti HirlapbaH 
azon körből, mellyeta' nemes ^róf vezér testületnek 
nevez : még is tőnt fel ekkorigis annyi név 'se' ne- 
vekkel annyi részletes fejtegetés, hogy az ezer ala- 
kú változékosság mellett, wdly polittcaíhírlripoknál 
életföltétel^ a' még csak félétet élt, már is tgy vastag 
könjrwel megtámadott Pesti Hírlap szemrehányást 
bizonyosan nem érdi^pett. «— A' mennyiben pbdig 
iézen fejtegetések törvényhozási' tárgyak k'őrül fo- 
ro^ak , mikre nézve a^ nemes g]róf ,>Bzoros ludo- 
inányilag kimért rendszeres egymásntáu^^ kijelelé* 
sét igényli : szabad legyen kémem , engedjen időt, 
'9 ilegyen türelemmel véleményemr^ifiiit^ míszeríit 






IIS 



és ast gottdolom ^ hogy ezen systematícus resum- 
Héiiak ideje majd osak az országgyűlést megelö- 
wA yáőÍBÓ félévben lesz; addig eszméknek kell fej- 
Ímí '« eránéknek kell sarlódul a' téren , mellyet 
a' kteel jérendö feladatához tartozandónak a'kőz- 
WJlewrfwy mintegy kijelel. — De nekem ngy lát- 
mik, hogy a' nemes gróf nem akar azon állás- 
j^tra lépni I mellybol egy liirlapnak belgazdasá- 
gát JDtézni kelL niegirá ^^Stadium^^-ábaii a' 
XU fDryényjavaslatot ; — ámbár , mint a'követke- 
séa watatta^ nem épen mindenre nézve volt sze- 
rancÉés a' körülmények szerinti logicai egymásutánt 
idlaUkií , minthogy némelly dolgot (például az n r- 

;Jll!$rt) kifelejtett 9 mit a' közvélemény legelső sziik- 
Éfégiiek tartott; másokat fölvett , mikre nézve ad- 

. ja* ktiBn , hogy a' közvélemény a' jövő országgyű- 

' }M§ elég erőre fejlődjék ^ akkoron azonban még 

hiKDoyosan fejlődött nem vala; ismét másokat ja- 

. viiB(4i^ mikre nézve azóta véleménye tökély ese- 
deit 9 ugy fiogy most azoknak ellenkezőjét java- 

' ^solaá ^). ' A' nemes gróf , mondom ^ megírá XII 

janalatAt^ és azzal könyve befejezve lön. Habogy 

Mri j^ot hasonló szoros tudományi rendszerrel irna : 

' kathét alatt, bármelly szóbőséges modor mellett 

w^ idkalmasint bevégezné hirlapirását;^ mert hat 

"^J "A* ,yStadlam'<-baii az volt, hogy a' nemes adómentesen 
Urj^n minden nemesi földet ; ma pedig már általános 
'adóaáfl javasoltatik kivétel nélkflh Ez azonban korán 
aem aUenkezés^ banem csak idoszerintl f lelemény. 

8 



11 • -.. *-- 

114 



*• 



liét alatt bizonyosan elmondhatná a* legközelebbi 
or8Zííg:gyü lésre jós „stadíumát^^, hacsak a' bűnte- 
törvényköiiyvet g-ról §-ra elókészítní nem akar- 
ná , a' közönség által minden bizonynyal nem ol- 
vasandót. — Mennyire azonban a' hirlapírási szem- , 
pont y a' szerkesztés hatalmát haladó körüimények . 
's idó és helyismeret engedek, még a' logicai egy- 
másutánról nézve is bátran állithatom ^ hogy ki a' 
Pesti Hírlapot figyelmére méltatta , bizonyosan fel 
fogta találni a' szerkesztőnek e' részbeni..vélemé- 
nyét j mert az több lielyüti yilágosau és határozot- 
tan kimondatott. Lehet, liogy e' vélemény hibás: 
de lehet, hogy a' grófé lesz hibás, ha egyszer 
megtudtuk , mi az övé; itt á' végítélet minden e^etr^ 
re a' közvéleményt illeti, 's én nem fogom maga- 
mat megszégyenítve érezni ^ ha okokli^l mutattatik . 
meg 9 hogy hibáztam , midőn kimondám , mit tartok 
első betűnek a' nemzeti munkás ero kifejtése ABC- 
jében. — Ezeket valóban nem azért fejtegetem, 
hogy a' Pesti Hirfap programmáját vagy oeconomiá- 
ját igazoljam, mert erre n^zvé* igazolásra nincáT ' 
szükségem; nyiltau leptem föl a' közönség előtt 
szándékommal , 's a' részyét és pártfogás , mellyet 
a' Pesti Hírlapnak, illy hatalmas név megtámadása 
mellett is^ tapasztalnia szerencséje van, nem ním- 
-busokra, nem várakozásokra, hanem tényekre épül, 
mivel a' Pesti Hírlap elör^ még csak hirdetve sem 
volt; de fejtegetem azért, hogy megmutassam,, 
mikép a' nemes gróC megtámadása nem az értelem- 
nek síoro3 tudomány ilag kiszámolt szülőttje , ha 



>/ 



115 

oem csak cgry megtb^ltaflan injferfiltscííbol credctt 
boszaijkodásí syllogisimi<s ; muM-t U\s/a*\\ ép ;i/.mii 
oton rig[yekszem Járni, mollvet a* j(róf pro^^r.uiimá- 
ja jelel, e^akliojjv járok csekély tclietsé^eiii \s ne- 
héz korüliiiéiiyeírik mértéke szerint; a' ^róf piidi^ 
ideált kíván , iiiit e«[ész tökélyben valósítani én 
képes nem vagyok, de talán senki, \s i^jy — leg- 
alább ^yA' kelet népe^' után ítélve — a* gróf maga 
seni; és pedig elannyira nem, liogy hacsak ép' 
elléukezu modorral és tacticával nem irná hírlap- 
ját ^ mint a' minővel könyvét irá, saját program- 
májától sokkal messzebb tévedne e^ nn'nt a' meny- 
nyire attól a' Pesti Hírlap távolban jár; és pedig 
eltévedne azon egyetlen pontra nézve is, mely- 
lyet programmájából mint ollyatkell említenem, mi- 
re nézve merőben ellenkezünk nézeteinkben ; ó t.i. 
olly hirlapot tar tana jónak ^ melly a' szerencsésb 
szflletésOeket áldozatokra csábítgatná , az alán- 
tabb állókat ped ig egy kis béketűrésre édesgetné. 
— Ez az a' tactica^ tisztelt olvasó ! mellyel az em- 
ber két p ad közt a' földre kerül ; ez az a' bizonyos 
határozatlansága meITy nek politíeai színe nincs^ melly 
midón mindenkivel jól akar lenni^ mindenkivel igen 
roszal van; — a' kinek tetszik ;, ám írjon illy hir- 
lapot , egy nemzet életében sok színvegyület y sok 
árnyéklat van^ és egymás mellett mindein'k megfér; 
a' Pesti Hírlap programmájában ez a^ csábitgatási 
édesgetési czél kitűzve nincs , 's míg én szerkesz- 
tem, belé sem jó; sót inkább óhajtom^ és ebben 

&tom nemzetem jövendőjének ^^uemtöjét^S hogy 

8^ 



It6 

igazság és jogérzet hasson át e' honbau niindeiikit, 
és tőrTényszerűséggel párosult öDtudat ébredjen 
még a* legparányibbuak lelkében is; de moudlui- 
tom azt is^ hogy d' nemes gróf , eddigi munkái után 
Ítélve^ hasonlóképen mindent jobban tud, mint esán 
bitgatní 's édesgetni ; eddig még soha nem is csá- 
bitgatá nemzetünket, 's ezért birja is a' kőz nem* 
zeti tiszteletet; legújabb munkájában pedig eitSl 
ismét igen távol van, mert én legalább kevesew 
esábitgatást y de nagyobb türelmetlenségét más em- 
ber véleménye iránt , J^^^^j^Stt^}?^ csalh atlanság^ 
idényt, nag yobb gyámnoki fcöy g[gjggt> mindent rosz- 
ra magyarázni törekvést, az ellenséges indulatoknak 
felriasztását és — hogy szavaival éljek — egj'más 
elleni uszitását soha nem véltem észrevenni, mint 
„A' kelet népében^^ észreveszek, azon tisztelt gróf 
munkájában , ki azt véli napi Venden lenni , hogy 
jobbra fordulva csábitgassunk , balra fordulva 
édesgessünk. Méltóztassék a' nemes gróf megen- 
gedni, hogy ezeknek ellenében kimpndjam: miké- 
pen, nem emiitvén a' pusztán philanthropicas ügye* 
ket , hol — igenis — irgalomra- 's áldozatra-buz* 
ditás kell, 's miknek a' napi szükségeket nem mel« 
lözhetó hirlapok által bizouynyal figyelembe nem 
lehet nem vétetniök, minden egyébre, nevezete- 
sen a' javitási kérdésekre nézve a' Pesti Hirlap- 
nak kitűzött elvei közé tartozik, azt mutogatni, 
hogy „mit az igazság követel , annak elfogadása 
nem áldozat , hanem kötelesség mások iránt és kö- 
telesség saját érdekeink iránt; az így elismert igaz- 



IIT 

s% léiesitéeéheu azonban követni a' józan politica 
sngalásaít, mellynek nem szabad felejteni^ hogy 
^laz ezredes orszagépület boltjai alatt niilHó élet^ 
BÍllió érdek nyugoszik , melly az igazság mellett 
gyöDgéd figyelmet 's kíméletet is köretei/^ Megle- 
het, hogy ezen ut nem olly sima , mint mellyet a' 
uemes gróf ajánl ; meglehet , hogy véleményemben 
csalatkozom^ ám méltóztassék czáfolgatni, de czáf- 
*okid ne használjon gyanúsítást, ne ijeszszen fej- 
betArésekkel ^ ne iparkodjék e' szakadozott nem- 
zetben , hol a' rémlátás különben is olly igen ho- 
nos^ egy szegény hirlapszerkeszto ellen fölinge- 
relui a' kormányt^ föllázitaní mindenkit, :f kinek 
csak birtoka y czíme , előjoga van , és mozgásba 
hozni a' hatalomnak féltékenységét ; mer t ez m ind 
nem ok 5 hanem szenvedély^ mit a' nemes gróf 
már csak azért is mellőzhetett volna^ mert a' 269-ik 
lap szerint bizonyosnak hiszi , hogy ^^a' Pesti Hir- 
lap , ha eddigi modorja mellett marad , hitelét nap- 
nd napra soványabbra őröli ^ kiesik a' divatbul^ 's 
elfelejtetik , vagy megsemmisül ;^' a' miből szoros 
tadományilag egyenesen az következik , hogy egy 
illy lap biz ony legroszabb akarattal sem gyilkol- 
hatna meg a^ nemzetet^ de még csak azt sem^ kit 
a' nemes gróf e' szó alatt sejditlenül ért. 

Szerkesztés* — IVépszerttségr. 

: „Tisztán állott előttem — ugy mond 
a'grofa'97-iklapon — a' szerkesztői tiszt- 



118 

nek majdnem kigázolhatlan bokrossá^ 
gu feladása, 's azért nem is vártam ele-. 
inte csudákat^ mert csaknem lehetet- 
len annyi megrögzött, megcson tosult 
és ellentétben levő érdekek közt dia-, 
dalmasan keresztültörni, — tudtam azt 
is, mennyit kell sokszor tenni ad ea^ 
ptandam bene volentiam, csabhogy síz 
embert meghallgassák/^ — „Nem lehet 
tehát nem hely e sle ni, hogy publicumá- 
nak nevelése. volt a' Pesti Hirlap szer- 
kesztőjének legelső czélj a (248— 249L), 
mert mit ér olly hirlap, meilyet senki 
nem o 1 v as/^ — Azonban a' 251-ik lapon már bi- 
zonyos gyanúsító gúnynyal mondatik, hogy „a* 
szerkesztőnél a' közelebbi érdek a' rá 
nézve ,enyim* felé tulhajolt, azaz új- 
ságát coúte que coúte „teljék mibe te- - 
lik*% bártörik/bár szabad, népszerűvé 
kivánta tenni^S — 's (267.1.) „népszerű- 
ség utáni szomjának mindent aláren- 
delt," — és (1361) „olly utón indul, melly 
egyenesen mind az alkotmányt veszé- 
lyezteti, mind a' magyart;" — de mind a' 
- mellett is a' nemes grófnak (142 1.) „nincs a' 
szerkesztőnek sem személye, sem ed- 
digelé kitüntetett legfőbb elvei, sem 
irányzatai, sem általában a' Pesti Hir- 
lap ellen legkisebb kifogása;" — csak' az 
a' baj, hogy ^biányo3 és visi^zás taclicája 's rosTi 



DOdorja által sirba dönti a* magyart;'-^ de azórt 
fbenne már is sok jó van, 's fol}*tatsí- 
sát legőszintébben óhajtja, sót meg- 
9z9irt^t^ valódi közcsapásnak tartaná^ 
(143 1.) ; 's azért azt csupa pártfogásból forrada- 
lomra vezető, iiemzetgyilUoló lapnak kiáltja ki, 's 
ellefle hatalmat és félelmet, büszkeséget , gvar- 
lóságot y makacsságot, hiúságot és minden embe- 
ri szenvedélyt felkölteni űgyekszík ; ámbár „h a 
eddigi mo»dorjábul| a szívandalgások 
é« szivsugalások nhodorjábul ki nem 
lép"^ (ez a' magyart sirba döntő hirlap), ^okvet- 
lenül kiesik.a divatbul, és elfelejtetik^ 
vagy megsemmisül^ (269 I.).— Ezeket korán 
sem azért állitám igy rosszé, hogy következetlen- 
séget mutogassak; mert igen jól tudom, miképen 
az tUy kiszaggatott szóalkatocskák egészen más 
érfelműek, ha saját helyükön 's logicai kapcsola- 
tukban^ mint mikor igy összeillesztve tekintetnek ; 
banem ohajtám a^ nemes grófnak saját munkája tü- 
körében megmutatni, mikint bánt a^ Pesti llirlappal, 
's milly gyönge mezőre áll azon megtámadó , ki a^ 
megtámadottat önnön példájával illy fegyverekre 
szólítja fel. ~ Egyébiránt, az idézetek nyomán, 
* csupán a' népszerűséghaj hászási vádra nézve tar- 
tozom egy kis felvilágositással a' nemes grófnak. 
£ázen vád eredetét veszi némelly szavak bal- 
magyarázatából , miket a' nemes gróf a' Pesti Hir- 
lap 14-ik számából kiszaggatott. Azt mondám 
ii.^ hogy ipszép hivatás. vár ollyJiaa5[^nkfiára> kÍ7_ 



nek a' sztöletés vaktörléoete oUy ueret adott, meUjí- 
hez érzeleinmagasitó históriai emlékezetek c^atoi^ . 
vák, inert. csak szőluia, c^ak tennie kell az irány- 
ban y niellyet hazafiság jelel , 's első lépféli|i9tt feK 
karolja őt ama' roppant erő, ml nélkül ma m4»r ^ 
ébredés korában egy nemzettel. sikeresen még csak 
jót sem tehetni — a' népszerűség. Hiú törpe lAek 
az, liielly népszerűséget mrnt czék vadász, de 
rósz számoló, meliy azt könnyelműn etjátsza. .be* * 
gyen bár nagy, de nagyot nem tehet^ hftsonlithat 
a' mágnestűhöz, nieUy a' hajónak útirányt mutat, 
de útra soha nem mozdithatja^^^ — Ez volt , a' mit 
én mondék, 's ebből a' uemes gróf ^^gészen ellen- 
kező értelmet voii ki, nem akarom Aiondani: 
szőrszálhasogatásból , mit ő rabulismusnak szei'et . 
nevezni; hanem alkalmasint azért, mert hirlapirás- 
nál a' rövid epigrammaticus styl kénytelenség le-*^ 
vén, midőn hoszan nem Írhattam, homályosuk 
lattem.— Csakhogy nem hibáznék talán, ha meg- 
kérném a' nagyérdemu. grófot, méltóztatnék irán- 
tam követni^ mit egykor gróf Dessevirffy tői ma- 
ga iránt követelt, midőn. Montesquieu szavaira em- 
lékezteté, miszerint h^ e^y irónál az általános 
szándokot jónak lá^uk (pedig a' neúies gróf nepi 
csak szándokom tisztaságát kétségbe nem vonni, 
kegyeskedik , de sőt irányomat is helyesli , 's el- 
veimet jobbára magáéinak ismeri), sokkal ritkábban 
csalatkozunk , ha a' kétértelmOeknek látszó helye- 
ket az általános jó szándok szempontjából Ítéljük 
meg, mint ha részileg rósz értelemben ve^zszük. 



Itl 

r 

ÜM^ yr^re, midőn a' nemes gróf általi megtá^ 
■aídlalásotfiat olvasnám, nem tagadhatom, Sy^^" 
ma nimlett előttem , mintha jelenleg azon szere- 
pet iÍ||Me Tolna föl ellenemben , mellyet 10 év 
előtt a* nTaglalat^ tiszteletreméltó szerzője vön 
f(^ö eUeuében, 's mintha igen gyakran emlékez- 
tetlb^ém a' Jiemes grófot egyre másra tulajdon 
Hon axavakkal, mikre ő egykoron a^ „taglalól^ 
^ealékeabteté , minthogy azon mély tiszteletnél fog- 
im, m^yel a' gróf iránt — ^bár tépj^ személye- 
■et tetezése szerint^ — változatlanul viseltetni so- 
ha qieg Bem sztinum, igen elevenen szoktak tarta- 
lomdús iratai railékezeteni előtt lebegni. 

BflBen uépszerüségre nézve már*a' tisztelt gróf 
áUnm akad fel, hogy a' roppant erő általi felkarol- 
tfttást eUplítettem ; mert — ngy mond — a' mecha- 
iMft törvénye szerint nem a^ felkarolt, hanem a' 
feIk|A*olók visznek : tehát ime ! kibukkan a^ ^veres 
fonal^^ mutatkozik a' felsőbbséget nem tűrő töme- 
gék erejére hivatkozás, melly felkarol, 's „viszi 
és sodorja a' felkaroltat, ha magát mint 
lelketlen törzsök felkaroltatui engedi, 
ason ki nem gázolható tévutakba, mely- 
lyekbe eddigelé minden féket szakasz- 
tott^ szenvedelmeit követő nép eljutott^^ 
(88 1.) ; miből aztán még azt is következteti, hogy 
a' Pesti Hírlap „az ábrándozások édes má- 
morába ugy belésűlyeszti a' népet, mi- 
szerint jaj annak, ki a' nép csalhatlaii 
inspiratióínak vakon nem hiszen.^ — És 



ÍM 

» t 

mindez^ uraíin^ ezen egy szaracskából : ),felka^ 
r 1 ás^ ^ mellj szavacska az éu szótároai szerint^ 
* midőn nem a' xnechaiiicáról ^ hanem a^ keleti saját- 
ságaiban oUy drága kincset biró magyar n#ÍDizet' 
polgári életéről vanszó^ csak annyit teszen: hogjr 
a' nemzet az illy yálasztottat bizodalmával ajáiidé- * 
kozza meg^ melly bizodalmat^ ősi- szokás sz^rhít/ 
a' bajdaui királyválasztásoktól le a' megyei^ sőt- 
i&fk helységi tisztválasztásokig^ felkarolással szo- 
kott a' németet bizonyítani^ 's a' felkaroltat nem. 
csak nem sodorja^ sőt inkább vezérének tekinti. 
— £s ha már az érdemes olvasó átvizsgálja^ egyet- 
len szavacska értelipének szőrszálfaasogató elcsa- 
varásából minő*Voppant irtózatos dolgok*; kő vetkez- 
tetvék^ Bacon inductivus rehdszere nyomán ^* a' 

nemes grófnak talán értelme által? — . nem; 

uraim ! hanem képzelőtehetsége 's Jteblének hevült 
' indulata által : bizonyossá teszem ^ hogy ,,a' kelet' 
/népébeni^^ minden gyanúsítással épen igy jár. 

Az idézett nép s z erüségrőij elmélkedés 
más szavakkal ennyit teszen (ha már csakugyan 
magyarázni kell): Hajdan^ uiig nemzetünk több- 
sége tétlen nyugalomban tespedt ^ egyes emberek 
intézhették a' nemzet sorsát « de ma már -az ébre- 
dés korát éljük / eljutánk eszméletére alapjogunk- 
nak, melly biztosít, hogy ^semmit rólunk nél- 
\ Lülünk^^ < ma hát már a' nemzeti meggyőződés- 
nek 's nemzeti akaratnak hozzáiárulása nélkül esv 
alkotmányos nemzettel s ik e ri^ p ft n ni é ff (?sak 
^^'^ jót sem tehetni. A' ki tehát nemzetével jót va- 



123 

gyik tenni > nemzeti inegt^yózödést kell gerjeszte- 
nie > a' nemzet akaratát kell megnyernie; erre pe- 
dig^ t. i. az akarat megiiiditására^ okvetlenül szűk- 
ségea^tt' nemzet bizodalma; mert a' ki iránt a^ nem- 
zet bizodalommal nem Yi»$eltetik , vagyis más szó- 
val : a' kinek népszerűsége nincs , az li a s o n 1 i t- 
liat a' mágnestűhöz,, uielly a' hajónak 
útirányt matató útnak de soha nem in- 
díthatja. £z^ gondolom^ nem a' leghibásabb 
okoskodás^ minden esetre ollyan , nielly nem nyújt 
a' grófnak okot 's alapot ^ <V Pesti Hirlap szer- 
kesztőjét gyanúsítani ^ hogy népszerűségi szomj 
által vezéreltetik a' szerkesztésben , ós ennek min- 
dent magánál és másnál alárendel. Annyival ke- 
vesbbé roll pedig oka a' nemes grófnak népszerű- 
ségi nemtelen szomjról 's az^enyim^ felé tulhajló 
ktaelebbi érdekről^ vagyis más szóval: vastag 
haszonlesról vádolni a' szerkesztőt^ mivel annyira 
elmagyarázott szavaimban világosan megmondtam : 
1) hogy a' népszerűség csak azt karolja fel^ a' ki 
szM és tesz az irányban ^ mellyet hazafiság jelel ; 
— és valóban a' ki más irányban szól és teszen^ 
az Bépmgrűségre az ébredés korában nem számol- 
hat r -^^ azért megmondám : 2) hogy hiú törpe 
lélek ^ mdly népszerűséget mint czélt vadász; pe- 
dí^ csak nem képzel tán még a' nemes gróf is olly 
balgán-ostobának ^ hogy felüssem a' hiúsága tőr- 
pelelküség bélyegét valanure, 's mégis azt tűzzem 
ki ezélul umgamnak nj^ilvános életemben. — Nem, 
gróf nr, nem! népszerűségnek nem .szabad czélnak 



U4 

lenni; de ha valaki hazafi tettei által szerencsés 
volt nemzete bizod^lmát elnyerni/ vagyis népsze- 
rűvé lenni : olly hatalmas eszköz (de nem czél^ ha- 
nem eszköz^ szent és magas czélokra) van kezé- 
ben^ miszerint talán nem épen rósz logicával mon- 
dottam: 3) hogy rósz számolóyki azt könny- 
. elmű-n eljátsza. — Es si&ért valóban ha- 
. szontalannak mondanám , ha oHy igen szép uenv 
volna ^ mit a' nemes gróf a' 88-ik laptól a' 91-ig 
mutogat^ t. í. hogy azok a' valódi nagy emberek, 
kik ^^szent felniagaszlal(at.ásukban a' népszerűséget 
ugy mint fejedelmek kegyelméi lábaikkal tapodták^ 
hogy embertársaik javára , ha máskint nem lehetett, 
vérükkel is megvásárolják as& örök igazság diada- 
lál,* Es a' gróf hiszi (91 1.), hogy ha kisszerű 
sz6rszálhasogatásokba nem ereszkedem, ^ben vele 
tökéletesen egyetértek; ~ igenis, nemes gróf! 
én illy szörszálhasogatásokba nem ereszkedem , én 
ebben tökéletesen egyetértek, sót felejtem a' sárt, 
piszkot^ szemetet, mit a' gróf fejemre szórt; felej- 
tem^, hogy e' hitet neki megköszönjem, 's férfiad 
kézfogással tegyem le eskümet nagy haz^ánkíia ke- 
zeibe , hogy e' hitéért soha nem lesz oka elpirulnia, 
e' hitben csalatkozni soha nem fog. NyomOTult por- 
szem vagyok én , nemes gróf, és (istenemre ! nem 
szerénykedő hiúság mondatja velem) a' feggyön- 
gébbek egyike Vagyok ; de a' léleknek ezen erejé- 
re nézve versenyre merem híni a' legerősebbeket ; 
s mióta sok botlásokon keresztül férfikort érve, 
tisztába jövék enmágaounal, állítsanak bár szem- 



125 

lUtet egy félvilág-uralta hatalommal , áüiteanak 
aasemköst felbőszült milliók iiépdúhével , e* kebel a' 
waga meggy ösődését csak egy hajszálig íís 8oha 
fel nem áldozá , és feláldozni soha nem fogja y ha- 
nem hu marad örökön az Ígérethez, mit lapjaim 
1-80 számában mondottam , hogy „s e m a' hatal- 
masok komor iekintete, sem polgár- 
társaim heve soha el nem tánlorít.^ 

Még egyszer köszönöm, szívem mélyéből kö- 
szönöm 9k grófnak, hogy illy hitre méltónak tar- 
tott; — de kérdeni: miért vonja meg tőlem egyik 
. lapon 9 mit a' másikon önkényt megadott? miért 
iltet a' rút váddal, hogy népszerfiségi szomjnak 
niínlen egyebet feláldozok? — Kiról lehet ezt jog- 
gal mondani? Csak arról, ki a' nemzet előítéle- 
teinek , hiúságainak , szenvedelmeinek hízeleg. — 
' 'S ki merné ezt a' Pesti Hírlapról állítani ? Hiszen 
ép' ellenkezőről vádol a' gróf; arról: hogy minden 
mocskot napfényre vonok , 'b a* megrovásra méltó 
kivételeket szabálynak veszem. — Az ifjúságot 
gyanúsítja a' nemes gróf, mintha engem bálványoz- 
na; 's engem, természetesen, hogy viszont az íQu- 
ságot bálványozom. Ám kérdezem; ki mennydör- 
gé az ifjúságra az elkeseredett feddés szózatát ki- 
méletlenebbűl , mint én tevém , midőn a' heves vér 
indulatát tévutakra láttam fordidni? Amott, olly 
körökben, mellyeket szabadelmúeknek ismerünk, 
telekvásárlás kezdett lábra kapni; 's ki volt, a' ki 
f&leikbe harsogá, hogy a' szent szabadság őket 
nem isnieri , és álarcz a' kép, mellyet viselnek ? — 



126 

és hol Vo'lt egy kicsapongás^ melly ellen kikelni, 
hol egy darázsfészek , mellybe Belenyúlni vissza- 
borzadtam, midőn engedtetett 's lelkem ismerete 
parancsolá? — Nem, urain, nem! a' népszerűsé- 
get nem igy vadászszák ; 's ha ez utón mégis líil- 
lelném, azt legalább soha nem vadászott, de mU 
vei bűn nélkül, mivel keblem hitének' szűz meg- 
őrzése , értelmem elveinek soha meg nem tagadása 
mellett, nyerem, mondhirtlanul becses kincsemnek 
tekinteném, és nagyon vigyáznék, hogy azt könny- 
elműn el ne játszam; — Helyesen — mondja a' 
gróf — csak az a' kérdés : mit tesz , könnyelműn 
eljátszani? — Erre a' felelet igen egyszerű. Eljnt- 
(sza népszerűségét , a' ki alapos okokaf ny^ft n' 
népnek gyanakodni , hogy kit bizalmával megajánl 
dékozott bizonyos irány, bizonyos elvek és bizo- 
nyos érzelmek unátt, eltávozik az iránytól, elvek- 
től ('s ez elveknek természetes következményeitől), 
és érzelmektől , mellyek nn'att őt bizalmával nieg- 
ajándékozá. Es ha valakinél ezen eltávozást nem 
az ^enyém" felé hajlás nemtelen' ösztönéből, hanem 
puszta negédből 's a' gyermekkori balitéletekkel 
rokon viszketegségből véli eredni : arról azt szók- 
ta mondani^ hogy: ez népszerűségét könnyel- 
műn játszotta el. — Népszerűségét könnyelműn 
eljátszana még^ nézetem szerint, általában minden 
alkotmányos nemzetnél, de különösen a' „keleties^ 
magyarnál az^ a' ki kényszeríteni akarná a^ nem- 
zetet ^ hogy az ő ^ bár legbölcsebben kigondolt ter- 
ve szerint ^systematice^^ éljen ; a' ki megtagadván 



127 

a* nemzet tömegétől minden ön;Wlá8ii személyessé- 
séget^ a' legjobbat akarná ujjyan vele, de ezt a' jól 
autoeratorilag vagy le«;r<llebb oligarchái lag akar- 
ná; — eljátszana pedig ez által irépszerúségét^ 
Mert alkotmányos nemzeteknek van bizonyos öne- 
psége (subjecti vitása), nielly magát tárgygyá vagy 
eszközzé sélyesztetní önbecsének érzetében nem 
engedi, mellyet bizonyos örökiis gyámkodás, bizo- 
nyos kegyelmi szín bánt, minthogy általa megfosz- 
tatva erezi magát a' jónak önerejébóli kifejtése 
Örömétói és dicsőségétől; mivel az alkotmányos 
nemzetekn ek van bizonyos nemzeti értelme és van 
bizonyos nemzeti érzelme-; ^s amahoz a* legdicsőbb 
lo fi i ^val is hi ába fordulj ki ezt maga ellen fölzu- 
ditotta. — Es ezért hatalom a' népszerűség, és 
ezért rósz számoló, ki azt könnyelműn eljátsza. — 
Ezeket irván, távol volt tőlem minden czélzás ; az 
alkotmányos élet természetéből és a' magyar jellem 
sajátságiból gondolám ez elméletet levonhatni; ha 
volna e' honban, ki magát találva érezné: csak 
rajtom helyességét bizonyítaná; annyit bizonyosan 
moüflhatok, hogy ha a' nemes gróf ugy véleked- 
nék j ö lebegett szemeim előtt ez irás közben : ép' 
ugy csalatkoznék, nn'nt csalatkozott, midőn a' ^Hi- 
vatás" czímí czíkket magára vette ; hiszen hogy 
annak irása közben gróf Széchenyi István szemeim 
előtt nem lebeghetett, már csak abból is világos, 
•hogy ott buzdítás van olly hivatásra, niellynek a' 
nemes gróf — a' nemzetnek közhálájára — nem 
csak régóta már megfelelt, sőt mellyet — mond- 



I 

hatnám — o ^ját dicső példájával mintegy ki'- 
jelölt. 

De mid^n a' népszertiséget alkotmáo^os nem- 
zeteknél mint eszközt a' jóra fontosnak tartom^ 
egyszersmind hiú törpe léleknek vallom ^ ki ibit 
magának czélul tfizné ki ; mert hiszen az nem to^. 
ná ma , mit fog akarni holnap ; annak kebeiébmi 
nem volna hitn^ és meggyőződésnek szent erékr^ 
lyéje. És ezért téved ^.' gróf ^ midőn azon váddal 
illeti a' Pesti Hirlap szerkesztőjét^ hogy népsze- 
rűség utáni szomjában pablieumftnaík növelése volt 
legfőbb i^élja. -^ . Itt a' gróf czélt és eszközt U8Z- 
szezavar. — Igáz^ és már fentebb is möndáfliv és 
újra mondom: hirlap életének legelső föltétele Jiog^ 
sokak által olvastassék ^ hacsak casták subventío*- 
jából nem akar egy pár száz olvasó mellett teu-. 
gődni (mi nekem egyáltalában nem kenyerem)^ és 
erre figyelemmel leiihi iparkodtam, és mindenkor 
iparkodandom : ez azonban korán sem a^ T^mit^^^ 
hanem a' ^mi ki ut^-et illeti; mert ez csak eszköz> 
nem a' czél maga. — A' Pesti Hirlapnak van s^- 
ue^ vannak elvei; ezen elveket soha sem titk^láui^ 
ezekhez hútelen soha sem leszek > sőt a' legszilár- 
dabb meggyőződéssel fogok hozzájok ragaszkod- 
ni^ annyival inkább^ minthogy ezen elveket gróf 
{Széchenyi István is helyesli^ melly helyeslésben 
elveim helyességének ujabb garantíáját találom. Sin 
itt van a' czél. E'czélra már ~ nem tagadom — 
oUy modort űgyekeztem választanig melly le|^ 
keresebben eszközölhetné^ hogy a' gróf által is 



jlhráJii^ott elvekkel míuél 46bb ember megarat- 
íoitaék, vagyis (a' gróf mondása szerint) 4iogy 
a' Pee^tí Hírlap népszerűvé legyen-; más 
Mértd : hogy a' Pesti Hírlap elvei is népszerűek-* 
M legyenek. iÉs Jia csakugyan igaz volna, mint 
íí ^gtét mouá^By hogy e' részben nem a^ legroszab- 
kwl cÉámoldí: azt gondolom , szoros tadomáiiyi- 
hg nem ^megtámadást y hanem pártfogást várhaték 
-MA , kíndí elveit nápszeriekké tenni segítettem. 
^ fi' szerint nyugodtan elmondhatván ^ hogy kö- 
«fB teMkStíMy «' gróf áhal atyai érzéssel magám* 
Mk Muertekból , sem népszerűségszomjnak sem 
máB ahámrinék legkisebbet is fel nem áldozék, — 
«< Mszem , beváltottam a' Pesti Hírlap elöszavá- 
haa 48tt Ígéretemnek egyik részét , miszerint foga- 
tíoíy hogy meggyözödésemtól polgártár- 
taim heve el nem tántorít: legyen hát sza- 
-bad megkérnem a' nemes grófot, engedje beval- 
lanom ígéretemnek másik részét is, melly igy szól : 
'Ma a' hatalmasok komor tekintete el 
nett iAntorit. 



Sseíy és éssE. 

5^0rszáglási rendszerem alapja— mond ; 

a* gróf a' 156-ík lapou ^ hogy az észnek is 

k^lön tnűködési köre vau, a' szívnek 

itf én hogy országlásban. egyedül az 

9 



r 
\ 



ÍM 

észnek szabad működni, a' szívnek el- 
lenben j^ra nemesre gerjesztésen ki- 
Tűl még niotssíanni sem« — Ebbúl áll az 
e g é s z.^ -^ Es ^ezzel ihár rég eléállott Tolna\^^' 
gróf (153 1.) 9 ha sasÍBie bizonyos nem volt toIm^ 
hogy illy okoskodásra a' magyar ^em érelt még;f^ 
— (1541.) ^^általánosan most sem hiszi^ 
hogy illy tárgyrul hidegrérreli sur«* 
lódásra megértdbkjf (ilna^"^ (szegény éret- 
len magyar!): tehát ^^korálj^ is e' tekin^tet- 
ben fellépését^^^ de nŰYel jattól tart^ h9|^ 
majd igen is késő jó , ám tehát í sie n n en^ é b e n 
(155L) egyenesen megmondja^ mib^s 
hibáz a' Pesti Hírlap szerkeszt6je> 
egyedül abban^ hogy a' sziyhez szól, á' 
helyett/hogy az észhez szólana^^ (153 L). 
Es itt a' nemes gróf egy szép lélektani érte- 
kezést tart , megmatatandó : mikínt yan külön kö* 
re az észnek > és külön köre raqt n! szírnek is ; V 
egyik a' másiknak körébe ép' oUy kevéssé vághat^ 
mint szem és fül egymáséba (160 L). — lUy álta- 
lános elméletek fölött vitázni , alkalmasint henye 
dolog volna ; mert nem egy uj bölcselkedési osko- 
la alapitásáról van szó , hanem arról : valljon a' 
Pesti Hirlapnak akármellyil^ ezikke kiállja e jog- 
szerűség , igazság és józan politica szempoütjá'- 
ból a' tnrálátot? — Ha igen: ugyjó^ 's gondo- 
lom , hiába fognók ellene vetni , hogy a' szívhez, 
észhez , vagy akár a' hátgerinczhez szól ;. ha pe- 
dig^ ki nem lűlja, azaz yagy jogtalan ^ vagy ígaz« 



ISI 

nigtainn, vagy legalább politicátlan : ugy rosz^ 
és haszontalauol menteuök azzal, hogy egyene- 
sen csak az észhez szól. — így van a' 'dolog or- 
tt<g]áfii rendszerrel is. Miiid ezt pedig csak spe- 
ciális tárgyakra ragy vezérelvekre alkalmazva bi- 

, rálhatni meg, 's uem- lélektani abstract bölcsésze- 
tekkel ; 's ha gróf Széchenyi e' helyett egy álta- 
lános eriteríont állitott volna fel, mint például 
BmAsm, melly minden egyes pplítícai tan he- 
lyességének megbírálásábau mértékül szolgálha- 

I taniiptt: ez nekem alkalmasint biztosabb utmata- 
tásul szolgált volna ^ megismerhetni a' hirlapszer- 
kesztésben eddig elkövetett hibáimat 's tévedései- 
mQt, mellyek — fájdalom ! — bizonyosan igen bő- 
ven vannak, következőleg azon hibákat jövendő- 
re kikerülhetni is, mint a' minő útmutatásul szol- 
gál a' szív- 's észrőli philosophema. Azonban kul- 
esnl hozaték Tel , 's igy nem lehet hagynom ész- 
revétlenül. 

^,1Ia emberek végett nem, ugy nem tudom, 
ni végeit van a' társaság'^ — mond egykor Sieyes, 
's ea bár franczia, mégis sokkal inkább értelmi 
szó^ inntsem a' gróf is ne helyeslené. — Az or- 
izágtfeí tudomány tehát nem oUyan, mint a' szám- 
tan,, melly a' mennyiség eszméjének puszta jelei- 
vel foglalkodik. Az országlási tan számvető ré- 
szében emb erek a' számok ; ép' azon emberek, kik 
a' számvetésnek egyszersmind czéljai is. A' sta- 
tuB egy ad ott mennyiség, mellynek factorait, az 

embereket, vennünk kell a' minők, vennünk kell 

9* 



egészben^ á' nélkül^ hogy e' vagy amal lénytö- 
redéket kedvünk szerínt a' számvetésből kitoről- 
betnök. Már pedig (távol a' tudományos szaba- 
tosság Igényeitől) az y a' mit a^ gróf szívnék ne- 
vez, ép' ugy lényeges része az emberegésznék, 
mint az ész ; 's^ így minden országtani számvétő, 
ki a' szivet számolásából kífeleíti, vagy épen ki 
akarja törölni, mondhatni, szám nélkül s zám^ 
és ezél nélkül is. — Igenis, az ember egy ösz- 
hangzó egész, mellyet individdalitásában ugy va- 
lamint statust-alkotó összeségében önmagával (üsz- ^ 
hangzásban kell tartani , nem pedig egyes részeit 
egymástól elválasztani , vagy épen ellentétbe hoz- 
ni egymással. ^S igy, midőn emberről van szó, 
jónak csak azon tant vélhetem , mi szerint az j§3% 

javalja (helyesli), imt^^' ^J^J. ^^^} J? K. JP^ 
akarja; mit az és!S javai . En tehát, a* gróf — 
szívet észtől elválasztó — rendszerének ellenében, 
bátor vagyok tiszteletfel kérdezni: valljon nem 
biztosabb lélektani alapokra lenne e azon rendszer 
épitve, melly aVszívet az észszel egybeolvasztani^ 
's emberi viszonyokat illetőleg bármiről szóljon, 
mindig oUy modorban szólani oh^tana, hogy észt 
és szívet egyaránt megnyerjen állításának ? Mert, 
mint mondám, az ember egy egész: jónak és 
okosnak kell lennie, hogy tökéletes legyen. Ezért 
áll a' morál elválasztbatlan kapocsban a' póliticá- 
val ; ezért igazak Berzsenyinknek a' gróf által is 
(Hitelében) idézett bölcs szavai : „Minden orszá- 
gok támasza, talpköve a' tiszta erkőlcs.^^ — LámI 



19S 

t 

ez csak a' sz ív Mteébe tartozik, *s az ésa köré- 

• ben csak a^ loir lakik : da bár nem következik, 
hogy minden;, a' mi erkölcs, egyszersmind jog is 
legyen: annyi bizonyos, bogyjog nem lehet, 5^ 
mi magában erkölcs telen. 

Nem tudom, mit tart a^ nemes gróf a' status 
végczéljának ; de bármellyikét kövesse az eddig 
ismert iskoláknak , vagy tfizzön ki magas lelki te- / 

^^^etségein él fogva va lami ujat, jobbat minden ed- ' 
dffgioél: csekély értelmemmel is magamra merném 
vállalni y bogy végczélját az emberi lélekharmo- 

. niia eme' rendszerével öszhangzásba hozoni: el- 
lenben ^zt is megmutathatnám, hogy akármit tar- 
tson bár a\ status ezéljának, azt szív nélkül el 
teljességgel nem érhetni. — De olly gyakran for- 
dul eló a' gróf ' munkájában némi szójárás, hason- 
ló ahpz, mi Benths^m tanjának alapját teszi: ,,a' 
lettétö legnagyobb számnak lehető leg- 
nagyobb jólét e'S miszerint valóban csudál- 
jfipadOm kell, hogy midón politíca és erkölcstan 

' között a' legszorosabb kapcsolat van , a' nemes 
gróf mégis Benthani Deontologiáját nem fogadta 
ei'^ holott politicai críterionát elfogadta. Pedig bi- 
zony Deoutologiája igen alkahnas kulcsot nyújt a' 
lehetO leg;nagyobb szám lehetó legnagyobb jóléte 
rendszeréhez. Okosság és jóakarat (prudence et 
bieiiveillance) a' két ikercsillag , mellyet embernek 
mindén tényben követni kellene, 's mellyre vég- 
analysisben minden jó cselekedet visszavíhetö, le- 
gyen bár az magános emberi vagy közpolgári vi- 



â–  l 

184 

szonyt illető ; és . bi^onynyaj ftkáfiegiiek ^ hiányod- 
nak^ sőt igazságtalannak fog higgadt taglalai után 
minden emberi téuy^ minden polgári institutio éi^ 
minden törvény bizonyodni^ mellyből akár az 
okosság ^ akár a' jóakarat (emberszeretet)^ vagyis 
másképen : az ész ^ vagy a' szív , hiányzik ; és az 
országlási tan mestersége tán ép' abban áll: e' 
kettőt összeegyeztetni , nem pedig kűlönszakítaiu j 
miből aztán természetesen következni vélem^hogy' 
ki á* közvéleményre hatni kivan ^ mind a' két 
kútfőből kell merítenie: emberszeretetbemártott 
tollal kell az okosság javaslatait szavakba foglal- 
nia; más szóval (mint nem tudom ki monda); gon- 
dolatait a' szíven kell keresztúleresztenie. — 

Midőn e' szerint elmondám az alapnézetet^ 
mellyet a' Pesti Hirlap szerkesztésében követni 
jónak véltem , távol vagyok a' csalbatlansági igé- 
nyektől^ távol a' hiedelemtől^ hogy minden, V 
mit irtani , e' nézetnek megfelel tökéletesen : űgye- 
kezendem mégis megmutatni , hogy a' miket a* gróf 
általános vádjai támogatásául kiszemelt, bár a' 
szívhez szóló hangon irvák, mégsem félhetnek a- 
ész taglalásától, csak taglaljon az ész, 's ne a 
rémlátó hevült képzelet ; vagy ha egyik másik ál- 
litásom ki nem állhatná az ész taglalatát: legfo- 
lebb is ollyannák bizonyodnék, hogy elmoudbat- 
nók róla, mit a' nemes gróf maga is mond: „rósz 
ember, a'ki többet tesz, mintsem bir*/^ 
de országfelforgatónak, nemzetgyilkolónak bizo- 
nyára nem ; — ezekről azonl)an $ilább leszen szó ; 



i«5 

itt csak' ax iránt akartam véleményemet megmon- 
dani^ hogy tad&i nem a' legbiztosabb alapon épfll 
aKon „országlási rendszer"^ melly a' szivet szá- 
molásából kifelejti^ sfit hogy még csak ezen ki- 
felejtés léhetségének hiedelme is a' legszembetfl- 
n5bb önmystiGcatío ^ a' mint ezt gróf Széchenyi 
kézzelfoghátólag igazolj a« 

De minő bizonytalan mértéket is nyújt az illy 
' általános y magában vagy semmit sem jelentő^ vagy 
ha jelent^ az emberi természettel össze nem hang- 
tó theoria , azt épen a' nemes gróf mutatja meg^ 
midón elméiétének gyámolául példákra hivatkozik. 
— Felhozza Angliát , 's ellentétbe helyzi a' fran* 
cziákat. ^^Nézzflk az angolt — ugy mond a^ 
180-ik lapon — miért olly nagy? egyedül 
azon gyökérok következtében^ bogy 
habár nem is rendszerezve^ 's üdvre 
tfgyedűlileg vezető elv szerint^ leg- 
aláb-b valami nemzeti köztapintatnál 
vagy bizonyos szerencsés véletlennél 
fogva^ jobbadán az értelem köréből 
kormányozza magát.* -^ „A' gallus el- 
lenben^ lehető legfényésb's annyira 
csábitó tulajdonínak daczára^ a' sza- 
badságban örökleg ujoucz^ aránylag ' 
ahoz^ a' mi lehetne^ vajmi alárendelt 
utako^i botorkál (184 L); mert országlá- 
si tekintetben jobbadán az érzelem és 
képzelet körében forog^^ (185 1.). — Nem 
akarom ez utóbbi álKtással ellentétbe hozni ama* 



_^ 7 



í íi/.V 



4«l 

kofJMIpi^i miHwmX esakneni^ wbnd»a crnliaéit oé*- 
yek (pedig, gjondolott^ a' francsitkt ím csak ezek 
kö^é tortazinBk) wkáx kifiyiááésflk tetőpo^j4ra el^ 
jutottaknak mondTák ; még kevesbbé yau saáacUk 
kombBn a' nemes gróf angal sympatbiáibaa gáii?« 
csoskodni^ sőt es&en sympathiáít édes ba^^nkn^ 
nézve nagy szerencsének tartom ; — esiak wiA akir-* 
n^ ^mUeg kitüntetni^, hogy hSí angolnak általam 
is bámult nagyságát az értelem kprébőli konivh c 
nyozás élre nem fqjti meg^ sem a' franczíák áilitn. 
sát 82^ ellenkező. Hozzunk egy kía egyeuvonal^ 
ba ugy tetszik^ 'a maradjiiuk csak azon esemér 
nyéknél > meUyek ezw nemzetek állapotjára b! 
leg^atájcozobb befolyással voltak. — Ezek közé 
tartoznak főképeu a' valjl^oa súrlódások és a' n^ 
Tolutio. -— Irtózatosak Francziaocszág történeteir 
ben k^ vallásos belháborúkról szóló lagok ^ aa^ ér-i* 
telem kormányát rajtok bizonyosaa Üába keres^ 
aűk \ ^s ba van e' közben lörténet , mellyről bor* 
zadással kdU ebnondanunk : ezt nem a' szív ^ ba- 
íiem a' szívtelen bideg potíticai, szániolás^ ördö^ 
lélekkel müveié y — bizonyosan illyen a Bertalan** 
éj. — Ellenben nézzük az angolokat: nekik ör<- 
dögi é^zszel kiszámolt Bertalau-éjök nem volt; de 
mit mondanánk^ azon önmagát olly bölcsen kormá^ 
nyoeó népről , melly keleti rabszolgasággal bódolt 
YlII, Henrik szultánszeszélyeiuek ; melly négy 
kormány alatt vallását négyszer változtatá ; melly- 
nél a' fanatismus kitűrőbb dúbös szenvedélylyel 's 
boszabl), ideig szaggatá legiiiéresebb barczokban a' 



m 

nfmsel kaMét^ niiiit bármelly más. iiéftoél ^ mell^ 
ayoUsz. JoáUió lakosi vallájsa miatt — moHdbataók^ 
niég osak tegnapig — minden políticaí jogókl^ól ki- 
tagadottá ' s pyolcz iniUiö^ polgár Jhelxettnjol^ 
mjjüé elleiiséget n evelt y mellynek országlási rend- 
szerében a' vakbuzgó türelmetlenség és fanatismus 
érzelme még Hia is nagyobb szerepet játszik^ és 
ép' e' piU^^tban még nagyobbat játszani készúl^ 
mint más akárhol ? — Mind ezekben annyi szenve- 
délyt látunk > hogy azt kellene hinnünk ^ egy illy 
iiemzetb£l száműzve minden értelem. — Vegyük 9^ 
másik eseményt: a' revolutiót. A' nemes gróf mél* 
tó íszonynyal fordul el a' franczia revolutio bor- 
zalmaitól^ azt egészen a' szenvedély és érzelem 
iqlc^aiiongásinak tulajdonítja^ sőt annyira megy^ 
hogy tért^ ídőt^ helyzetet^ akaratot^ dolgot^ el- 
veket és embereket és niindent felejtve^ a' mi egy 
ncwu&et állapoijára befolyással lehet ^ saját békés 
polg^társait is íllyesniiröl gyanusitaná; azonbau 
az angol sympathiák miatt nem jut eszébe ^ mikiut 
a^ érte\em^konnányoz1ia angolok a' franczia revo- 
lutítif ^rámáját másfél századdal előbb egész a'Jd- 
xíiggjUkoláú^ dühöngve végigjátszottak^ csak 
9si^ különbséggel^ hogy a' franczia koronás niar- 
tyr legalább nyilvános védelmet nyert: ellenben a' 
szereiiosétlen Károly, a' nélkül^ hogy csak védel- 
fy ^ji> vnlt volna is, zárt ajtóknál halálra itélte- 
t^Hf és azzal a^ különbséggel, hogy az aagolok-r 
nál: a! politicai fanatisqiushoz még a' vallásos fana- 
tí^mns^ Í3 hozzá csatlak^i^tt { a' francziáknál pe- 




dig ép^ elIenkezfiiK — És mind a' kettd örökre el- 
törlé a' királyságot 9 mÍDd a' kettő respublícát ki- 
álta ki ^ mind a' kettőnél támadt a' népből despo- 
ta^ mind a' kettőnél elkövetkezett a' restauratio^ 
és elkövetkezett király-száműzés és elkövetkezett 
egy uj dy nastia : — és a' gróf mégis azt mond- 
ja^ hogy a' franczia az érzelem körében forog ^ az 
angol ellenben jobbadán az értelem köréből kor- 
mányozna magát ; pedig lám ! ha általános ál- 
litásat a' történetekre alkalmazzak^ ép' azon két 
eseménynél^ melly az angol nemzet álkpotjára 
a^ leghatározóbb befolyással volt^ a' nagy an- 
golok épen csak ogy (ha tán nem jobban) forog- 
tak az érzelem körében^ mint a' francziák. De 
nézzük ^tovább ^ mikép az ólly igen uj reform-bili 
előtt a' telekvásárlás volt^ közelismerés szerint^ az 
angol kormányrendszer valóságos alapja; mikép 
még most is apáról fiúra száll az egyik vagy má- 
sik párthoz tartozás; mikép néhány, ^véletlen^ szó 
többség a' mai whig-rendszert tory-kormányriyá> 
néhány hét múlva pedig ismét néhány szó több*- 
ség a' tory-rendszert whig-országlássá változtat- 
ja ; mellyek közül ha egyik jó^ a' másikat — anmn- 
nak ellentétét — okvetlenül rosznak kell állita- 
nunk. — Nézzük Irland állapotját ^ 's ennek elle- 
nében emlékezzünk meg ^ hogy az angolok — me- 
rő szívsugalásból — a* négerek emancipatiójára 20 
millió font sterlinget áldoztak^ ^s a* rabszolgake- 
reskedés megakadályozására — ismét csak a' leg- 
diosőbb emberszeretetfcöl- — tengereken ezirkáló 



«!9 

hajókat tartanak ; — végre pedig emlékezzünk meg, 
hogy midőn m angolok országlási rendszerét aiiy- 
nyira bálványozó gróf a* Pesti Hírlap ellen olly 
élesen kikel , mivelhogy ebben roszul számolt 
irgalomra buzditást^ vagyis a' szívhez 's nem ér- 
telemhez szólást vélt észrevenni , — ámbár csalat- 
kotSk^ mért ha nem csalatkoznék, e^ megrovását 
alaposnak ismerném el : akkor Angliában az ala- 
mizsna-rendszer rémitó kifejlődést nyer , ^s az or- 
szágiásnak szíwéreig szíja magát. — Es mind 
raek után — remélem — igazolva lesz állitásom, mi- 
szerint azt hiszem, hogy országlási rendszert, 
pasztán olly szempontból , hogy a' szívhez vagy 
az észhez szól, fölvenni lehetlen a' nélkül, hogy 
a' fiilállitott elméleti szabályt az alkalmazás min- 
den lépésnél meg ne ezáfolná. — Es megvallom, 
' micíAn az angol nemzet összes nagyságát mély hó- 
dolattal bámulom , beligazgatásában vagyis ország- 
lási rendszerében olly dolgokat találok , miket ho- 
nomtól távol óhajtok mindörökre. — Nincs ország, 
nincs az egész világon , mellyben a' mellett , hogy 
a' vagyonosság a' néposztályokba leebb elgynrfi- 
zött, mint más akárhol, a' pauperismus hydrája 
olly borzasztó, olly fenyegető alakban mutatkoz- 
nék. Es miben találjuk ennek okát? Azon ország- 
lási rendszerben, mellyet a' nemes gróf, a' min- 
denható angol szellem iránti méltó előszeretetből, 
tisztán az értelem emanatiójának hiszen. Agricul- 
turalis törvényhozása feneketlenül rósz; és innen 
van, hogy a' népesség aránytalanabbal tódul 9i 



néba vnkító fén^rnyel igézó mfiipar mesKejére^ iiuDt- 
sem a' sfattisfest vérforgásának egészségtörréiiyev 
megengednék. Magának 0-ADgliáoak 's Walesnek 
15 milliónyi népességéből csak 1 mHIió 500 ezer 
földbirtokos van , 's a' földinOveléssel foglalatosko- 
dó osztály összesen csupán 4^800^0Q0-re rog ; míg; 
a' gyárnokok 2 millió 400 ezerét y a' kézművesek 
2,630,000-et, a' boltosok (shopkeepers) 2,100,000- 
et, e' bárom osztály tehát együtt 7 milliónál töb- 
bet teszen : és mégis az adórendszernek egyene- 
sen csak a' nagy földbirtokosok vélt érdekét le- 
gyező fonáksága ezen fogyasztó bét milliónak élel- 
mét ugy megdrágítja, hogy az innen eredő súlyos 
bajoknak némi palliativ orvoslása végett a' ma- 
gasztalt angol értelem alamizsna-rendszerhez fo^ 
lyamodnék , 's a' . szegénység ügyét olly botorul 
rendelné el, minélfogva a' henyeség (még a' javí- 
tott törvény után is3 nagy részben joggal köve- 
telheti, hogy a' munkás szorgalom rovására hiz- 
laltassék ; miből viszont olly laktörvény (Heimaths- 
gesetz3 következek, melly által a' bűnén kivúl 
elszegényedett ember alkalmas munkakör válasz- 
tásában gátoKatik. — Ezeket korán sem a' végett 
hoztam fol , hogy vagy az angol nemzet nagysá- 
gát ócsároljam , vagy a' franczía országlási rend- 
szernek elsőséget tulajdonitsak ; ' mert hiszen, cse-r 
kély nézetem szerint, a' magyar polgári alkot- 
imny alapvonásai a' franczíákéitól lényegesen kű- ^ 
lönbőznek, az angolokéihoz ellenbeií lényegesen 
hasonUtanak; minélfogya^ a' nemes gróf sympa- 



141 

iUáAMi teljes lelkemból osztozom; lianeui csa]^ 
ttért koztam ezt fel , hogy megkísértsem a bi- 
sonyitást ,• miképeii Iia azt mondjuk : ez a' nemzet 
nagy 9 nert nem az érzelem , hanem értelem köré- 
Mi kormányozza magát; ez a^ hirlapszerkesztö 
candOlést okoz , nemzetet gyilkol , miVel a* szívhez 
ts nem az észhez szól: még tulajdoiikép egyebet 
nem mondottunk ^ mint egy feiinen hangzó pbrasist^ 
nellyet legelső vizsgálatnál üresnek mutat ép' azon 
•étUAtiUf ineUjnek tekintélyére liivatkozánk. 



nEodor. - Tactlca. - Agítati9, 

II n' est que de i'entendre. Lu2 et moi 
â– ominet quasi d' accord , et ne noai en 
doutíODi pB8. — II se plaint de mon langua- 
ge. Hélas! je n'en siiíb pai plus content 
que lui. MoB style lui déplait. — Oh ! qu'il 
a ralson selon moi. 

P. C Courier. 

Nem tudom^ irtak e hírlapi modor ellen köny- 
vet talfliha j de azt tudom , hogy ha olly érzéke- 
nyen nem bántana , hazám legnagyobb férfiát elle- 
nemnek tudni ^ szerencsésnek kellene magamat val- 
lanom , hogy csekély tehetségeim 's e' pályáni já- 
ratlanságom mellett is sükerűlt ugy szerkesztenem 
b' Pesti Hirlapot , miszerint még ezen tisztelt elle- 
nem is csak modor ellen teszen kifogást. Isten 



â– .^*. 



1411 - 

^j^f ^ogy nagyobb gáncsot soha ne érdemdjek 
Mert hiába j bármennyire dgyekezzem is fogókoBjL 
kebellel fogadni a* nemes gróf állitásait^ nem tudak 
meggyőződni a' felölj hogy ha a' példauélkyU meg- 
támadást szenvedett hirlapnak iránya jó , ha elyei 
helyesek, ha csaknem uiinden eddig megjelent czikk 
fölyehetőnek Ítéltetik (mind a' nemes gróf állitásai): 
ezen hirlap pusztán modora miatt nemzetgyilkoló 
lappá yálhassék. — Modort védjek tehát! — mert 
hiszen elveket nem kell védenem — » de valljon eat 
maga nem eléggé mutatja e^ hogy védelemre nincsen 
szükségem ? kivált oUy könyvnek ellenében, nielly- 
nek modora — ha modort védeni kell — épen azon 
ellenvetés ellen volna magát védni kénytelen, mely- 
lyel a* Pesti Hirlapot megtámadja. 

^Megmondom, miben hibáz a* Pesti 
Hirlap szerkesztője — szól a' gróf a* 153- 
ik lapon — abban, hogy a' képzelet és ger- 
jedelmek fegyverével dolgozik, és nem 
hideg számokkal, vagyis a' sz^iyhez 's 
nem az észhez szóL^ — 

Képzelet ! és a' nemes gróf szól a' képzelet 
ellen, — a' nemes gróf , ki az 1840-iki ország- 
gyűlésben már-már egy franczia epiiveiiÉet látott; 
*ő, a' ki zendOlést jövendöl, lY. Béla idejével 
ijeszt , 's nem azért , mintha egy ujabb Batu khán 
— bárha nem Szamarkandból is — fenyegetne, ha- 
nem mivel a' Pesti Hirlap a' szívhez 's i^em az ész- 
hez szóll -— Felhívom bírálatul a' közvéleményt : 
ítélje meg» hol van több képzelgés ^ az ephemer be- 



• * 143 

(mI hírlap rOgtönzött caukkeinek legfelleDgösebbjé- 
i kn e, vagj gróf Széchenyinek 24 íves könyvé- 
ken 9 nellynek nem egy órányi röpke éldeletre 
náaított -iartalmasságánál ^ a' szerző nevénél és 
gmialhiaánál fogva- nem Tebet a' nemzet figyelmé- 
be hervatag virágil latkin t elszállnia^ mint a' hir- 
faipnak ; hol van több szívhez-szólás , e' könyvben 
e 9 vagy a' hírlapban? ~ Azonban örömest felba- 
gyidc az egyenvonal csábfegyverével ; ba csak- 
ugyan szívhez szól a' Pesti Hírlap , *s ha csak- 
DgyMi hiba igy szólania : hibámnak súlyán — Fou- 
dié szerint pedig politicában hiba több mint bún 

— hibámnak súlyán a' nemes grófnak hasonló hi- 
bája nem könnyítene , legfölebb gyarlóságomnak 
Uadegne. — Lássuk inkább , hiba e, liirlapban 
szívhez szólani ? 

BSmlitém már valahol — hol ? nem emlékezem^ 
mert száz meg százszor megszakították szerkesztői 
foghdatosságaim gondolkodásom 's munkám fonalát 

— emlitém valahol ^ hogy három nagy osztályra 
kOlönözhetők a' dolgok , mik egy hazai hírlapban 
helyt találhatnak : törvényhozásiakra , törvényha- 
tÓMgiakra 's egyediekre. Ügyekeztem azt is meg- 
mutatni f hogy emberi viszonyokat tárgyazó fejte- 
getésekből a' szívet egészen kiparancsolni nem is 
tanácsos^ de nem is lehet; hiszen a' gróf maga is 
ugy ntasít (164 1.)^ hogy a' szív tehetségeit 
kifejteni^ kiképezni^ nemesitni legfőbb 
tiszt; és a' kettőnek kapcsolati szükségét igen 
világosan elismeri^ midőn a' 176-ik lapon csak 



aEon cselekrésre 8tí a' faelyeslén pecsétét^ mit 
a' ueinesen érző szít jelelt^ de az lértii^. 
lem módoBÍtott^ és tervezett hoBZ'dlré ' 
idóre^ bizonyos ezélra; ^ Csák aiáft«k 
gyümölcsét mondja édeahedni é.vrM évre 
miudinkább^ mellyet a' nemes szi¥ sof- 
gott^ de a' kormányzó ész irányo4itit4 
-Csak az tehát a' kérdés: tárgykelőnbség Meriflt 
minó arányban keQ az értelem okait az é ii jü t ^ ü 
gerjedelmelvel támogatni? -- Az e' kérdésrmii^ 
ieletböl ki tsem mtiradhat az agitatio fogiibu»i 
erről bét elébb flttfikség sz^UíbmL 

Bön és gyarlóság Tisszaélfaet a' legsitetftifbbcl 
is. Történt , *s nem egyszer történt > hogy taáídh 
• lanság és szenvedelmek felizgattattak uemteleh 
czélokra^ vagy czéltalanul. -— Más részről voltak 
'i9 vannak emberek^ kik — mint Spanyothonban 
If . Fülöp — azt gondolják ^ legalább szinBk^ hogy 
nemzetek életében V sirkerti csend éléffedésnök 
békés nyugalmaj 's ezeknél a'^hit vagy képmuta- 
tás kárörömmel ragadá meg az elriasztó jelenete^ 
ket y miket amott a' bűn és gyarlóság előidéztek. % 
És a' félelem nemleges gyönyörét vadászó gyá^ 
vaság 's a' tespedésnek mozgástól undbrodó laf^ 
hár-szerelme e' szóhoz: ^izgatas^ — ^^agita^ 
tio^ — értelmet kötött ^ mi benne nincs ; vágyba 
van 9 kivétel és nem szabály; 's az ^agitator^ 
szót politicai türelmetlenség mint bűnbélyegei stité 
honüokára az embereknek^ kik mozdítanak ; holott 
az izgatás ember életének legtermészetesebb iit- 



ÍM 

tríbtttanm , valaniínt mozgás luiaden életnek föl- 
tétele. 

4}uaequae iminota quies nimium premit^ íUa 

períbuut; 
. Sed quae eontiuno ftuot agitata ^ maoent l 

Az ember inig él , gondolkozik ; a' ki gondol* 
kőzik 's társaságban él , gondolatait másokjíal ki- 
cseréli ^ szóval^ Írásban vagy képletekben; 's ez 
neni egyéb luint agitatio. Minden szó^ ininden hang, 
tiinden betű ^ a' gondolatnak minden nyilatkozata 
agitatio. Az emberélet e'^ természetes attribatuma 
nélköl niég.m^.is^JHialikpt enné nk a z őserdők va^ 
donaiba n> Az agitatio tehát , magában véve , nem 
0sak nem ro3z^ sót nemzeteknél mint egyedeknél 
a& életnek föltétele. Áll ez kivétel nélkül minden 
nemzetről 7 áll még azokról is^ hol milliók fölött 
nyojtá ki yaskarját egy autocrator , kinek akaratja 
kényénél egyéb törvényt nem ismer; de kétszere- 
sen áll oUy nemzetnél^ melly gépi uullitásra le 
aem sűlyedett ^ mellyet akaratja nélkül még csak 
boldoggá sem tehetni. Illy nemzetnél az agitatio 
szüksége^ általában véve^ soha sem szünhetík meg ; 
egyes kérdések igen , de az összes nemzet az agi- 
tatio korán tul soha sem emelkédlietik ; mert ez 
annyit tenne, mint túlemelkedni az életen; életen 
tal pedig csak a' halál van, — nemzetek életében 
oiucs feltámadás. '-^ Hiszen emberi mű politícában, 
mint más akármiben , örökké tökélytelen marad, a' 
föltartóztathatlauul rohanó idők örökké uj viszo- 

. nyokat 's az uj viszonyok uj szükségeket idéznek 

10 



Mi 

elA{ éd éreztetni ama' tAkélytetens^eket^ 4M%téU 
DÍ az uj viszonyok szülte uj szükségeket^ ép' ab- 
bén áll az agitatio. Ismételem tehát : egyes kérdé- 
sek túlérhetnek 9 érnek is az agiiatio stádiumán^ de 
a' nemzet maga eg^zen tnl soha nem érhet. — És 
ba igaz> hogy egy poKticaí hírlap nem vétkezik, 
ha körébe dgydíszik vonni mindent, mit a' nem*- 
ftet szivében egy hangrezgésre találni 
^^Sy> nemes és szent érdekek jogd#ih' 
tan akt dzoros logica szerint annak is igaznak 
lEell iéiim, hogyu' nemzeti érdekek eme' tág lae^ 
zi^én örAULé lesznek tárgyak, mikre nézve a^ 
Inrlapok az agitatio stadiomán magokat tul nem te- 
hetik a' nélkül, hogy koruk 's nemzetük ' mögött 
elmaradjanak, vagyis hogy hirlapok lenni meg^fltt** 
jenek. — Erre nézve a' tisztelt gróf velem egyelh 
érteni látszik ; mert hiszen programmájában köte- 
lességül tAzi ki egy oUy hírlapnak ^ minőre most a' 
laagyamak szükségé vau,, hogy »a' körülmé- 
nyekhez képest majd halkkal majd 
gyorsabban izgassa a' nemzeti test^t^ 
{59 L). — II n' est que de s'entendré. Nincs m 
egymást-megértéshez fogható dolog. 

Azonban a' nemes gróf másutt örvendő he- 
lyesléssel mondja, hogy >,a' múlt országgy^ 
lés végével hazánk néhány leghöbb> 
de egyszersmind legegészségesebb 
velejű fiai bátran kimondák, és e' sze- 
rint cselekednek is, hogy az agitatio 
U%k azAksége ideig-óráig megsztttti^' 



VI 



<47 

(47 I.). Ugy liisaik első tekiiiteüel , hogy c/xmi ál- 
Kiás a' feHtebb idézettül iiciníleg eltér : azonban 
rines a' dologban semmi ellen tét , le«;folebb egy kÍM 
fiStre^tés , mellyet könnyű les;/, kiegyenlítem*. 

A' mait országgyűlés végével énnekem is voll 
aaareBCsém összejóní , \s mint magyar férfiakhoz 
WSk, kiket oiagánytársalgásban sem érdekel semmi 
ai er e ne bben , mint a' kdzfigyek , értekezni , ró* 
Mint pedig levelezni édes hazánk cUlapotjárói 
többekkel > kiket születés vagy nemzeti bizoda- 
km aKon országgyűlésben részt venni engedett, 
's kik alkalmasint liazánknak a nemes gróf által 
eaÜtett leghűbb , egyszersmind legegészségesebb 
vekrjA üai közé tartoznak. — Es midőn én , ki kö* 
reményeimnél fogva a dolgok helyzetének ismere- 
lébAl kiestem vala, kérdezném: niino véleménynyel 
's Biinó reménynyel avvagy félelenmiel térnek haza 
IB országgyűlésről? egyetemesen ngy nyilatkoz- 
tok : hogy miután a' nemzet és kormány közti súr- 
lódások véget értek , sem ok nincs , sem tanácsos 
nem volna ^ a' nemzeti ingerültséget éltetni, 's erőt 
és id6t^ mire a' haladás ösvényén oily nagy szűk- 
sé^gflidL van^ az elvégre csakugyan mennyire any- 
nyira kiegyenlített mezőn emészteni. Minélfogva 
ügy véldiedtek , hogy miután a' történteket uem- 
lOrténtekké isten sem teheti^ legjobb a' multat alud- 
ni kagyni , a' súrlódások folytatását nem provocál- 
ai^ 's kösi polgári életűnkben vezérelvűi venni^ 
kogy a' jogvédelmi agitatio szüksége ideig-óráig 

fmdguitat. — JSáZ vala hitök, véieményök. EUen- 

10* 



148 

ben azt is kijelentették ^ hogy miután a' nemzeti 
lelkesedés négy éven át folytonos feszültségben 
volt^ jellemünk sajátságánál fogva méltán félhe- 
tünk y hogy annyi erónyilatkozás után pihenésre 
adja magát a' közvélemény ^ 's re quasíbene 
gesta megállván y majd ismét alvásra veszteg<^ 
annyi időt y mennyit jogvédelemre kellett fordítat 
nia^ miszerint aztán a' jövő országgyűlés kellőleg 
előre nem készitve találván a' közvéleményt, kény- 
telen lesz olly kérdések előkészitésével bibelődni, 
mellyeket készen kell vala találnia. — Es ez volt 
félelmök a' jövendőrül. Es valóban nem is ok nél- 
kül f mert ha már lélektanilag is bizonyos, hogy 
minden feszültséget ernyedés követ: nemzetünk 
jell eméről / magasztos fényoldalai mellett, sokkal 
inkább példabeszéddé vált a' szalmatúz « mintsem 
remélni lehetett volna , hogy a' minek elkövetke- 
zését hasonló körülmények között, emberi termé- 
szetünknél fogva, bármelly nemzetnél valószinűnek 
gyanithatók, az épen minálunk fog kimaradni, ki- 
ket hajlamsajátság is oda vezet. — Yolt még 
egy körülmény, a' melly e' hitet igazölá. Tagadni 
nem lehet, hogy voltak köztünk nílndig ollyanok, 's 
még ma is vannak, kik a' haladásnak ugyan nem 
szegülnek ellene: de azt őszintén nem is pártolják; 
hanem minden lépést bizonyojs kénytele nségi nem- 
akarással t esznek , melly már a' kezdetet végnek 
szeretné tekinteni 's minduntalan megállapodni. 
Ugy vagyok értesitve, hogy ezen felekezet az 
országgyűlés utolsó óráiban, midőn egyetlen kis- 



149 

beszélgetés egynél vagy másDál liárom évre irányt 
határozhat^ igen sűrűen hallaiá magáig uiiképeu 
bizony elégedetten térlietiii haza, *s minden kíván- 
sága minden óhajtás legalább is három éven át va- 
^ iúiságos indiscretio. — Világosnak gondolom ezek- 
^ ^Wl 9 hogy midőn a' körülmények ^ a* nemzet haj- 
lama 's emberi természet sajátsága ezen altatóknak 
olly hatalmasan kezökre dolgoztak : az aggodalom, 
mellyet emliték, távolról sem volt alaptalan. £s 
épen innen magyarázható , hogy egy illy hirlap- 
oak keletkezése , niinó a' Pesti Hirlap lenni sze- 
retne^ hahogy ügyesebb szerkesztőre talál, már 
tz országgyűlési körben mint kivánatos emlitte- 
ték; később pedig annak létesitésére , bár ^tikeret- 
lénfil , ép^ azon körből lépések is történtek , miut 
ezt a' Pesti Hirlap genesisénél elóadám. 

E' nézeteket nemzetünk erkölcsi életének az 
onpzággydlés berekesztése ntáni állapotja igen 
szembetűnőn igazolá. A' kővetjelentési gyűlések, 
a' mellett hogy imitt-amott, de ezt is csak ritka he- 
lyütt y a' nemzeti háladatosságnak felvillanó suga- 
rai által élénkittettek , mondhatni: minden nyom, 
minden maradandó hatás nélkül enyésztek el ; pe- 
dig én azon hitben vagyok , hogy a' kővetjelenté^^ii 
Illésekben kellene csirára fejleni a' jövó tör- 
vényhozás magvainak. — E' részben 1840 év 
1836^tól nagy mértékben különbözött. Lekerülvén 
szőnyegről az erős ingerlők , mik a' nemzeti test 
életizmait négy éven át feszítették ; 's a' kik e' fe- 
szülést még talán éltethették volna, kötelességük- 



Í5« 

tiek tartván nem tenin* ^ a' fáradtságnak bizoiiyosi 
neme látszott a' nemzeten elömleni. — -^ Bs né- 
hány hónap mnlva eh^kerult a' vegyes házasságok 
kérdése ; 's a' mint minden rosznak van jó oldala, 
hazánknak leghűbb^ egyszersmind leg^ 
egészségesebb velejn fifti határozottatf-'^ 
oda nyilatkoztak , hogy ezen kérdésnek elókerO- 
^ lése ibguá kifejlődésünk proeessnsát az elalvásiél 
megőrizni. 'S valóban ngy lön. 

Ezeknek valóságára nézve bátran hivatkosMai 
mind azokra , kiket itt a' szó megillethet; 's azm 
következést vonom ki : hogy a' nemes gróf fenidé- 
zett két állitása közt ellenkezés nines; mert a' kor- 



mány ellenében az agitatío szüksége igenis jffisCr 
^ ^ szűnt: de a' nemzetéletre nézve általában nem csak 
'-^^^ meg nem szűnt, sőt a' nemes gróf is b^yeslí egy 
^"^.v hirlap eszméjét, melly a' nemzeti testet ftritarOlmény 
^«^*- szerint majd halkkal, majd gyorsabban izgatná.— ^ 
'*/ ^A, És én a' nemes gróffal mind a' kettőre nézve tftké- 
;)^^letesen egyetértek. 

Már most kötelességemnek tartom, kisaé fej- 
tegetni , mikép gondolám én a' Hírlapban eftieti kö- 
rülmény szerinti halkságot vagy gyorsaságot egyes 
kérdések szerint alkalmazni. — 

A' Pesti Hirlap 32-ik számának vezérczikké^' 
ben űgyekeztem a' haladási pálya három stádiumát 
röviden levázolní. Mondám, hogy első stadimfa: 
midőn érezzük , hogy a' dolog nem jól vau ingy V 
mint van,— az -agiiatio stádiuma; uiásod&: 
midjto meggyőződünk, hog^ V dolog máskép is |(^ 



bet— dÍBcaasio s t ad iumft; harmadik tmidónut 
nimdjak^jB^skép kell lennie — cselekvés sta- 
dionai — És kifej esem meggyőződésemet , hogy 
miiideii fókérdésekre iiézré az elsó stadiamon már 
aikalnasÍDt tul vagyunk, sokakra nézve pedig már 
fi harmadik stadiijmban vagyunk. Es az elsó sta- 
^ dMBon tul levők gyanánt emiitéra : az ósiséget, aa 
adót^ az örökváliságot, a' birtokjogot, az orszá* 
gOB közmunkákat, a' népnevelést, a' királyi váro» 
sok áUapotját. — Ebből látszik, hogy midőn az 
•gitatio stádiumán magunkat tul lenni mondottam, 
nem azólottam a' nemzeteiéiről általában, nem annak 
BÚBdennemu közérdekű viszonyairól ; hanem szólot- 
taii bmonyos főkérdésekről, és — a' mint az egész 
saÖTodékből látszik— törvényhozási főkérdésekről. 
' . És itt vagyunk az első osztálynál y mellyel 
a' namea gróf ugy, valamint én , hirlapi fejtege* 
téare alkalmasnak itél ; i. i. a' törvényhozási tárgyak- 
BáL 'S a' törvényhozási tárgyak kétfélék. £lső 
Beadnék, miket kiki saját véleménye szerint a* leg- 
ehó országgyűlésen teendők sorába tűz; másod 
reüdoek, mik távolabbról intenek felénk. — Ez 
atóhUak » ' nézetem szerint , még nem egészen él- 
ték tul az agitatio stádiumát ; de azért mégis napi- 
rondúek ; mert a' közvélemény nem érhetik mog 
egyetlen éjnek átfordulatán ; 's azért ugy gondo- 
kba > hogy illyesekről szólván a' Hírlapban > nem 
rosjud cselekszem, ha gondolataimat szíveiaeiii 
weaztem keresztül , vagyis részvétre űgyekszem 
a' aaívet buzdítani , miszerint az 



16» 

sióra ösztönözze ; de a' meunyire rajtam áll ^ soha 
sem mulasztom el, a' fontolgató értelem köréb6l ki- 
tűzni egy-két elvecskét; mellyet csekély nézetem 
szerint alkalmasnak vélek arra y hogy a' részletek 
fejtegetésében azoknál ^ kiknél az alapelv rokoff^^ 
értelemre vagy elfogadásra talál , irányul szolgálj, 
hasson \ miután én ugy vélekedem ^ hogy a' jounT 
nahstica (mikint a' Pesti Hirlap legelső számának 
Ertekezöjében megmondatott) már nevénél 's ren- 
deltetésénél fogva csak ephemer hatásra számolhat- 
ván f a' hírlapoknak legfőbb érdeme tulaj donképen 
uem abban áll , hogy elmondják a' szerkesztőnek 
's dolgozótársaknak gondolatait^ hanem hogy gou- 
latokra ébresztenek^ 's ekkép észrevétlenül mű- 
ködnek^ ínint a' levegő. .E' kérdéseknél tehát jó- 
nak véltem f ahoz tartani magamat a' hirlapszer- 
kesztésben^ mit a' nemes gróf a- 176rik lapon 
ajánl; t. i. hogy a' nemesen érző szív je^ 
leljen ki tárgyakat^ miszerint az érte- 
lem ingert kapjon felfogni^ *b módosítsa és 
hoszabb időre bizonyos czélra kiter- 
vezze. — De az első rendű tárgyakkal^ azok- 
kal t. i. y mellyek ha uem hozatnak is talán tisztá- 
ba a' legközelebbi alkalommal , de véleményem 's 
mások véleménye szerint is tisztába hozandók len- 
nének f — a' dolog egészen máskép vagyon. Min- 
ket magyarokat kebelfogékonyság 's politicai con- 
juncturák az utolsó 15 év alatt hamar érleltek ; 's 
ez érlelésben senki egyesnek nincs auQyi része^ 
annyi érdeme , mint gróf 3 a^ é c h e ny i Istvánnak^ 



-n-- 



158 

Itt hat as izgatás kqráii tul yagyank. És itt Dézetem 
sserínt a' Pesti Hírlap a' sizívbez soha sem szól , 's 
ha MÓl^ elismerem^ hogy hibáz; de állitani merein^ 
hogj ez. oUy rilkáii történik , 's vétkes vagy nem- 
telen szenvedelmeket ekkor is olly kevéssé ugyek- 
flzík gerjeszteni , miszerint valóban , nem mondom, 
hogy gyöngédtelen bánás^ de legalább rósz tactica 
volt^ ellene annyi bünváddal^ annyi gyanúsítással 
lépni föl , miszerint bizonyára nem a' grófon muIt, 
hogy az élók seregéből már ki nem töröltetett azon 
hirlap^ melly nek m e g s z ú n t é t valódi közcsa- 
pásnak tartaná; azért , a' mint látjuk, kez- 
det óta mindent el is követett életben-tartására! 

Am nézzük , ha ugy tetszik , egyenkint azon 
tárgyakat, miket az agitatio korán tul lenni elis* 
mertem. — Ott van az ősi^é^. Felhivok akár- 
kit, olvassa me^^ Hírlap 23 's 24-ik számait, 
nem fogja e találni, hogy ugy a' vezérczikkek 
mint az Értekező fejtegetései egyenesen a' mi- 
kép? mezején, 's korán sem a' képzelet és gerjede- 
lem fegyvereível , hanem hideg számokkal, a' leg- 
aprólékosabb részletekre kiterjeszkedve dolgoz- 
nak; hacsak a' dolog fekvésének rövid históriai 
vázlatát nem venné a' gróf szívhez-szólásnak ; 
vagy pedig azt, hogy miután a' módokról véle- 
ményeinket előterjesztők. Deák F erén ez kö- 
veti jelentéséből idézek néhány gyönyörű sorokat, 
miket a' gróf szívhez-szólásnak keresztel talán, de 
én meg vagyok győződve, hogy azon közléssel 
az 4g|siek hasznos ; olvasóimnak kedves dolgot 



> 



tevék ^ '8 ha néméüy részben talán a% agítatío üta- 
diumába tartozónak ítéltetnék ib inínd w , mit 69r 
nek erőtlen atántftásaul ^ itt-ott a' hideg számoldíalí 
fejtegetésoiek utána ragaszték^ talán nen hig 
Y e 1 e j ú kapkodás volt i mert (hogy ez úttal csak 
az ósiségnél niaradjank) e' kérdés oUyan^ hol a^ 
módokat részletekben fejtegétatínk kell 9 de fejte*- 
getnSnk azon elhatároe&ott akarattal ^ míaiMirínt a' 
jövő országgyűlésig a' cselekvés stádiumára érlel* 
jttk ineg; mert Deák is ugy vélekedik^ btoffy 
az ősiség mindinkább! megavAntetéaéaek jöv^M 1^'* 
törvényhozás első gondjteak kell lenni. Már pa* 
dig midőn valáiuít a' cseldn^s stádiumára ak«rü|ik 
vinni , ismét ki nem kell a' szívet felejtenAi^ szá- 
molásunkból ; mert a' bídeg €sz csak a' rábírás 
okait mérlegeli föl , a' szív cselekszik \ ezt a' psy- 
chologusok mind igy tartják. Eikkép teljesedik llO 
itt is ^ nnnt mindenhol , hogy a' szélek : ta||iálkoi&- 
nak ; mert a' cselekvés stádiuma az izgatásí stir. 
dium sajátságában osztakozik* 

Hasonló szempoatból vette föl a' Pesti SUliif' 
a' többi kérdéseket is ^ a' meunyiptien már előfandMi^ 
tak hasábjain $ mik kőzul^ ámbár bizonyos tekáft^ 
tétben iiem egészen a' törvényhozási táqgyak k^ 
tartoznak , liármat keli idéznem , míathogy V p^éS 
vadjaival szorosabban összefüggenek; egyik 1 tz 
örök. váltság; másik: a' birtektalaii.ság^.9 
harmadik: a' büntetőjog. 

Roszalva rcmlíti valahol a' isiemes |}róf ^ iM^gy 
a' i?wti Jliolap a' wag^yar alketniáa^^M jságji ^tiácai 



• ím 

kivfilról ijeszti. — E' vádját^ meg^víJlom ^ nem ta- 
doln^ HHre alkatmazzam , hacsak a' Hírlap 13--ik' 
sséittának ugy vezérczikkében^ mint Ertekesőjé- 
ben vitatott örökTáítságí kérdésre nem alkalma- 
zom^ miothogy ott az malogal tátik , miképen a 
földesuraknak érdekében fekszik az úrbéri álla-* 
pótnak szabad egyesség utjáiii megszűntetése; 

dinert ha igy nem tdrtéuik^ előbb-utóbb a' kötelezi 
törvénynek el kell kőTetkezuie^ 's ez vAlósxinfi* 
leg nem lesz elly kedvező^ mint a' szabad egyes- 
ség. Már ha ezt hibft Telt megmondanom: «gy va- 

^hUiati isteni teh^éggiel sem volnék képes m^* 
nyeHá á* nemes gr <^f tetszését ; mert ha most^ mi- 
atáa tddom^ mindnek ki váuná látni a' Pesti Hir- 
léf&tjf minden más tekintetei félretéve , egyene- 
sen a' végett ragadnék tollat , hogy megkisértsem^ 
igy Írni ^ mikint a' nemes grófkivánja^ talán csak 
a' Itérdéses czikket másolnám le. — Azt mondja 
valahol a' nemes gróf ^ hogy aprólékos részletekkel 
neHÍ bibdödve^ a' nemzetinagy sebeket kellene 
fidboznom; — ésinie! én az anyagi világban leg« 
nagyobb nemzeti sebnek tartom , hogy hazánkban 
a' löld nem szabadj 's nkes szabadság és nincs 
hisbtosság §f javak világában. A^ nemesi birtokot 
béfcéfc kö ztjtorti^k 's örökös bizonytalanságban 
te iiflé t ik a^3Í9figÍ tőr vény ek; a' jobbágyijbirto-- 
h>t megfosztják szabadságától az úrbéri viszo- 
jiyok. Es ha szegény e' hon , ha csak egy közép- 
saern an^tás is ínséget , két-három rósz <aratás |ie^ 
dig éteéget okoK ; iizt hiszem , e' sebre nóm leM 



i»e 



li biztosabb gjógymerty mint — személyt te* 
kénytől biztosító jó törvények mellett — e' szót : 
,,8zabad föld'^ — Ha látják, hogy a'földnépe oagy 
részbea munkátlan , rest és taflya : ismét hajlandó 
Tagyok azt hinnie adjuk meg neki^ a' nélköl^hogy 
a* földbirtokosnak csak egy fiUérnyí kárt is okoz- 
nánk^ a' szabad földtulajdon varázsíngerét ^ és 
a' tanyaság szörnyének egyik agyarát szakítottak 
ki. Ha mondják ^ azon kell lennünk , hogy jiz al- 
kotmány kiterjesztessék j de^a' fenálló fo rmák sze- 
rínt: ismét azt foleiem^ mindenek elötl legyen sza- 
baddá a' föld ; mert a' szabad föld egyike a' két 
oszlopnak^ mellyen a' magyar alkotmány jogépu- 
léte uyugoszik. — Ha olvasom a' nemes gróf tana* 
csát^ hogy az ^enyém^ 's ^^tíéd^ közti viszonynak 
mindinkább ki kellene vétetni a' patriarchális vi- 
szonynak bizonytalan köréből; ha látom ^ mikint 
panaszkodik^ hogy újraöntés helyett nyomorait 
foltozás van napi renden : ismét és ismét azt mon- 
dom^ szabadság és biztosság a' javak világában! 
és megmutogatom^ hogy a' legroszabb számo- 
lás^ e' világerejű szónak hatását palástoló fellépés- 
kékkel^ ^nyomorú foltozással^ akarni pa- 
ralyzálni. — De hiszen elvben a' nemes gróf sem 
teszeu kifogást; csak azt kívánja^ hideg számok- 
kal küzdjek^ 's ne a' szenvedelem fegyvereivel; 
és én felhívom a' bíráló közvéleményt , nem a' hi- 
stóriától 's más nemzetek példájától tanácsot kérő 
hideg számolás szól e a' Pesti Hirlapnak örökvált- 
ságot ajánló czikkeiben ? — Vagy azt kivánja a* 



167 

nemes gróf ^ hogy az elkúlöDzött részek közAs ér* 
dekeit iigyekezzék velők a' Hírlap jobban mégis* 
mertetDÍ? 's nem azt teszi e, midőn a' jogszerű- 
séget a' hasznosság elvével támogatva , mondbal- 
iiám mathematicai szabatossággal kimutatja , hogy 
az örökTaltsági szerződést mind a két félnek ér- 
deke sürgeti ? De már ép* ezen kimutatás a' ho- 
flzabb időre tervező értelem törvénye szerint megki- 
ytintBf hogy a' jövendővel számot vetve, nieggyő- 
s&dést dgyekezzem támasztani arról , a' minek e' 
tárgyban a' törvényhozás utján szoros tudományi- 
lag mulhatlanul elkövetkezni kell ; és ha ezt a' ne- 
mes gróf ijesztésuek nevezné , ugy kénytelen vol- 
na áz önmystificatiót is pártolni , mellynek mégis 
egész életén át legszilárdabb ellensége volt. £n 
részemről azt gondolom , semmire sincs nagyobb 
szükségűnk, mint körülményeink ismeretére; és 
ha valamelly kérdésre nézve a' szentségtelen jö- 
vendőt valószinuleg előre láthatjuk, a' legszeren- 
csétlenebb öncsalódás volna, bezárni szemeinket 
az időknek tanácsa előtt , csak hogy a' kegyelem- 
osztási színt legyezhessük. Nemes Pest vármegye 
egyik gyűlésében minden politicai színezetűek 
egyetértésével közakarattal elhatároztatott, jövő 
országgyűlésen az úrbéri állapot „f^propnatiójára 
indítv ányt tenni ; 's én senkit sem láttam az egész 
teremben, ki a' dologban kivülrőli ijesztgetést lá- 
tott volna, még kevesbbé láttam oUy gyáva haszon- 
talan embert, ki — a' gróf mondása szerint — maga 
adná meg magának a' consilium abeuudit, 's a' csá- 



szárftíf d^e (de nem Budára) indidna. Én iü^^^aM^ 
ktt nem nmerel: ; de ha csakugyan TauAlftk: tíst- 
ta szÍTeniböl öltajtom , minél baniafabb adják meg 
magoknak a' consitium abeundit a' hazafit^ ^^oraHiólt 
^ — nik fetreng a^ bélpoklos egészséges enrfberek 
közt! én ezeket marasztgatui ép' olly hibának^ mint 
maradásukat szerencsétlenségnek tartanára. 

Nézznk már a' birtoktalanság kérdését, 
mellyröli szólásom modorát a' nemes gróf annyi 
gúnyhyal veti szememre. — A' Pesti Hírlap 9-4k 
számában elő van hozva azon állapot , mellyet a' 
jogtudósok nyelvén kell megneveznem , nehogy 
szavam alá ismét más értelmet tegyen a' gróf, t. f. 
a% incapacitas possessorii. — Erre a' ne- 
mes gróf mindenek elótt akármellyik legközönsé- 
gesebb bécsi alma-körteámsnó áKal szeretné tud. 
tómra adatni (3581.), hogy Napóleont csak a' con- 
stdságig kisértem , mert hiszen az 1840: IX t. ez. 
T-ik S-a (?) szerint mindenki szerezhet úrbéri 
ingatlant Magyarországon. — Nem tudom, hol lehet 
a' mfirclt emberek közti polémiának ezen hang'^ 
jára szert tenni ; 's megbocsát a' nemes gróf, ha e* 
felv9<anást ö nála is sokkal inkább véledenuek tar- 
tOBfi; mintsem hajlandóságot éreznék magamban, ezt 
is azok közé sorozni, mikről hálás érsMtel mon- 
dom el^ hogy a* nemes gróftól tanultam. Azért 
csak röviden annyit válaszolok : hogy nem csaík azt 
tudom , miképen úrbéri ingatlant szerezni minden- 
tínek joga van ; faanenrazt is tudom, bogy joga van 
azon ingatlantól robotra is járni , dézmái is adni 



.■» 



\k ü' MbW , Wntft Ülfesekben ked^ telik ; de már 
ttt^ llogy ennek mi köze az incapncitas pos* 
BtHiAorii<4oz^ olly^ keTéssé tndom megfogni^ mint 
«t^ imké|ikeral^gii(f S zéehenyi Istrán epocha- 
Ml.kfiiijrTéfce a* béesi kofa. — Mondja továbbá a' 
nemes gróf (859 1.)^ bogy „az ősiség csak 
egy hajszálon fdgg^ és bizonyosan le 
ie szakadj baesak az által meg nem erő- 
södik^ l'^Sy ji^cobinus sapkát Vonnak 
he^;fibe^ mikor aztán a' 9-ik számban 
lameBtáló öreg szerezhet magának un- 
tig Talót^ ha pénze lesz^ minthogy in- 
gyen elosztatni a* hazát és minden szer- 
zeményt a' sdlt galambot váró tunya, 
tudatlan^ hóbortos színezetűek közt 
egyenlőn^ soha nem vala senkinek 

tizándoka^ azokat tán kivéve^ kik .^ 

Ez aztán , érdemes olvasó , ama' hideg szá- 
Mridbl dolgozó értelem szava; ez a' cherubi nio- 
deiT:^ melly indulatot nem költ^ és szenvedelmet 
neai ingerel \ ez a' nagy vezéri taetiea , melly a' 
netmli erőket váUvetésre édesgeti! — Minden 
eMtre szükséges a' nemes gróf szótárával kissé 
Brt|(biirátkoznunk , nehogy félreértsük ő méhósá- 
j|át^ kinek úgyis annyiszor van szerenesétíiensé- 
^t^lr^rtetni. Midőn a' nemes gróf e' kifejezé- 
iMAkelél: tunya^ tndatlan^ hóbortos^ hig 
t^tLiejfi^ nemzetgyilkoló, jacobinus 's a' 
tObirf ^j9 a^ többi , ezzel csak azt akarja mondani^ 
lto|^ jkncs velünk egy véleményen, -^ A' mi a' ja* 



160 



f» 



cobinus sapkát illeti: annjat tadok^ bogy 
ezeu föveg Magyarországban — istenuek hála ! •— 
nincsen divatban ; de azt is tudom ^ hogyha gyak^ 
ran látnók illy kihivólag félrecsapva a' gtand seíg- 
neuri tollas barettet , mint a' mikep, az.ok hordták^ 
kikről Írva van^ hogy sem tanultak/ sem feled- 
tettek : bizonyosan nem másé lesz ,az érdem^ mint 
.a' királyhoz és hazához tántorithatlauul hű magyar 
törvényszerűségé 's keleti komolyságé , ha Phry- 
gia divatba nem jö, — ^Nem jő pedig ^ még illy pro- 
vocatiók ellenében sem jő; azonban méltóztassék 
mégis a' uemeskeblú gróf megengedni^ hogy őt 
S eh íl lerínék egy versére emlékeztessem: ^Der 

« 

'Mensch versuche die Götter nicht! — 

A' mi az ősiségét illeti: nagyon tisztelem a' 
nemes gróf hitét , miszerint azt már csak egy haj- 
szálon függőnek tartja ; minélfogva az ellenei szólást 
is szükségtelennek^ sőt ugy látszik^ károsnak hi- 
szi. Isten adná^ hogy e' hit^ mellynek valóságát 
annyira óhajtjuk ^ a' közvélemény Iiite volna mári 
Azonban előttem fekűsznek a' múlt országgyűlési 
irományok , 's ott azt olvasom , hogy 1839-iki no- 
vember 2-kán (valóban nem régi idő) a\pénzbeli 
elmarasztalást magokban foglaló it^^tek véprrehi^- 

tása kerülvén tanácskozás alá^ minthog.y az 1836: 
XV t«. ez. azt rendeli , hogy az árverés utján szer- 
zett nemesi ingatlan vagyen a* legtöbbet ígérőnél 
birói zálogképen maradj Deák kifejté^ miképen 
ezen törvénynek illy állásban a' közhitel emelésé- 
re kivánt sikere nem lehet; mert olly vagyoubi^ 



â– ii- 



l 



nellTnek miDden órán kiáll a' rúdja y pénzét szor- 
galmát olly mértékben ^ hogy annak kellő gyümöl- 
csét Tehesse ^ senki örömest belé nem öli ; — mi- 
nek következésében szavazatra tétetett a' kérdés : 
kiyáiiják e a' rendek ^ ho^y az árrerés- utján meg- 
veendő nemesi ingatlan birtok bizonyos idő után 
örökre maradjon a' Tevőnél? Örökre^ és igy 
e' részben az ősiség eltörlésére y mindössze tisztán 
csak 14 megye szavazott. — £s pedig valóban az 
ösiségről vala szó ^ a' mint csak az ungi követnek 
(Bernát Zsigmondnak) nyilatkozásából is kitet- 
szik y miszerint ha Talahol ^ Ungbau olly régi csa- 
ládok vannak ^ mellyek magával Árpáddal osztoz- 
tak : mégsem irtóznak a' feudalismus ezen tapadé- 
kát.egy tollvonással kitörölni alkotmányunkból. — 
Az- ősiség ellen az 1836-iki országgyűlésen csak 
10 megye szavazott^ 's ezeknek száma 1840-ig 
<^sak négygyei szaporodott; minélfogva én valóban 
nem látom a' dolgot hajszálon y sőt inkább igen 
vastag hajóhuzókötelen látom függeni , miszerint 
még alkalmasint nem felesleges foglalatosság ezen 
kötelet koptatgatni. — Azonban ha az említett ma- 
l^arjogtudös bécsi ^c s a r n o k-h ö 1 g y ^ egy ma- 
gyar lialkufarral találkoznék : ez talán megmagya- 
rázná neki, hogy az i ncapacitas possesso- 
rii-nak a z ösiséghez^'s £n£|^ amahoz semgn kö- 
3W , ugy hogy az ősiségét el lehetne egy tollvo- 
nással törölni y 's az incapacitas mégis megállhat- 
na; és viszont el lehet ezt törölni, a' nélkül hogy 
az ' ármányos ősiség legkisebb csorbát is szenved- 

AA 



ne* — & itt feksflúk at oky miért i^Mdolon ém^ 
hogy a' tisztes öregnek „lainentatíói^ taláii tíeni 
egészen baMoatalanok , ha a' Itírtokjog megadásá- 
ra csak egy pár embert is Iiajlandóya tettek a^tok 
kdsűl/ kiknek utasitásából még ezelőtt másfól esfi>- 
tendövel 36 varmegyének követei az osi^égféntartá- 
sára szavaztak. — 

Igen de azt mondja a' nemes gróf : »oUy tár* 
' gyakat , mellyek felett már-már ki lehet t&zni a* 
1 díadali dandárt^ nem jó a' Corpus Juris tömkeia- 
gébe visszavinni ^^ — Mire azt bátorkodom feleim: 
hogy in hoc regno eonsvetudinario igen 
nagy támaszt ád minden kérdésnek a' törvénysze^ 
rűségi praesumptio ; 's ha valami alól ezen gyám- 
deszkát sikerült elrántani , talán csak ép' ez által 
tétetik oUy karba 5 miszerint, ki lehet felette tűzni 
a' diadali dandárt. Azonban én az incapacitas 
possessorii kérdését oUyannak tekintem^ mely- 
lyet minden haladék nélkül ^ a' törvényszerűs^ 
legszigorúbb megtartásával^ jóra dönteni ^ tör- 
vényhozási közbej öve tel nélkül is csak .Biínmar 
gunktól függ ; 's midőn ezt ^ egyszersmind pedig 
törvény és szokás közti ingi^tag állapotunkat egyi 
nézetem szerint igen világos példában ngyekeztem 
kitüntetni , korán sem vittem semmit vissza a' Cor-^ 
pus Juris tömkelegébe , hanem csak egy kis ingert 
tigy^kezteui adni a' közvéleménynek^ hogy még 
azon akadályon is túllépjen ^ melly a' bizonyos 
és elismert hasznosság daczára> a' csomó 
megoldását mindektkorig gátolá. — De tegyük föli 



k0gj JbMMDf alMi dolgot müwttík esekélj kis fi« 
lycfceciytctéeeeiiel : aaU Mégwoi hiaieiii » kegy el« 
iNe »' yiftou gúny bdyéu lehelne t még kevesbbé 
bkuufm, bogy lielyén ▼olna a* légből kapóit birtok* 
eUwbaáái gyauiiiutgalás 's azon ördögnek Mramé* 
aoiáeHf melly ha illy provocatíókra esakugyau ttMg 
taiálnm jelenni^ a' trérát /coiioszul megtorolhatni. -^ 
£zek aaeiint as idézett kérdéseknél nézetem 
«a Tolt : hogy doadásaim inodoraakkép ▼áitozzék^ 
y muit azokat egy részben az első stádiumot már 
ttlélt 9 Tagy pedig még tul nem élt törvényhozási 
OKiályba} más részben pedig a' törvény liatósági 
aatonomia cselekvési mezejére tartozóknak véltem. 
^ JSasoulé szempontokból vettem föl a' bfinteK 
t^jogi kér déseket is, ^ Hogy e' tekintetben dol* 
gaink neqi jól vanmdi: így a' mint vannak , hogy a' 
üwmélyjiek igényei elsóbbek^ fontosabbak^ mittt 
*más akármi, egy szívvel lélekkel valljuk mindnyá- 
jan ; e' részben tul vagyunk az izgatáson ; de mi* 
nél általánosabb a' szükség érzete , annál sűi^ge- 
t&sb kellék , hogy az alapelvek iránt a' közvéle^ 
nény tisztába jójön } mert rendszeres munkáról 
van szó , ollyauról , mellyben az alapelv mindent 
Jiatároz. Téveszszük itt el az elsó lépést , 's a' lo- 
. gícai következetesség egy épületet rak reá, melly- 
nek íalaí közül talán századokig nincsen menek- 
vés } mert re n ds z e r^ürcsös^eróyel ragadja meg 
a' társas élet ezer viszonyát , belészövódik minden 
ágaiba, körülgyűrűzi ezer rétesen mint egy óriás- 
kígyó I és hassoa meg bár idővel a' iísKtább gon- 



dolkozáB^ hasztalan bontunk le egy kőzfalat^ hasz^ 
talan oldunk egyes hurkokon ^ hasztalan síkamluok 
ki egy-két gyurázet szorongásiból ; rendszert , ép' 
azért ^ mivel rendszer^ foltozva javítuí gyermek-^ 
gondolat ; ha valahol^ itt igaz^ mit gróf Széchenyi 
mond : hogy gyökeresen 's nem mindig mázolva fol- 
tozva kell refornmlni. — A' rendszeres törvényhozás 
ime' kényes természete bírta reá a' nemes gróf ál- 
tal magasztaltatni szokott angol fajt , hogy — igen 
kevés kivétellel — a' eodifioatiónak ellensége len- 
ne^ 's csak a' szokásos törvényhez ragaszkodnék; 
mert azon réleményben van , hogy valamint nun^ 
den egyébnek^ ngy a' büntetőjognak is együtt keU 
fejleni a' népnek jellemével; szokásaival^ erköl- 
cseivel ^ mellyekben soha niíics állapodás; 's igy 
nézetök szerint amannak sem szabad megáliapodm^ 
hanem együtt kell fejlenie a' nemzet napontai ftg- 
leményével. Innen van, hogy egy angol vagy ame-- 
rikai törvénytudónak egy egész könyvtárra van 
szüksége, csak hogy hazája büntetőjogában honos 
lehessen ; 's a' ^rabu/ismusnak ^, mellyet a' nemes 
gróf annyira utál, hogy ftlhabzó szenvedély és 
harag nélkül még csak nevét sem képes említeni, 
tágasb mező nyflik, mint más akárhol. Én nem 
ócsárlom az angol fajnak e' véleményét; mert neki 
nem méregették soha gyámorvosi mindentudóság- 
gal cseppenkint , drachmánkint ama' lelki tóplálé- 
kokat , mellyek nélkül a' közszellem ki nem fejlőd- 
hetik ; 's azért e' közszellem istenmelege éltetőn 
is hatja át instítutiöínak vá^reit, és megóvja a' 



i9í 



gyakorlatot mind attöl, a* uii ^rabuUinak^^ poros 
kAnyroíbea borzasztó ragy nevetséges foglaltatik^ 
míg á* ^^m fi y e 1 1^^ Poroszhonban , hol a' nevelés 
Epropában legterjedtebb^ de közszellemnek még 

* osak híre sincs^ a' rendszeres bűntetotörvénykönyr 
mellett még az embereket kerékbe törik. — Azon- 
ban ép' azért ^ mivel a' szellemet , melly az angol 
figuál a' zavaros szokás tarkaságából egy rendes 
élatet idéz .eló , körünkbe nem lehet átültetni ^ 's 
Ián ép' a^rt nem, mivel vezéreink a' nap sugarát is 

* dr^cbma szánura szeretnék beteg szemeinknek ki- 
jaftátni^ — az angol rendszertelenséget ránk néz- 
ya^gen rosznak tartanám. — Rendszer kell tehát; 
Í6 rendszerre nézve , mint mondára , minden az 

/ alapelvtől függ. — Alár én gondolkoztam e' tárgyak 
kfii^ $ ' szétnéztem a' bölcselkedök elméleteíbeu^ és 
uMvizsgáltam az élet jeleneteit^ megfontolgatám, 

. mnő erejdményt idéztek eló az elméletnek kisérle- 
-tei } és megvizsgáláui nemzetünk e' részbeni álla- 
potjaít ; és midóu az élet ezer torokkal kiáltá fe- 
lém > hogy büntetörendszerünkben a' mennyi lépés> 
jmnyi tévedés ; midőn látám ^ mikint nieríttetik ki 
az embertelenséggel határos szigorúság 's a' ret- 
tMtetés komor rendszere^ ép' ugy valamint a' leg- 
I^Uusmeretesebb pontossága minden legkisebb siker^ 
minilen legkisebb eredmény nélkül; midőn bete- 
kintek történeteink évkönyveibe^ és láttam^ mi- 
kint vesztegel a' nép műveltségi tekintetben száza- 
dók óta mozdulatlanul^ erkölcsben pedig súlyed 
q^onjkint: könnyű volt ugyan átlátni^ mikép ez 






4. 



áUitptt hinittéjégmk fbnáks^^ből egyeúüX ki insbi 
Btagyirrásbató : db hft megfbntoFnnl a-- kőftesAnfiatáBi 
lc*])l^olafot f nielly a' iteperkAlca 's iönrények kö- 
xdtt 8£efnb«ftti»dfeg mutatkozik ^ lehetlen volt meg 
ttétá gybzMnÖm f mik ép bfiutolojogaiiknál maga m 
alüpelv gycfteréketi hibás ,* és ftilfozAscAki^I jairit«> 
klrtltfD. Eteii megg^AzMés köretkeztében > ' cáü^ 
pán axon kérésaicÜ^ bogy alkotmányos nemtset tág^ 
ja íetétt , legyen mabad ^ 'fgéiiy és kAvefeiég 
néVkÚíf mAs télemények meMett te eiiíjréknncft / 
Í0 áiFani , elAadám m&on elveket ; mikneií áfápos^ * ' 
sAgáról éveken át tartott fontolgatás ntán lelketth 
ben meg valék győződve. És nem érdemejoénl 
megf hogy alkotmányos nemzet tagja legyek^ ha 
atról $ a' mhvek abiposságárM matbemattciii kÍEf^* \ 
nyossággal m^ vaiék gyráAdve, máselrat Is ntbg^ 
gydMí nem törekedném. — üzonban b«gy Alkitl ^ 
részben a^ kAzvélf meny ? Ismerem az «í»ággytl* 
léaí mnnkálatofcat ^ ismerem a' tArvény hatóságok 
utamtásait, ismerem azt a' felületességet, mdlye) 
sokan , kiknek idejAk vagy kedvök nem volt e* 
bonyolódott tadomáiiynyal bibelódm^ elosépfiU; fi^ 
^árasok yág^körében ^t^^^^ homlokrgdózet* 

tel mozognak^ mitoerínt a' legvastagabb ffnmysti- 
íioatio nélkül lehetlen volt nem látnom ,. míkép á' 
közvélemény oda hajlik , hogy ha a' törvényszéki 
birák állandósittatnak , botok 's fogságnapok szá^ 
ma meghatároztatik^ 'e^ czéliráuyosabb tömlöciAk . 
építtetnek , a' bflntétőrendszer-javitas be lesz vé^ . 
gezve. ~ Ks ez boldo|lalan eg^ tévedés I, ÍSiiiielt 



eKenében két czélt tfiztem ki a* Pesti Hirlapban 
naganiiMik e'.tárfffyra nézve ; egyik : azon alapél- 
TekDek elfogadást szerezni ^ mik nélkül y ugy hi* 
szera^ nfncs e* téren ildvö^ségy elannyira^ hogy jobb- 
nak tartanám^ ha még egy ideig törvény nem ho- 
zatnék^ mint más alapokra építve hozassék ; másik : 
a' térvényekben feltalálható , de hanyagság 's po« 
b'tMMi érdékek által eltemetett jogszerűségeket 
tisKtiba hozva , oda hatni y hogy a' tOrvénybatősá- 
ffA, tArvényes hatalmoknál fogva ^ tegyenek oUy 
lépéseket , mellyek a' törvényhozásnak amaz íld- 
T08 elvdue alapitását előkészítsék. ~ E' végre 
menban tisztán és leplezetlenill föl kellett tárni a* 
fflostani rendszer gyökeres hiányait; mert csak 
így lehet elérni y hogy haszontalan, sőt káros folto- 
zás helyett gyökeres javitás következzék , mint- 
hi^jr ennek a' körülmény- és tárgyismeret nélkű- 
lÁzhetlen föltétele. —Ezen felfogásból önkényt kö- 
vetkezett^ hogy az értelem okait a' szív gerjedel- 
nieivel kellett támogatnom ; mert ha valahol y bizo- 
Hyo0an itt e' mezon áll y hogy hiú bölcseség, melly 
okosság mellől az emberszeretetet , vagy pedig 
viszont^ kifelejtette. 

Legyen Ihár i^izabad szerényen kérdeznem: 
miket a* Pesti Hirlap ezen (ott is világosan ki- 
fejezett) szempontokból a' büntetőjog körében fej- 
tegetett) 's mik — minden igyénytől távol mondom— 
már sem hangzottak el egészen gyömölcstelenűl, 
olly ^^puhaszivu ábrándozások*^ e, misze- 
ráit a' 94 íven megtámadás azokat (a' gróf ssa- 



vaÍTalélye) afféle magyar rodomantádokkal 
vélué ledönthatni^ 's ellengyámokok hiányát gúnyoló 
szeszélylyel kipótolhatni ? Pedig ez a' modor az, 
mellynek utánzására oUy szoros tudományi- 
lag ösztönöz a' gróf^hogy emberi gyarlóságomnál 
fogva szinte munkámba kerül el nem tanulni. — 
Nevezetesen : a' Pesti Hirlap a' büntetések mód-« 
jairól szólva , (igyekezett okokkal megmutatni, 
l^ogy a' verés jogtalan büntetés, de ezélszerut- 
len is; mert 1) nem javítja a' bűnöst; 2) nem 
oktat másokat; 3) a' bűnöst nem osak el nem 
rettenti , sőt legtöbb esetben még elfásultabb, 
edzettebb gonosztevővé változtatja; 4) másokrik 
i& elrettentő például egyáltalában nem Fmt.— Ezen 
okok mellett hivatkozott a' Pesti Hirlap egy rész* 
ről saját tapasztalásunkra, miszerint 1000. év óta 
bottal büntetünk, a' nélkül hogy sikerét tapasz- 
talnék ; mert hüntetőrendszerünk sem javitólag 
sem elrettentőleg nem hat a^ tömegre , 's ' a' töm- 
löczök napról napra tömvébbek, pedig nagyobb 
arányban , mint minőben a' népesség növekedik ; 
más részről hivatkozott más nemzetek példájára, 
miszerint a' verés, mint czélra egyáltalában nem 
vezető büntetés, oUy tartományokban is eltöröl- 
tetett, hol a' lakosok nem kevesbbé állatiak, 
mint minálunk; például Jamaicában, hol né- 
' hány év előtt még kény és kedv szerini korbácsolt 
rabszolga volt a' népességnek igen nagy része; 
— és hivatkozott arra^ hogy ha valahol, bizonyo- 
san mináluiik javasolják a' körülmények a' botoz- 



169 

• 

tatás eltörlését^ minthogy a' büDtetésnek ezen neme 
itt nem csak a' szégyen bélyegét veszítette el^ 
nível a' veréb- nem-ö]éstöl egész az uton- 
* álló-rablásig mindent^ de mindent bottal gyógyí- 
tunk ; hanem még (különösen a' magyarnál és oláh- 
nál) bizonyos elfásnit hetykeséget szűlt^ ugy hogy 
a' botnak szisszenés nélkül kiállása már a' férfias 
néperények közé tartoznék ; — végre^ mivel a' tu- 
dományból és tapasztalásból merített okok ellené- 
ben a' szójárásokban erós slendrián mindig a' nép 
illatiasságának elcsépelt szalmájával szokott elo- 
állani^ a' Pesti Hidap a' történetekre hivatkozott^ 
hangosan bizonyítókra^ hogy a' büntetőtörvények 
Hzelidúlésével az erkölcsök szelidülése karöltve 
ját •j — úgyekezett megmutatni^ hogy a' melly nem- 
zetnek törvényei durvasága állatiasság bélyegét 
viselik^ annak nem lehet állatinak nem lenni ; meri 
törvény a' leghatásosabb nevelő^ törvény a' nemzet 
erkölcsi állapotjának egyik legbővebb kútfeje^ mi- 
szerint a' ki a^ botoztatásnak czélirányosabb bün- 
tetésre átváltoztatását a' nép műveltségétől akarná 
felfüggeszteni^ hasonlitna ama' jámborhoz^ ki fél- 
fogadás hogy vízbe nem megy> míg úszni meg nem 
tanul. — £s mind ezekből mit következtetett a' 
Pesti Hirlap? valljon azt e, hogy. a' puhaszivu 
ábrándozásnak egy fölhevült pillanatában tö- 
röljük el a' botot, a' nélkül hogy javításra ugy 
valamint példaadásra sikeresb büntetést tennénk 
helyébe? Gondolom, illy bolondnak csak senki 
sem tart (kivévén a' nemes grófot, mint mindjárt 



ín 

meglátjuk). Következtéié azt, hogy a' törvény- 
hozás uijáu czélirányosabb büntetéseket kell ki- 
szabni, 's a' fogházrendszei^t és bőrtőni disciplinát 
^azokhoz alkalmazni ; addig pedig, czélírányos foghá- 
zak hiánya miatt többet ttsnni nem lehetvén, tegyünk 
hűn és politialis vétség vagy hivatalos haqyagság 
között különbséget 's műveltség és polgári állás 
szerint kivételeket: teliát ne botoztassak példatd 
a' falusi birót akármi kis elmulasztásért, csak ugy 
könnyedén , és ne botoztassunk , yesszóztessűuk 
nyilvános piaczokon ; mert a' büntetorendszert nem 
csak a' bűnös iránti viszony szűk szempontjából, 
hafiem leginkább azon hatáséból szükség tekinteni, 
mellyét a' néperkölcsre gyakorol. — Ennyi volt a' 
Pesli Hhrjap javaslata, és — istennek hála ! — nem 
egészen haszontalanul. 

Már most lássuk, mikint hangzanak a' nemes 
grófnak számtudomán}^ bizonyossággal kimért lo- 
gicateljes ellenokai, mikkel megbizonyítandja, hogy 
ez mind puhaszivű ábrándozás, melly a' 
magyart sirba dönti, és meggyilkolja a' nemzetet. 
—Halljuk csak! „Huszonötöt kap egy sze- 
rencsétleuj 's betii sl&erint nadráguk- . 
ba esik szivük, és az igen is czifra po- 
roszlók, kik filkalmasínt becsületes, 
szinte szegény^ tle jóviseletu embe- 
rek, mint igassi ördögök jelennek meg 
a' szívandalgó^ szép theorlákban el* 
merült embereknek, '8 volna csak ha- 
(alliruk-^mert hÍH%en ez ugyanazon laj- 



ITI 

# 

(orjii^ mellyen Marat és Robespierre 
kezdették pályájukat — és a' szennyes 
rongyokba burkolt^ sápadt elfonnyadt 
arcsA rabok^ kik mint megannyi ártat- 
lan áldozatok jelennek meg a' romlott 
ragy spartacnsi képzelotehetség tük- 
reiben^ a' rabok mondom nyernék a' 
czifra öltözetet^ 's alkalmasint a' po- 
roszlók a^ huszonötöt, 's hát a' tanács, 
mdHy illy embertelent rendelt^ valljon 
nit nyerne mé'g az? tán az utolsőyiati* 

cnmof' C23''-23H l)- És im tf hideg 

kiszánntás^ melly a' Pesti Hírlap okoskodásait por- 
ba dönti/ im e^ puha- és keményszivű ábrándozás- 
tól *s minden képzeleti rajongástól ment tudomá- 
nyos modor^ mellyel a' Pesti Hirlap modora roszal- 
tatifc ! — Nem gondolom^ hogy ezen ábrándok 
ellen czáfolgatásra szükségem legyen , 's ha Tolna 
is^ kötelességemben áll hallgatni; mert íUynemfi 
fejtegetésekbe könnyen becsúszhatna valami, a* mi 
éfleúkeznék a' tisztelettel j mellyel a' nemes gróf- 
nak szívem mélyéből adózom. — Azért tehát a* ne- 
mes gróf modorában csak ennyit kiáltok fel : éíjen 
a* hideg kiszámító logíca ! 

^^Statariumrul ^zól v a 1 a k i -r- folytatja 
tpvább a' nemes gróf — és vagy elájulnak, 
vagy olly indignatíóval forditnak há- 
tat, hogy majdnem az kerül statárium 
alá^ kise nem rabolt, se nem ölt, se nem 
, gyújtogatott; és kft inflagranti meg sem 



« 



m 



csiptek hanem ki— «as^t meri állitaui^ 

hogy statárium még néha tán szük- 
séges^ mig polgáridét, nev el é s, meg- 
igazított közvélemény, 's illy felette 
hasznos, söt táy nem egészen szükség- 
telen előzmények az illy irtózatokat, 
más és humánusabb óvszerek által gyö- 
keresen kipótolva, tökéletesen és örök- 
re szükségtelenné nem teendik/^ — Eb- 
ben, a' phantasmagoricus elqzmény után (és éljen 
a' hideg kiszámító logica ! ) rejlik a' tárgyról is 
valami, mire csak röviden, azt jegyzem meg^ hogy 
a' statariuionak irtózata nem a' halálom büntetésben 
áll, mert ezt más tör vényszékeink "is Ítélnek; uei^ 
is abban, hogy a' statai'ialis bíróság rögtön itél, 
mert ezt a' tehetségig minden törvényszéknél óhaj- 
tanok ; és nem is abban , hogy a' bírák nem szó* 
többséggel, hanem közmegegyezéssel Ítélhetnek^ 
mert ez jól rendezett birói eljárás mellett az angol 
eskűttszékek jelesebb sajátságaihoz számíttatik; 
hanem abban állanak a' statárium irtózatai : hogy 
a' vádlottnak védelem nem adatik , és a' birói eljá- 
rásból minden hiányzik , mit akár a' faggató akár 
a' vádló rendszerre épített büntetőjog birói kény 
és bírói embergyarlóság ellen valaha felállított ; — 
és ezt nem gondolom hogy a' népnek bármílly áUa<- 
tiassága nem mondom megkívánhatná, de esaK 
menthetné is. —Egyébiránt, a' uii aV n e v e 1 é s u e k 
mint szükséges előzménynek említését illeti : legyen 
szabad egy részről megjegyeznem , hogy a.', jól 



rendezett bflnt«tdjog a' nevelő iostítutiók közt nem 
a' legiftólsó helyen áll ; niert^ ismételem : a' bűnte- 
töjog hatásának nem csak a' büntetendő bűnösökre, 
hanem az egész néptömegre kell számítva lenni ; 
mert a'vünden önkény elleni személyes bátorlét, 
mellyet esak a' büntetőjog nyújthat ; mert bűn ese- 
tében lehetőleg bizonyos és gyors büntetés, mellyet 
a' nyilyánosság által ébren tartott közvélemény 
mintegy igazolt 's megerősített ; mert ezen nyilvá- 
nosság és a' tettleges részvét a' büntetőjog kiszol- 
gáltatásában, mellyet a' szabad népek főkinesöknek 
tekintenek ^s a' t. — mind megannyi nevelőintézet, 
melly a' népjellemet tisztitja, 's bizonyos önbe- 
rísfllést ébreszt y az erkölcsiségnek leghatalmasabb 
dajkáját.— Más részről legyen szabad azt is meg- 
jegyeznem, hogyha a' nemes gróf a' nevelést 
csakugyan szükséges előzménynek tekinti: miért 
akarja mégis azt polítícai jogoktól függeszteni fel ? 
miért tagadja, hogy a' népnevelés nemzeti sakkjá- 
téknnkban a' mo$t teendő legelső vonás ; 's miért 
akarja ntját állani népnevelésre czélzó zsenge vál- 
lalatainknak, miket olly anyailag ápol any- 
nyi őszinte kedély ? —De hiszen erről alább 
egy-két szót. — Most a' bünletőjogi kérdésekre 
nézve még csak annyit kell megjegyeznem, hogy 
midőn a' nemes gróf tor tarák elleni felszóla- 
lásomat a' 243-ik lapon azért roszalja, mivel azo- 
kat naponkint kevesedő kivételeknek tartja, nagy- 
szerű foglalatosságai miatt alkalmasint nem volt 
ideje 9 vagy nem érzett magában kedvet és híva- 



4f 4 

tÁsty a' dolog gyakorlati oldajával i^egísii^rkodnii 
kúlöubeii nem futott volna el figyelme elöl a' Pesú 
Hírlapban gyakran ismételt azon észrevétel ^ bogy 
a' tortúrák^ et quidquid eo pertinet^ nem 
kiv:étel^ nem is szeüéiyességekuek besz^jkmitkaló^ 
banem azon fi^ggató rendszernek mellózhetlfitn 
eredménye 9 mellyet én a' buntetötdrvéuykAiiyr 
kidolgozásában gyökerestűi megváltoztatva látni 
oliajtanék , 's ép' ezért tartottam ^s tartom szük- 
ségeseknek azon , életből merített eleven f^jtege* 
tejeket. 

'S im! ezekből áll^ mi a' Pesti Hírlap modo- 
rának a' törvényhozási tárgyak ^oszttiyára nézve 
igazolására tartozott. £gyes tárgyaiknak a' nemes 
gróf egyes megtámadásai nyomán fejtegetései né- 
mileg tul vittek. azon osztály körén; de ép' eimél'- 
fogva gondolok a^ másik két osztályra nézve rö- 
vid lehetni. 

Vezérelvem ,^ mint mondám , az volt : hogy a' 
modort egyes kérdések állapotjáhbz kell alkalmaz- 
ni ; legyen — gondolám -- a' szó melegebb^ bol 
figyelemre^ részvétre kell gerjeszteni ; legyen ^izá^ 
razabb , taglalgató , a^ hol részletes fejtegetésekbe 
bocsátkozik ; és ismét támogassa az ész okait a* 
szívösztönök gerjedelmeivel> midőn cselek^ésre- 
buzditás kerül szőnyegre ; mert szívösztöü nélkül 
nem csak nemes tetlt^ de még csak tett sem 
születik általában. — Es nem szükség talán fej- 
tegetnem > hogy a' második osztályban^ tudni- 
illik a' törvényliatóságiakban , fordultak 's min- 



m 

dig ferdulanduak elö tárgyak^ mellyek az el- 
ió^ -^ mások 9 mellyek a' második vagy harma- 
dik ^ — mások ismét, meliyek — moudhatuám — 
jMUid a' bárom stádiumba tartoznak: miszeriut ha 
Talahol , bizonyosan itt e' mezőn kel! lalán a^ bir- 
bpoknak akkínt működni , mint a' nemes gróf a' 
176*Ik lapon elméletileg tanácsolja , de gyakorlatát 
a' Pesti Hírlapnál mégis gáncsolja; t i. bogy ^' 
szÍY Jelijén > a^ szív súgjon , de a' kormányzó ész 
irányozzon, módositson, tervezzen bizonyos czél- 
ra;^ mihez én még azt gondolom hozzá tehetni: 
hogy mit a' szív súgott , az ész tervezett , annak 
véghezvitelére a' szív buzdítson; erre pedig ná- 
hink magyaroknál alkalmasint nem kis szűkség 
van, miután országos és megyei és városi levél- 
táraink és annyi megbukott vállalatok ezer torok- 
kal kiáltják, hogy lelkesedésre könnyen ébredünk^ 
'a a' „miké p V^ kérdését is értelmes tervezgetéssel 
Iddolgozgatni nem resteljűk ; de ha ez megvan, értel- 
mesen kidolgozott terveink legnagyobb részben a' 
cselekvés stádiumában elhervadnak; mert kevés, 
mondhatlan kevés köztünk a^ kivitelnek vasakaratú 
endbere , minőt gróf Széchenyi Istvánban tisztel 
a' hon. — A* kivitelbeni említett hanyagság még 
törvényeinkről is áll, mik ép a^ Pesti Hírlapban már 
több ízben — 's gondolom , sem szükségtelenül sem 
haszontalanul — érintve volt. 

Végre még. mi a' harmadik osztályt , t i. a^ 
köz polgári életet testületeknél és egyeseknél ille- 
ti : elismerem , hogy ez osztályba tartozó tárgyak* 



196 

nál a' szíyhez*szólás — ha ugy tetszik , izgatás — 
Igen gyakran fordul elő; ez azonban a' tárgyak, 
természetében fekszik^ miszerint bibárá^ ▼agy épen 
bűnné csak az által válhatnék^ ba oUy gerjedelme- 
ket költene föl, mellyek vagy magokban, vagy a' 
köz nemzeti életre kártékony hatásuknál fogva, 
veszedelmesek : ellenben , csekély nézetem szerint^ 
t^án roszalást nem érdemel , ha oUy irányban hat, 
melly a' köz nemzeti élet irányával megegyezik^ 's 
olly véleményre , gondolkodásra , cselekvésre ösz- 
tönöz, mik az egésznek öszhangzatos kifejlését elő* 
mozdítják, legalább annak gyurűzetébe beleillenek. 
Ez osztályba tartoznak mind azon czikkek, 
mellyekben a' polgárisodás igényei, a' jogszerfi 
szabadságérzet, törvényesség, rendszeretet, er- 
kölcsiség 's magasztos honszerelem valának czéluT 
kitűzve. Ha talán egyik vagy másik czikknek elve 
vonatnék kétségbe, örömest megkisértendem a' vé- 
delmet, 's okoknak örömest is engedeudek; de 
modor tekintetében, ugy hiszem, nem kell muto*- 
gatnom , hogy illy tárgyak körűi a' szivhez^szólás 
egészen helyén van; mert hiszen épen a' szív kö- 
rébe tartozó dolgokról van többnyire szó — De 
ide tartozik a' megtámadásnak egyik főpontja, hol 
talán legkézzelfoghatóbblag bebizonyitá a' nemes 
gróf, mikép könyve nem egyéb, mint egy bo- 
szankodási syllogismus, minőt, ha annyi sok talp- ' 
ráesett,' bár kétségbe senki által nem vett classi- 
cus gondolatoknak és genialis eszmetöredékeknek 
kiőéretéfoen uem jelennék iiieg> csak a' rémületig 



â–  



177 

fioiesigáBott képselotehetség előzményére rakhatna 
VL dMBBgát miiidig több és több haragba belédispu- 
tálé ssenvedeleni. — Ezen főpont az irgalom tár- 
gya körűi forog. 

Hogy az emberszeretetnek megrannak a' ma 
ga igényei, 's társas életben a' magános erény 
sobBzor a' szentségtelen piUanat tettekre szólítja, 
fláket a' számoló statusgazdálkodás elmélete ro- 
8Kaloi tanit , de joggal csak akkor roszalhat, 
ha el nem molasztá, megnyitni eleve a' kútfő- 
ket, és létre hozni az intézeteket, mik ama' pil- 
lanaiaak elejét vehetek, — ebben a' nemes gróf 
Telem, remélem, egyetértend. — Es én azt gon- 
dolom, hogy a' napi eseményeknek is szánt hírla- 
pok, bárha még olly nagy czél felé legyenek is 
irányozva, bárha még olly magas szempontot tűz- 
tek legyen is ki magoknak vezéresillagul , a' phil- 
antropismus igényeit hallgatással nem mellőzhetik. 
Tehetik ezt egyes czélnak szánt folyóiratok ; teheti 
ezt egyes különös eszmének orgánumául született 
journalismus , mint Angolhonban csaknem niindeu 
egji^eíiQletnek van illy orgánuma ; de nem illy hir- 
lap mint a' mieink, 's ezek közt egyike a' leggyön- 
gébbeknek, mellyet énnekem van szerencsém vagy 
szerencsétlenségem szerkeszteni. Es én őszinte 
vallomást teszek : hogy, gúnyoljon bár a' nemes 
gróf nnsericordianus fráternek vagy a' minek tet- 
szik, mig a' Pesti Hírlapot szerkesztendem , a' 
társas élet philantropicus részét sem lapjaim körén 

alól seM lapjaim körén kivűl fekvőnek tekinteni 

40 



soha sem fogom. De arról is jót merek állam^ hogy 
ha akár oUy iiyomórenyhitö intézet javára emelem 
^szózatomat ^ mellyet az okos emberszeretet gou- 
dőlt ki azoknak gyámolifására ^ kik magokat gyá- 
mohtani tehetetlenek ; akár pedig a' meg nem elő- 
zött ínség enyhitésére híjam fel a' felebaráti sze-- 
retet irgalmasságát : birtokmegtámadást 's munkát- 
lan henyeség pártolását senki sem fogja szavaim- 
ból kivonhatni 9 hacsak valaki nem akad, a' ki jó- 
nak látná, tacticául venni föl, hogy különben no- 
ha secfkiuek eszébe nem jutható fonák fogalmakat 
rakjon az egyszerű szavak alá ^ 's e' szerint* za- 
vart csináljon , csak hogy a' zavart* arra foghassa^ 
kit zavarcsinálónak tetszett jóslaniá. - 

Mindenek előtt mi azt az egyes sebeket kö- 
tözgető misericordiaiius frátert illeti, ki rql 
iQondatik , hogy vezér ne akarjon lenni , és viszont 
(102 1.) : ez a' vezérségi szemrehányás annyiszor 
fordul elő a' nemes gróf jeles tollából, annyiszor 
emlegettetik : hogy minő bün , másokat vezetni 
akarni ahoz való tehetség nélkül , niiszerint meg 
kell mondanom : 1) hogy^ a' közvélemény vezeté- 
sébeia a' vezéri hivatal nem önajánlkozástól vagy 
kegyelmes kinevezéstől, hanem választástól függ: 
itt tehát hasztalan akarna valaki vezérleni , kitől a' 
közvélemény nem akar vezéreltetni; sőt ha vala- 
kit vezérének elválaszt is a' közvélemény, nűhelyt 
a' választott érezni k^zdiy hogy ő vezér, '^ aho2 
képest cselekszik is, azonnal letétetik hivatalából 
i) A^ Pesti Hírlap szerkesztőjének valami vezéri 



179 

szerepről ábráudozuí y 8olia esze ágában seiu volt, 
jliacsak azt nem akarnók elvül venni föl , hogy 
minden liirlapszerke;szt(i , kinek hite 's véleménye 
vau 9 kinek lapja nem puszta másoló, gép, vezér- 
-tiek akarja magát fölvetni. Hírlapok orgánumai a' 
Jközvéleméiiynek , 's orgánum és vezér nem egy 
dolog. Nem is^ tudnám, honnan e* gúnyos példáz- 
gatás , hacsak a' vezérczikkek eszméjéből 
nem. Megengedem , hogy e- czím nem a' legsze- 
rencsésebb eszme volt, 's olly kevés erőt is he- 
lyezek benne, hogy méltóztassék a* nemes gróf 
más alkalmas czímet tanácsolni , azonnal örömest 
elfogadom ; hanem annyit mondhatok , hogy min- 
den igény nélküli ártatlan gondolat volt, melly 
semmit sem akart mást mondani , mint hogy a' ve- 
zérezíkk oily czikk, melly a' hirlap azon számá- 
nak irányát és speciális czélját kimutatja, melly 
vezére a^ hirlap azon számábani czikkeknek, de 
más semmi és senkinek. Ebben ,, gondolom, semmi 
vezéri botor követelés nincs. — Egyébiránt, ha. 
egyik lapon azt olvassuk , hogy a' Pesti Hirlap 
egy revolutionarius syllogisnuis antecedense, hogy 
meggyilkolja a* nemzetet , hogy sirba dönti a' ma- 
gyart, 's veszélybe bonyolítand mindnyájunkat;, 
másik lapon azt olvassuk, hogy a' Pesti Hirlap 
jövendője divatbul-esés, elfelejtés, megsemmisü- 
lés; harmadikon ismét, hogy a' Pe&ti Hirlap oUy- 
kor egy misericordianus fráter, kinek liatásköre 
egyes sebek bekötözésével már kimeritve: ugy 

valóban ; ha fel tudnók is az e' három részletes 

1«* 



160 

állítást egészbe foglaló kapcsot találni^ azt 'min- 
den esetre kérdezni niernók : méltó volt e a' meg- 
semmisülésnek y elfelejtések/ divatbul-esésnek 
rohanó fratept oUy vádakkal illetni^ minőkkel ta- 
lán még a' híres fráter György, a' rasakaratú kor- 
mányzó sem volt illetve ; vagy általában méltó volt 
e, egy illy szegény fráter agyonverésére hóna- 
pokat vesztegetni, kivált ha az agyonverés még 
csak nem is sűkerül oUy mértékben/mint a' fejének 
mért dorongoktól a' nemes gróf lelkének életerős 
tölgyéhez gomfoakint tapadni óhajtó satellesecskék 
talán remélették ? 

Már most lássa meg az érdemes olvasó a' min- 
den képzelgéstől ment hideg számoló lű^icával 
rajzolt bűvös-lámpási torzképet, mellyet nem any- 
nyira a' Montesquieu fenidézett tanácsát kö- 
vető critícus, mint inkább a' borzadal mak 
mesteri festője a' Pesti Hirlapnak irgalomra 
buzditó soraiból • összeillesztett : ,/Látnak bús 
koldust, és megesik rajta szivük, a^ 
mellette csinos hintóban vigan elhaj- 
tó ellen viszont keserűség támad ben- 
nük, .'s volna hatalmukban, elvennék 
ett4il a' feleslegest, és adnák az em- 
beriség szent ügyének nevében az ügye- 
fogyottnak. — — — (Itt következik aztán, 
íiogy ők magok semmit sem adnak , et sic porro.) 
A' bús koldus többnyire nem valami 
semmirevaló gazember, nem valamelly 
kitanult hypocrita e az mindegy^ 



181 

as nem vizAgáltatik — a' csinos hintó- 
ban vigan elhajtó viszont nem ralamí 
meleg emberbarát e^ ez is mindegy^ és 
még kevesebbé rizsgáltatik; elég hogy 
az elsónek nincs semmije^ a' másiknak 
ellenben van valamije — — és azért 
protectio az elsőnek, és anathema a' 
másikra^ és éljen a' nyilvánosság!^ 
(833-835 1.) ^ A' 103.ik lapon pedig: »Spa- 
Dyol hös^ ki ba egynek egy forintja 
volna zsebében^ a' másiknak pedig 
semmi sem volna zsebében^ bizonyo- 
san ezen utóisónak fogná pártját^ 'stb. 
-* MibM aztán azon ismeretes , de a' Pesti Hír- 
lap által is nem csak nem tagadott^ hanem rész- 
letekben fejtegetire is erősített bölcs axióma elfh 
bocsátása után ^ hogy „munka 's nem irgalom 
a' köz gazdagság kútfeje^^ következik a* 
284 és 285-ik lapon egy borzalmas díctio^ mely- 
lyet a' Pesti Hírlap szavainak magyarázatából a' 
gróf a' néptömeg szájába ád , 's melly igy kezdő- 
dik:* „Pajtások! tudjátok e, miért ma- 
radtunk mindekké rí g annyira el?" 

— végződik pedig: „Kössünk frigyet a' 
császárral^ mint cholera ideje alatt^ 
és ne kíméljük a' kaputost 's a' t. — 
míg a' drámának vége." 

Már kérdem én : hideg számoló bölcs előre- 
látásnak kell e az íUy beszédet tartanunk ? 's ha^ 
nem ísmernők a' lelkes grófnak törvényszerűségét 



18« 

* 

's nemes gondolkozását ^ nem azt kellene e liin- 
nünk^ hogy coúte que (és q u i) eoúte, - erőnek 
erejével zavart akarna előidézni , cs^ak hogy a' za- 
vart valakire ráfoghassa ? — Mert hiszen ott vaíi a' ke- 
reszténység legszebb imádságában közel kétezer év 
óta: „szabadits meg a' gonosztól^^ esnem 
jutott senkinek eszébe^ e' szóra fölzendülni; azonban 
tartson csak a' nemes gróf e' szavakból oljy dictiót^ 
minőt a' Pesti Hirlap némelly szavaiból tartott 5 kezd- 
je el: ,,Pajtások! tudjátok e^ ki ez a' gonosz^ a' kitől 
hogy megszabaditson , az istent kérjük ? — a' ka- 
putos^ meg a' — azért hát kössünk frigyeta' 

császárral" 's a' t. — és valóban nem a' grófoamul- 
nék y ha minden békében marad. — Pedig igy tön 
a' nemes gróf a' Pesti Hirlappal. Hogy annak sza- 
vaiból olly dictiókat senki sem magyarázott kí^ szól- 
nak a' tények 5 de engedje a' nemes- gróf, hogy őt 
egy német szójárásra emlékeztessem : „M a n m u s s 
den Teufel nicht an die Wandmahlen.^ 
Es valljon mi hát azon ,;szabadits meg a' 
gonosztól^ a' Pesti Hirlapban, miből a' nemes 
gróf illy dictiókat származtat le ? — Leginkább a' 
12-ik számú Hirlap vezérczikke ,;Halál és nyo- 
mor" czím alatt. A' dolog ennyiből áll: a' buda- 
pesti német újság 1841-iki 8-ik számában közre 
volt bocsátva a' pesti Rochus-kórházróli hivatalos 
jelentés IS^^/^^^-ről : „ P o I i t i s c h - m e d í c i n i- 
scher BevichtS hol is szorul szóra Bzek ol- 
vashatók: „Ganz todt, als mittellose, oder verun- 
gluckte, auf den Strassen gefundene Personen 



188 

sind zur Beerdigung eingebracht : Máiiner 94, 
Weiber38, Kinder 148, Saniina 280.« - 
Megralljak , hogy sokkal inkább el valánk 's va- 
gyuuk foglalva^ iiiintsem a^ badapesti német újság 
„Intelligenzblatt^-ját rendesen olyashatnók , 's igy 
történt^ hogy ezt sem olvasók; hanem egy igen 
érdemes pesti polgár figyelmeztetett rá, — ugyan- 
az, ki egy, a' nemes gróf kegyeire 's pártfogásá- 
ra méltatott igen jótékony közintézetet igazgat, 
melly szintúgy magánosak egyesületének köszöni 
lételét, 's mellynek ígazgató-yálasztmányában a' 
nemes gróffal részt venni nekem is szerenedém van. 
— Igaz , hogy az idézett orvosi hivatalos jelentés 
nagyon kellemetlenül hatott reám, annyival kelle- 
metlenebbúl , minthogy többszöri megolvasás 's má« 
sokjkali közlés után is akkint értettem az idézett 
sorokat , hogy a' 280 halott mind utczán lelt; és 
ez az , mit a' nemes gróf syllabizálni nem-tudásnak 
nevez. Azonban csekély czikkecském nem csak 
nem épült ezen fallacian^ minthogy minden illy- 
nemű magyarázat hozzaragasztása nélkül a' hiva- 
talos jelentés eredeti szavait foeturól betűre idéz- 
tem; sót inkább egy jegyzékben tűstint kijelen- 
tem, miképen többszöri megolvasá.s után ugy rém- 
iéit elótteni ^ hogy a' 280 halott nem mind utczán 
lelt , hanem részint illyen ^ részint tehetetlenek ; 
minélfogva elmélkedésemből csak azt hagytam meg^ 
a' mi nézetem szerint még azon esetre is alkalmaz- 
ható, ha e' simámban csak 10—15, utczán lelt ha- 
lott foglaltatnék. Es ezen elmélkedés veleje ennyi- 



164 

bői áll ; 1) hogy azon rendőrszolgák , kik a' hoU- 
testeket meglelték az utczákon , 's eltemetés vé- 
gett behord! ák a' kórházba^ meglelhették volna 
legalább három negyedrészbén , míg holttest nem 
volt^ 's behordhatták volna gyógyítás végett a' 
kórházba. -— Hogy institutíóínknál és különösen 
a' territoriális biróhatalom elvét lehetlenitő polgár- 
osztályzati különbségnél fogva , miszerint főváro- 
sunkban is tán hatféle hatóság van ^ a' rendőrség 
nálunk nem igen dicséretes lábon áü, az minden 
rendszerető embernek közönséges panasza; és az 
institutíók eme' fonáksága olly zsibbasztólag hat 
még azon ágára is a' politiának , melly különben^ 
az említett polgárosztályzati különbségek mellett 
is f életerős hatással birhatna : miszerint épen nem 
állithatjuk ^ hogy fővárosunk rendőrsége kétségte-^ 
lenül csak a' szolgák hanyagsága miatt (minek 
azonban okát csakugyan fölebb kell keresni) a' 
legjobb volna az egész igazában. — A' félmeztden 
gyermekeket kapuszögletekbe vonulva , dideregve 
látni minden pesti l^osuak alkalma van ; és pedig 
épen gyermekek tesznek az endített 280 halottnak 
felénél többet. Ezért tettem észrevételt a' rend- 
őrökről^ kiket éjjel az utczán.nem láthatni^ 
és ellentétül emlitém az éjjeli kóborgók lármacso- 
portjait^ mellyeket igen is gyakran láthatni , egész 
városrészek nyugalmát háboritókat , a' nélkül hogy 
valaki által csak meg is szólittatnának azon fővá- 
rosban , mellynek kéjelmeit nevelni , a' nemes gróf 
igen helyes számolása szerint , a' teendők legsur- 



18ft 

getAsbjei közé tartoznék. — Es mégis a' rendörsé- 
get tárgyazó néhány sor a* hatóságok gy ülöletessé- 
tételének nehéz bűnével terheltetik a' nemes gróf 
által ; mit azonban y mint nem az irgalmassági ro* 
Tatba átrtozót^ itt elmellözök. — Elmélkedésem 
2-ik része azt monda , hogy az irgalmas érzet nem 
hiányzik e' nemzetben ^ alig van vidék y hol egy 
vagy más utón ne történnék valami^ ínséget és nyo- 
mort enyhíteni. Es kérdezem: miért nincs ennyi 
oemes készségből több eredmény ? — És e' kér- 
désre azt feleltem talán : hogy azért van ná- 
lunk annyi ügyefogyott^ annyi szegény, 
mivel azok, kiknek van, szükkeblűek? 
vagy mivel a' hivatalosok ^Isőtűl utói- 
sóig, vagy csak nagy részint is, alkal- 
matlanok? — mint a' nemes gróf a^ 279»ik la- 
pon ollyasmít czáfolgatva említ , a' mit senki sem 
állított ; korán sem ; feleletem ellenkező volt. Azt 
mondám B ű 1 a u szavaival : ^ hogy ^i n e i n e r 
flbel geleiteten Wohlthátígkeit besteht 
der edelste, aber nicht^ der unschád- 
lichste Fehler der Zeit.^ Épen azt rosza- 
lám és roszalom : dass die Wohlthátígkeit 
übel geleítet ist. Es megvallom, nem újságot 
mond előttem a' nemes gróf , midőn emUti , hogy 
2}a' fóvárosunkfoani nyomor és ínség nem kerülte 
el a' hatóságok figyelmét, hanem hogy a' baj 
igen terebélyes, mert nincs pont az országban, 
hová aránylag több henyélő , (őbb korhely és több 
valóságos ügyefogyott is tódulna j miért is e' baj 



186 

azok i^orába esík^ mellyekuek tartós euyhitésére olly 
alapok rakása szükséges ^ mik egyesek és egyes 
városok és egyes vármegyék körét túlhaladják. De 
azért ne higyem , hogy mivel illy nagyot nem vi- 
hetni végbe tűstint^ azért semmi sem történik.^ Va- 
lóban y nemed gróf! én ezt magam is mind egészen 
igy tudtam és tudom ; 's hogy igy tudtam ^ maga 
azon czikk mutatja, mellyból nagyságod ellenem 
annyi vádra vön okot és alkalmat; mert hiszen ép' 
azon czikkben világosan ezeket mondom: j^Illy 
jelenetek^ mint ez a^ 280 halott; nem 
múlékony okok eredményei. A' baj fo- 
oka mélyen rejtezik. Ébredjen a^ nem- 
zet annak érzetére^ mi a' közérdek^ 
vegye föl szívvérébe a' meggyőződést, 
hogy^minden, mi a' termesztési erőtel- 
jes kifejlését gátolja/ nyomort és Ín- 
séget szül, 's árt még annak is, kinek 
érdekét legyezni gondoljuk. 'S ha e' 
meggyőződésből indulva, a' javak vi- 
lágába szabadságot és biztosságot ho- 
zott be, ha nem lesz kén y telén pirulva 
érezni, mikint a' földművelés, műipar 
és kereskedés bilincseinek lerázását 
időn tul elmula sztotta, a' munkásságot 
saját intézkedései által megcsonkí- 
totta, átdolgozó néposztály nevelését, 
mellya'nemzetí jólétnek lényeges föltétele, 
minden mértéken tul elhanyagolá — 's 
a' mi honunkban százados bajok gyöke- 



isr 

res orvoslatának föltétele, a' bírhatá- 
s'i rendszer kiegyenlítéséhez hozzá- 
fogni nem mert, ha mind ezt pirulya 
nem leaz kény tele n érezni, 's a' szegény- 
ség ügyét (Armenwesen) ezélszerűn 
elrendezé, az élelmetlenség fogyni's 
vele nyomor és inség kevesedtoi fog." 
— Már kérdem én : hogy áll egy embernek elle- 
nében , ki ezeket irá , a' fentebbi vád ? kérdem : 
minő indulatú critica az, meljy azzal terhel, hogy 
munkátlanságnak 's henyélésnek akarok boldog- 
talan tévedésemben gyertyát gyújtani , 's a' mun- 
kára és szorgalomra anathemát kiáltani? Kérdem: 
ezen elvek ellenében kellett e czáfolatul a' bölcs 
axiómát felhozni : hogy ,;munka 's nem irgalom a' 
közgazdagság kútfeje"? — az említett elvek aU 
kalmásak e anyagszerűi szolgálni a' hideg érte- 
lemnek olly .dictio összeférczelésére , a' melly igy 
végződik: „ne kiméi jűk a' kaputost"? —Bár 
tetszett volna a' nemes grófnak megmondani, mikben 
találja fel a' nyomor és inség nagy baja enyhítésének 
sikeres eszközeit, ha ezek nem helyesek, nem sike- 
resek ; és döntötte volna rakásra a' politico-oeco- 
nomicqsok egész iskoláját , az emlegetni olly igen 

szerétett A dam Smithtöl kezdve (kit történe- 
tesen magam is tanulgattam) L is t i g; mert az 

általam említett alapelvek ezeknek tanításaival mind 
megegyeznek. — Ennyit az' egyes hatóságok te- 
hetségét túlhaladó orvoslatról. — A' mi pedig azt 
illeti , hogy az illető hatóság nem hunyja be sze- 



188 ^ 

meit ezen bajok előtt: axt is igen jól tudom; és 
tudom azt is^ mennyire támogattatik a' magános 
jótékonyság álíal^ melly valóban rémitő summ<U 
kat áldoz minden télen a' szegények gyámolitá- 
sára ; mert hiszen az irgalmas érzet nem hiányzik 
e' nemzetben; de tudom más részről azt is^ miké-p 
. pen e' tömérdek jótékonysága a' nőegyesűlet egy 
intézetecskéjét 's a' kórházakat kivéve^ csaknem 
egészen y sikert eszközölni soha sem szokott - ala-p 
mizsnákkal merittetik ki; 's Pestnek lelenczháza, 
de — a^ mi legfőbb — dolgozóháza sincs ; általa" 
ban a' szegénység ügyének localis erő körébeni 
elrendezése még csak a^ teendők közé tartozik. 
Ezért mondám^ hogy j^eine übel geleitete 
Wohlthátigkeit ist nicht der unschád- 
lichste Fehler der Zeit." Néhány könyö- 
rületesek erejök felett áldozzák az irgalomnak 
évről évre ujolag nemcsak előkerülő^ de sŐt nö- 
vekedő adóját j mitől a' bölcsen intézett ir- 
galom által kevés évek alatt (nem mondom egé- 
szen^ mert ez soha sem lehet ^ hanem) legnagyobb 
részben megszabadulhatnának : mások ellenbea 
azt gondolják ^ lerótták felebaráti kötelességüket^ 
ha (mikint az idézett számban áll) a' nőegyesűleti 
tánczvigalomra tíz garassal egy sorsjegyet válta- 
nak, vagy az újévi köszöntgelés alkalmatlansá* 
gát egy forinttal megváltják. ^~ És ezekhez sző^ 
lottam y hogy abból ^ mit az őrjöngő fars^angra köl^ 
tenek^ egy éjnek költségét áldozzák a' bölcsen 
intézett irgalomra, és sok nyomornak vennék 



189 

elejét. De itt már a' neínes gróf indignatióba j6, 
inivelhogy képzeletemben a' fai'sang poteneirozott • 
saturnaliák szinében tűnik elö^ — az „a' farsang, 
inelly annyi embernek^ a' lámpagyermek- 
tü]^ a^ hideget tűrő fiakkértűl kezdve, 
száz kezeken át a^ hajfodrászig^ annyi 
keresetet, 's igy annyi kenyeret is ád^^ 
(237 1.), niellynek hát , mint ,,baromias gyönyör- 
mámornak roszalására Adam Smith még ko^porsó- 

jában is feleszmél és éljen a' nyilvánosság 

uj veres fonala !" 's a' t „És —kérdi a' gróf— kiket 
értettem ? alkalmasint megint a' szegény mágnáso- 
kat, kiknél szerencsétlenségükre még nem kopog- 
tatott be az Ízetlen képű sequester V — Már ezekre 
meg kell jegyeznem, hogy ha csak ugyan kellett a' 
mágnások közül is valakit értenem, épen nem azo- 
kat értettem . kiknél még be nem köszöntött , ha- 
nem inkább azokat, kiknél már beköszöntött az 
Ízetlen képű sequester , kik — azt hiszem — igen 
jól teszik , ha egykissé felhagynak a' poteneirozott 
satumaliákkal ; de énnekem kevés alkalmam van 
azon magas körökben forogni , 's azért észrevéte- 
lem inkább a' középrendben forgott, — azon közép- 
rei^dben, mellynek magam is tagja vagyok, mellynek 
hát életét közelebbről ismerem, mint a' nemes gróf, 's 
mellynek körében nem egy családnak házi boldog- 
ságát dúlja szét az őrjöngő farsang kéjvadászata 
ericölcsi és anyagi tekintetben; mire nézve megle- 
het sikeretlen , de bizonyosan nem veszedelmes 
felszólalásomon akárki nevessen bár jöizfit , akárki 



190 

eszméljeu föl miatta sirjábaiv : A dani Smíth bí- 
' " zony osan uem eszmél föl a' b .0 r z a d a 1 m a k leg- 
nagyobb kínaival; mert ámbár a' neii(és gróf^ 
alkalmasint azon supposiiióbau levén ^ hogy parányi 
olvasottságom Adam Smithig föl nem terjed, igen 
szereti ót ellenem authoritásul idézni: mégis tör- 
ténetesen a' dolog ugy áll, hogy az őrjöngő far- 
sangot kárlioztató elveket épen Adam Smitbtől ta- 
nultam , mert épen ö az , ki a' fényűzést roszalva, 
annak ellentétét, a' takarékosságot vette föl a' nem- 
zeti gazdagság föeszközéül; miben történetesen 
még sok más nagy nevek is , mint például Filan- 
gier i^ Sartorius, Malthus, Craigh, Mon- 
tesquieunek híres eommeutatora Destutt de 
Tracy, és a', csaknem oraculosus S a y , egyet- 
értenek. — így áll a' dplog , érdemes olvasó ! a' 
kaputost nem kimélési dictio alapjával ; így 
áll a' dolog azon váddal, hogy a' Pesti Hírlap a' 
munkátlanságnak gyújt gyertyát; melly váda- 
kon én egyébiránt nem csudálkozhatom ; mert mi- 
után a' ' 33-ik számban a' nép hátramaradáaá- 
nak okát abban fejeztem ki , hogy megszokta, ön- 
magáról saját erejével nem gondoskodni , 's #11- 
dent mások kegyeimétói várni , a' nemes gróf azt 
mondja ugyan a' 282-ik lapon, hogy e' sorok â–  
Hunnia keveréknépének rest indolentiáját graphl- 
ce festik: de azért mégis azzal gyanúsít > hogy a' 
nép által egészen más értelemben fognak vétetai^ 
mint a^ minőben írattak ; — a' mi már mégis csak 
különös egy vád. 






191 

£' tárgynál ^akaratom ellen Í8 lioszasabban 
kelie mulatnom; mert egyike azoknak^ miket a' 
uemes gróf speciális adatul szemelt ki azon általá- 
nos vádak erősítésére^ mikről maga megvallja^ 
4ogy bebizonyittatniok vajmi nehéz. — 'S most 
oeiak két rövid észrevételt kell még tennem. Egyik 
a' nemes grófnak azon állitását illeti^ hogy a' Pesti 
Hírlap 12-ik száma idézett vezérczikkének alap- 
ja koholmány , vagy egy ártatlan kis tévedés, 
aielly egyedül Pest városa egy igen érdemes pol- 
gárának szavaiból vette eredetét. — Erre csak 
annyi megjegyzésem van , hogy nem azon érde- 
mes polgár szavaiból 9 hanem annak figyelmezteté- 
sére a' hivatalos tudósításból vette eredetét , melly 
tudósításnak szavait eredetiben » minden csonkítás 
nélkül idéztem^ 's egy jegyzékben utána is tet- 
tem a' lágyabb értelmet ^ mellyet azon szavaknak 
tulajdonithatni. Az sem áll^ hogy a' dolog akár 
koholmány akár ártatlan tévedés volna; mert a' 
Pesti Hírlap 15-ik számában olvasható e' tárgy- 
ban az illető kórházigazgatónak^ ugyanannak^ ki- 
től a' tárgyul vett hivatalos jelentés eredett, vi- 
* lágosító nyilatkozata ^ mellyből látható ^ mit ptt a' 
Sizerkesztőség is megjegyzett y t i. hogy a' dolog 
sokkal szomorítóbb alakban igaz ^ mint annyira 
roszah felszólalásomban gondolhatám. — Másík^ 
mit meg kell említenem^ a' roszalásnak azon lo- 
gicája^ hogy azért oUy borzasztó ^ irtózatos és 
veszélyes a' kérdéses czíkk^ mivel (2741) i^fama 
orescit eiuido : tehát a' 280 halottbul már Sorok* 



198 

sáron alkalmasiut 2800^ a' Kunságon keresztül 
Erdélyig már 28000 , végre egy franczhoní izga- 
tó lapban 280^000 lesz ^ a' mi valóban igen szép 
világba helyzi a' hatóságokat — és anarchiára ve^ 

zet és illy hiedelmek nagyításával , felpapri- 

kázásával a' hatóságok becsületesen iparkodó egyé- 
neiben rósz vért okoz^ a' közönségben pedig egye- 
nesen azon gondolat alapját veti meg: nem volna 
e jobb az egészet felforgatui egy egészen uj kez- 
det tétele végetl." — Mire csak annyit jegyzek 

meg y hogy éljen a' Iiideg számoló logica ! — 

Hónapok mnltak el, a' kérdéses. czikk rég felejt- 
ve van. és sem fáma non crevit eundo, sem fel- 
forgató gondolatnak nyoma nem mutatkozik^ sem 
a' hatóMgok tekintete nem csökkent a' nép elótt^ 
sem ('s ezt bizonyos tény gyamint mondhatom a* 
nemes grófnak) a' Iiatóságok buzgósága nem szál- 
lott alább, mióta a' Pesti, Hirlap él, sőt talán el- 
lenkezőleg van a' dolog. 



„Halad azonban az idő, vastagszik a' könyv^^ 
— mond a' gróf a' 19-ik ív kezdetén 5 's én ez in- 
tés súlyát kétszeresen érezem, miután rendelkezé- 
semre nincs elég idom, hogy sokait irjak röviden ; 
vastagodó könyvem nagy részét pedig idézgetésé^L 
töltik be. Azonban idő 's könyvvastagodásí intés- 
nek is meg van jó oldala. Érzem, itiikint higgad- 
tak munka közben indulataim ; 's igy tán sjotq^^ 
közben is sük^rülend keserűség nélkdl fi^elni rö- 



408 

yid-keve^et hároiil nagy vádra ^ mi tnlajdoiikép* a 
Yádak tofltiegéiiek kivonata, l-so : a' birtok iiie|(- 
tánMKláfía; 2«ik : a kiválfasájKos rend 's felsőbbség 
gjAlöletessé-tétele ; 3-ik : a' iMirabeaii-Marat-'Fe* 
re-£nfaotin-»sfterA revohitíonarius syHogismttö. 

I. Bírtokmegtámadá^. A^ gnif egykor a^ 
>>lliteP/-ben számtudoiiiányilag bebÍKonyitá, meny- 
nyit nyerne az ornság^ ha a* robot > déana meg- 
i. «&űntetnék; de kárpótláisról, niegváltásnVI egy szót 
sem tön ; niiböl gr. I) e8 ^^e w ffy azt következte- 
tés hogy a' gróf kárpótlás nélköl akar dézmát^ mh 
botot inegszúfitetni ; de bezzeg volt e' vádért iliit 
Iiallain'a , mert a' gróf igen rósz néven vette^ '^^Sy 
bírtokmegtámadási váddal illettetett, és szemére 
veté taglalójának Montesqnienvel, hogy ollyasmin 
párolog el birálata^ a^ mi irva nem volt. — Vegye 
a' nemes gróO birtokniegtámadásí vádjára, tiMem is 
ezt feleletiil. — Az úrbéri viszonyoknak a' föl- 
desúr, teljes tökéletes kármentesitése melletti ki- 
sajátítása igenis elveim közé tartozik: ezt azonban, 
remélanr^ eléggé tisztultak közöttünk a' jogsKe- 
rüségroli fogalmak , hogy birtokmegtámadásnak 
mondani senki sem fogja; legkevesbbé pedig ja' 
neiaes gróf, a' kinek köszönhetjük legfökép^ ^^SJ 
egg^ hid végett Pest-Buda városának vámszedési 
joga 's földe is (a' mennyire kellett) expropriál tá- 
tott — Ez így levén, bátran és kereken tagadom, 
hogy a' Pesti Hírlapban a' birtokmegtámadásnak 
jrf^^ttuk ^rnyéka is előfordulna. 
* ^*ülöAbtfb*ís a' birtokmegtániadási vád eléggé 



"1 A 



ÍM 

ineg van oxáíolra az által, hogy ha ez igaz voliia^ 
alkkor a' nemes gróf elvben támadta volna ineg a' 
Peetí Híiiapot; ezt azonban nem te^é, de wem h^ 
teheté ; mert himen — és itt figyehnet kéréky mnt 
a' gróf szd(ja mondani ~ azon coneessiók^ niftre 
^^A' kdét népében^^ ajánlkozik^ raázszor^ de'száz- 
szor tovább mennek, mint a' mit a' Pe^ti Hniap ^tfig 
caak legtávolabbról is megpendített; t. i. a' gróf 
az alkotmány t mindenkire lehet ö leg* 
giebeaebbeu ki akarja terjetszíteni^ (el*- 
ismeri , hogy általán véve Magyarországban a 
földbirtokosnak igazi tulajdona irincs: az ósis^é* 
get tehát minél előbb ki akarja k^BÍi6- 
bölni anyaföldőnkról; — akar Magyartfr^ 
szagon keresztkin t átvezetó biztos k b^ 1 é k e- 
dést társulatok által 1 étesítení- itgy^ 
hogy az ország a' vállalatnak «zátK tói 
öt tiszta jövedelmét minden esetre híz- 
tosíts^af -^^akarjay hogy alakuljon, leg- 
alább is 50 millió pengő forintn yihi€»s- 
teri^éges pénzt kibocsátó nemzeti b^aínfk; 
^T akar a' köznevelésről^ ámbár nem JMind- 
ÍÁri('selég csudálatos, hogy épen erről nem liiiud^ 
JHirt);gondoskodní; *- késznek nyiiatko- 
zik, mindenféle adót, kivétel néfk«4, 
kadit u^y mint házit^ a' néppel egy04t, 
testv^érileg' -viselni, és pedig mindadd^ig 
legkisebb felelőség kivá'Aása nőlk4ll> 
míg d' nép adójáról sem s z á ii|p V|m4|Í|^ 
kJ jAn ht n4e tó i&x vén y t, m ai^álMi'^é 0'4 s á- 



«»5 

ládjAtíi én A'L iirfi'üÁg miiideii tak^Ksárii 
é^yeíílftt ét« sífiigornt^— '» régre ajánl* 
k<^kljc arrti Í8/ hogy a' haza' rédelMiére 
(t^Jlík öi^Bze vele éjs fíaÍTal együtt ax 
oirbfi&ág minden Jakonit k iil (>tib^ég néf* 
kQl^ hadd htizznnk h orsót mindnyájan: 
^- é#( itiíiKt ejben nagylelkA készség elszámláláMi 
iititiiaég három >a^^sat/sa't.Jifívetkezik (335^ 
iM'éB 362 -a68 I.). — Ezek ntáii tehát azt goii- 
deloni^ lK)gy a" ki illy enge(hnényekre ajánlkozik , 
az indíscret rohanás miatt eWbén a' Pesti Hirlapot 
teljesKséggel meg nem támadhatá; vagy ha nieg- 
t'Amaihatná^ r^ak azért tehetné azt,. 
mÍTelhogy a' Pesti Hirlap kereset ki- 
V4Íii; és h' gróf kívánságához képest yalóban 
tigy is van ; liiert a' mit a' gróf ajá n 1^ az min* 
den lehető c'once.^sióknak maxiaivuia. 
' ila tehát a' nemes gróf a' Peiti^ Hirlap elveit 
flieg nem támadta ^ de -- az elöbomátettvfc szerint 
--- ' következetességgel meg sem tánmdhatá : pusz<- 
^ laedor miatt birtok megtámadási váddalilletfii a 
Pesti Hírlapot 9 anomnlia; mire talajdonképen fe* 
leluf s^n kellene. 

liássnk azonban ^ mit szemelt ki a' gró£ vó«* 
•letlefnül vagy nem véletlenül^ a' birtokmegtáma^ 
tlásí vádat 's vele és általa a' kiváltságosak gjü^ 
löletessé*tételét és revolutíonárítis sylíogismust be- 
bizonyítani. — Kzen irtózatos meghnlöDböztetés a' 
Pesti Hfrlap 18-ik számAiHik vezérozákkét érté, 

mellynek czime : ^H a I o 1 1 a s h á z a k^» -*^ E' étím : 

IS* 




ÍM 

18 a nemes gráfot, aimt moiidá , 18<*ik Briunaíre* 
re endéke^ietí ; é» ea^en . nem csudáikesoin , mert 
YdMHnt étuiekeia bkonyosan esxembe nem jiiÉha* 
tott ffosa néjen veain , hogy a' nemes gróf által 
Aiiatotelealieft és* a' dicsó lengyel nemetliesü ha- 
soolitiatom : ugy 9 reaiéleitt , ó sem fog|a rósz né* 
yen i^euni, ha ót a' 18-ik Briiiliaír«$ hdsébex h«^ 
sottKtonit kí.olly igen ohajtá uenis&etét nagygyó^ 
diosové f boldoggá tenni ^ csakhogy jó kedTéMk 
avati(0zást nem túró ^ szoros logioai terve rend- 
ssere 's kénye szerint. 

Ezen oz&kben egy elevenen-elteiiett^tés e^ie- 
. te bocsáttatik előre y ^^mellyet — mint a' gróC nnoüd* 
ja — a' Pesti Hírlap szerkesztőjének y^lawí leye- 
Im&je mesélt.^ — Mire csak azon alázatos, meg- 
jegyzésem vau 9 hogy azmi esetet a' Pesti Hir* 
lap sMtkesztójéoek neta levelezője mesélte^ ba* 
n#ni a' Pesti HMap azt más hírlapból vette.. — 
A' levekcéai mesével méltóztassék e' részben mí» 
hirl^okat^ 's kfilöuösen régi kedvencz pártfo- 
gdkját is 9 megajándékozni; — ámbár ez biwnj 
magában legkisebb szemrehányást sem érdemel 
practicus embertói, miután könny ú bolitaí^ hij/f^y 
iUyesmit hírlapoknak kikerűlniók lehetetlen ; 's ha 
itt esk esetben az egész történet mese roJU is^ 
más száz esetben azért ^ hogy czáfolatot , i>yilat« 
kozáert^ feltvilágositást^ igazítást olvasunk ellene? 
korán semimese^ hanem csak ugyanazon egy di>- 
Jognak ktitöubidzo képkáe^ a' mint Jufilöuböfeó szeiMr 
i>eAtból Jtekintttík. ~ 

■ "' ■ á» ' 



» tft' 

A' ^mese* előzmény trtán as idéfeett csikk- 
ben egy kis elméikedés van a' halottas háasakról 
és kalotta«r szemléről ; mik iiálauk már ITtl^beti 
a' nm. hdytartó-taiiács által me^parancsolyAk , de 
azért rittík mint fehér holló. — Erre a' nemes p^f 
ígeti érdekesen elmondja véleményét ^ hogy egész 
Suropában HO év leforgása akitt alkalmasint ele- 
Teaeii nem temettetik el egynél több : illy parányí- 
ságlpü tehát bibelődui a' Pesti Hirlapimk kár va- 
la ; 's hogy bizony minden nógatásunk mellett tíém 
tesz jobb lábon a' halottas szemle ezután y mint tolt 
ékfcörig. — Mind ezekre »hagy)án^*-t felelek ; mert 
hiszen ha illy haszontalan a' roszalott czikk , any- 
nyi legalább bizonyos y hogy Imlottas házróli somi 
nem gyilkolják meg a' nemzetet^ 's a' magyart 
sfrbft liem döntik ; — a' mint a' nemes gróf a' Sl4*ik 
hipon maga is , igen engedékeny erítica saelleMé<- 
ben, megbocsátja azon bAnömet^ hogy becséit 
themál nem választottam , 's i^alami jóbbfct^^^kiem it- 
tam ; mert ^^rosz ember ^ ki többet tesz^mhit méhy- 
nyítbir^: de azért mégis a!z éristett czikk 
untig elégséges lehet az egész most 
fejledezö magyar nemzetet homlokegye- 
nest sírba dönteni (»ft8 1.). 

Eri pedig e' rettentő vád a' Pesti Hirlapot e* 
következő soraiért: ,,Hiában altatjuk magunkat \ 
egyes különvált jelenetek dicsérgetéseível ; tétje 
nyiltan kimondani ^ hogy az egészségi politia ál- 
telában véve honunkban a' legnyomorultabb lábon 
^í^ bölcsőtőt ke^ve egéNz sírfglan, Ez aís, mi' 



199 ";if; 

a' gyeriiiekg3rílkolást előidéa&Í4 '^ mi aaU gondoljuk^ 
teljeditok köteleiBségűnkety ha.l^gyauáiit hóhért 
állitinik a' háttérbe. Az auyátlaM gyermekek, gyá- 
iiioltaiau serege . segély á*t six föl az égre 's az 
emberekhez; é^nú azt goudoljuk/ laegtetiöijt)^ 
Hiindent^ >' uiit teiuitínk kell^ ha bérdajkáboz adrr 
tuk> kíiíek i^abott bére évnegyede»kiut 4 |^ug4 
frt^ éB uein vesz^zük szemügyre,, hogy e' qégyT 
foriutos dajkák kezei között (valóiü^ixt luonduuk^. 
uraim > ^i^tuem uagyitá$<) száz gyermek .k.^ziil 8Q 
•rr-90 ^balv a'v tszázból felmaradolt tiz pedig , kirí 
kerűlyéti r a- dajkakezek b öl ^ taláu aZ; utczáu f^jgiy. 

^^Sl iX^Sy ^^^^ íllyeuek e a' gyermekek^ kiket 
mezítláb és félmeztelenül láttuuk tél derekas az 
atczái^jkoldulva ácsorogni?) Elköretliesnk^tuJ.a' 
gyarmpkkoron az élet kora — és — , aii tegnap ,ytíh 
tuuk^ egyik jiúlvároshwr a' nyomort ,é&^ m^égfii 
houo» fejtekjében házaiikint meglntogatiii. .t^A'^kií 
ezt ^^^. ,^i;^eÍTeli i^em látja , auns^k fog^Jiaa <aei|t 
lehe^ il^^míröl. Azok a' földaiatti .pinczeLyukak^ 
liora ,lu)- éí?: fsőviz befjűily^ , itt^lyekaek uedivei^ 
gós^ében két-három, család iiiiuden leholéssel^ piefT: 
get szí'v 'fiJ'O' méregélt, ^légls ^-^3 iorint háatbpctj 
kénytelen hetenkiiwt n'jiii^iVtejeiit gazdának űzeiníi* 
£' pi])C{£>eiyuk aknák ujdon. épült Jiázakbajiiieií sza- 
bad Yol.tárví'^ utáii^ ;épitte(iiíők> ámbár ei^y.uj ^ 
vizi^ beviHítk száz.meg {^zá^^uiartalékra^ találj .A* 
hiz Is^le^^ i^h&lyszmii , mikint a''«iV!fiuOditéi,bia*n 
^^<^g' Jtamnci^olá : de ben .szabad volt Hz.imégi 
számájfa felíitiiia'^beteg.ség^'s mirigy tanyáját. I^^Í5^. 



re- elkdve^effiyk a' baléig és itt niég (d§f , elékeld 
vagyonos családbMi -k me^tőrtéohatík bí^ eleverv 
iien-^elteivettetéjg ^ hM m jmut tőrtépik a' : szegé-^ 
nyéknél ?^^ — E'^orokfafól a' birtiokmegtániBdáMi, 
vád kűlöiiöseu a> y^f^ í y t e I e ii gs^^iíi^ kifej ezéiB^ 
re nehézkedik. ' . -* ; 

Legyen szabad egy-két magyarázó, ji^é* r—. 
Hogy az orvosi polítia igen szomorú lábonálló sőt: 
bogy orvosi politifiliis rendszerűnk még csaknincíii* 
Í8^ ez köztiidomásu dolog, 's eigyike^as&on:Okok:i> 
nak, inellyek iniait uépíínk kőc&ött a^ .b^bouaí^sit 
kuruzsolás általában : még oUy életerős:^ inellyTK 
liek gyökerei közel száradást nem jreiuéltetiiek* , « 

- :. Mondám ; hogy az orvosi |K>litia biápya ídé-i 
lii^lo a' gyermekgyilkotást Ee más st&avakkfU' 
atiaiyit tesz ^ hogy leleaca^ és szülészbáz az ^ésB^ 
oiTfizágban egyetlenegy súms.; a' példák pedig^n> 
gosaa kiáltanak 9 míkép€^.€sak aű& orvosi poUtiárri 
naki< körébe tartozó ilwnemú intézetek elózhetíli: 
megttaegy részben e' bünt^iaellyet a^bóbón)ak háir-A 
térbe álUtása nem képes megszűntetni* -^ 

.»' A'i* anyátlan gyermekek -a négy foriulosdajr-; 
kák iránti álKtásaim aMegbizonyosabb; adatokon, 
épülnek^ -8 nem i» újságok ; mert nem általam mon- 
dattak el először igy^ egészen igya közönségnek^i 
magyar és német nyelven , —n>in.t ez-t a' nagyér-^; 
deuiu gróf a' szegény-gyermek-! kórház iga^^gató 
orvtlsának a' városi pénztárból &Cietett járojrvoslat 
siherért^i 's eredményéről kozrebocsátoit jelenté^, 
^ibol 's röpirataiból is megláthatá. 



Már M)si atí e* két pontit Toim&OBŐ fonhlé^ 
^ zett &wékhól a' iieiiilds gvóf ítélé<^ sserint kibii^ik 
a^ jf^ereB fon al'S minthogy ^^iiiái^ s^za^a-kkal 
nri'iid esfi nem sok kai teific többet mini: 
Te városi TaMács, Te v#1ríii egyei ható- 
ság, Te Helytartó-Taij ács, Ti haa^áiik 
g a z (ta g s^e 01 iH i r e k e 1 1 o i 's a' t., T i mi u d- 
iryájai) an ii yit neiii értek iiiiiit egy pipa^ 
doháiry, ijnert köteles^ségleknek , ii^iii, 
d:é a' lege^gysfsfrerűbb emberi híy»tá»tok-- 
íinh Qtm felkeltek tegtá^alabbrul ^ 
meg'' (^3 l.> — £* travestálást és mhNtoiit, á' 
mi ehe2s-has«^i]irt (pedig a' mi csak critíca ,, A' ke- 
let iiépébéft'S vagy éhez baisoirflt, vaj^ az* inu- 
^^^J^ > ^^Sy ^ I^esti Hfrlap semmt sem ér : te- 
hát fetízoftyoeafi iiem. is veszeéehnés) — e' ir^te^ 
stáMst , mondom , és míndeirt , a' mi éhez Hmm^ 
]ft, a' nemes gráffal vagy a' l!6lhevűlt képzieiet, 
vágy a' hideg ész irattá, fia az elsé r agy nem 
kell rá felelffem; ha a' második: Bgy.azt kell rá 
felelnem y hogy ha a' Pesti Hírlapkól iily trarvestá- 
InB mellett kitönlieiik a' „veres fonal'': ugy a' 
nemes gróf travestálásából , sokkal kevesebb tra- 
vestáiássaf, kitűnik a' ,,véres fonal"; minek meg- 
bizonyitnsára t ín nem is kell travestálásokhoB fin 
lyfúHodní , ha meggondoljuk , mikint (igyekszik a' 
n' nenies gróf mindent , a' kinek .birtoka , — min* 
d6nt, kinek kezt^ben hainiom vmi ^ ellenem felzu- 
dí^ni, 's még nyilván fej-betöréssel is fenyeget. 
És kérdeio én ; ha olly indulattal vennéii) ke?ieinn 



be- 5^ A' kelet népét^S 's magaumt egy kis haragba 
belédisputályáii^ travestálgatnam a' nemes gróf sza- 
vait^ és uiegattttogataáni^ HÓkép ueiti az elvekből^ — 
oh! Mórán sem^ mevtazok szentek^ hanem a' modorból 
Gdaknem minden lapon kitűnik a' véres fonal : gon- 
dolja a' nagy érdemű gróf, minden helyre lenne hooD* 
ya, ha utána tenném : ^^e z t azonban b i z o<» 
uyosan nem gondolta, igy értetni bízo« 
nyaaan nem akar t^' a' nemes gróf (2691.). 
^ pedig azon sorokra^ mellyek egy kis tm- 
Yestáléssal ugy állanak eiőttííDk , aiint minden kfh- 
siMwéget gyűlöletessé tevó spartaonsi dictio, a' 
SSl^ik lapon fölkeuetik az engesztelés balzsama , 
hol %y olvasunk: ^és eddig jól van, és 
tadom, csak iilyféle zsugori harpa- 
xoknak sajtása és magukba térítése 
volt a^ pesti lap szerkesz tőjének iíe«- 
m^s , lehejt meadlaiií szent czélja.^ -** 
Nehogy azonban valamikép az engesztelés csak 
egiy pillanalig is helft foghasson, nyomban ime' so« 
r(4K következnek: „de fájdalom egyszerre 
kit Amik valamint Byronn ál a' yk is szar- 
vacskaS ugy itt a' ,veres f onalacskaS 
melly igy foly: „^^ t^ méregéri — t. i. 
hogy a' házbirtokos beveszi házába a' 
lefestett nyomort és ínséget— mégis 
i'^S forint házbéri kényt elén heien^ 
k int á^ szintül en g azdána k fizetui^'^ Itt 
van kitárva egész fényességében a*^ 
gyöuyőru jveres fonalS a' vajmi mély for*- 
v4«hól küUtott gyönyörű poUtic» 



<6 

t 



Méltóztassék h' iienes gróf legm^rdl)!). tisa^ 
ieletem jeléal fogadni, hogy még e' soroknál sem 
jut essLembe, uiíkép^i menthetd. Yolnék^ haoUjiui 
Tolna a' ^^fogadj' isteii^S miuö yoU híl ^^adj' isten^i^. 
— A' dolog ennyiből áll : Az #1838-ki árrú Mok^ 
emberéletbe kerolt, 's éu agy gondolom, a' dúhfinr. 
götít elem ez áldozatainak uem kis része esik. azoi» 
piuczelyukak rova^dára ^ meliyeket a' • külvárosok 
félrefekvó utczáibau a* legnyomorultabb népoaizti 
tálybeliek laknak. £' lyukakból a rohanó tíz elöl 
nem volt, nem lehetett menekvés. — . KésSbb -al^ 
czák és térek szabályoztattak^ minden iíjMépdlt' 
háznak tervét be kellett az illető biztosságnak At^ 
tatni; 's a' külsőre kellő tekintet is volt, de íaÜ 
pinczelakok ekkor is nem csak meghagyattak, de 
sőt ujak is épittettek ; ezt csak látni kell, 's min-r 
deukí meggyőződ iietik, hogy egy ujabb árvíz is« 
mét nem kevés emberáldoaSiUba keailhét; én lát«f; 
tam; s láttam a' remegést is, mellyel e' külváros^ 
helyek lakosai a' jégíudulás idejének elébené^tek; * 
tudjuk pedig, hogy a' veszély ez idén is csalt egy 
perezeii múlt. — De mellőzzük bár e' tekintetett^ 
annyi bizouyofe$, hogy ezen emberólak télen át va-^ 
lovagos mirigy fészkek^ nnket meg nem szenvlédni 
az orvosi politia körébe tartoznék. Es e' böiij ;ga-'' 
ládság '8 mirigy tanyáiban bizonyos távolságban^ 
\Hgy egy rusz nyoszolya vagy egypár koi*iÍad(' 
dOi^ka Aan, h egy iJhennek helyéért hetenkiuf 
15 — 30 garas hely bér fizettetik; lehet látni hányt-' 
vetett i^osz daszkákból improAisált rósz kalitkákat^ 



mellyek Mvólról sem kerfllbetnek lOOTáltöforintba^ 
's vC lakbér mégis hetenkint S— 3 forint^ tehát egy 
éren át több^ iitint mennyibe az egész kerül. Igaz^ 
hogy a' rosz]]deszkakalitkák tulajdoni jog tekinte^ 
tében ép^ ugy sajátjai a' birtokosnak^ mint a' legeK^ 
Sf^~ paloták^ 's ha a' politía más tekintetekből a' 
dologba nem szól ^ házbér tekintetében nem szól- 
hat bieonyosan^ a' tulajdonos tehát jogszerűn cse-^ 
lekszik^ habár aranyat kivan is minden órától: 
de asért jogszerűsége mellett igen szrrtelenAl 
cselekszik^ 's ezt megmondani bizonyosan nem bir- 
tokiM|támadás. Emlékeztetem a' nemes grófot,. 
b(^ liiidöu az 1838-iki árviz után uémellyek azon 
házi ^at^dák közül ^ kiknek házai épségben ma- 
radtak, a' kóznyomor rovására nyerészkedni akar- 
va, a' iiázbéM^^Házakkal felrugtatták , jogszerűn 
cselekedtek kétségkivtti, de cselekedtek szí^tele- 
niali á' (örvény kénysziMitó pálczája netti üthetett 
kdniieikre^ de felszéUtthatott és felszólalt ellenök^ 
a'' közvéleménynek iudigriatiója ^ az a' bizönfyos' 
eykMi^ népérzelem , melly polgári táraságban 
ieMpératotkínt lép föl olly esetekben^ hová a' tör- 
vébynék hátni'nem lehet, hatni nem szabad. Es nem 
szóláli fel sikeretleilíil. Ezen erkölcsi népén^eleni'- 
nék tolmácsai voltak a' hirlapok is^ és sem a' ne^' 
mes' grófnak sem más akárkinek nem jnioitt eszébe/ 
a'hiríápokat birtokmegtámadásról vádolni^ mivel- 
hogy ^' szívteleíi gazdák ellen az erkölcsi érze- 
lelhi-é 'hivatkoztak. — És én azt gondolom, éjpén á' 
n^ilVánös^g orgánumainak fekszik hivatásukbáli 



.. I 



né 

fetefiolalni^ yalahányszor helyén lenni láteaúk^ bogjr 
a' jog szigorúságát az erkdlosi érzet mérisékelje* 
—Amaz angol tory lord, ki ha eltelik jobbágyainak 
bérideje ^ télnek közepén seregestül űzi ki sza- 
bad ég alá a' zöld Eriuuek szegény gyennekét^ 
mivelhogy urának potiticai véleményében nem osz- 
tozék^ jogszerűn oseleksseik kétségtelenül : d^ szívr 
teliül is cselekedett^ és a' közvéleniény indjgna*. 
tíéja keserű kitörésekkel rója meg a' hirlapokbau 
szívtdienségeért ; és az oUy igen értelmes angolok* 
nál« kiknek közéletéből a' nemes gróf szerint ffiuv 
és érzelem jobbára száműzve van^ még soha sem 
jutott senkinek eszébe> íUy fels^sákiláebau birtok- 
megtáomdást 's veres fonalat szaglálni ; pedig ha va- 
laki^ az angol bizonyosan megkívánja, hogy tuligdo- 
náuak szentsége tiszteletben tartaarók mindenkitől. 
Nem akarok a' szívtelen jogszerűségek pél- 
dázgatásaiban tovább meimJi; remélem^ ez egy- 
szerűsorok is eléggé ígazayák^ hogy a' ^, szív- 
telen gazda^^ kifejezés miatt nem a' nenies- 
keblű gróf Széchenyinek, de bármelly szőrszálha- 
sogató rabulának sem volna elegendő oka,, hata- 
lomizgató fei^jdulással veres fonalakat 's birtok- 
megtámadást kiáltani, —Engedje a' nemes gróf éb- 
ren lenni, eugedje a' nemes gróf ébi-en tartani a' 
méltányoí!«!;ágnak népérzehnét: a' rideg törvény- 
nek emberi ^arló müve, még a' le^iiveljtebb 
nemzeteküél is, sokszor kebelbántóJug elrí a' tár- 
sas élet kíváuatitól, 's a' kettőt együtt közvetí- 
teni^ f*' nj^ilvfíupsságuali lifvfitásftj és ép' e' hiva- 



^ 



ts8 euidB föl a' nyilTánossagot ^ ép e* hiratás 
emeU föl az időszaki sajtót azou polozra^ nelly- 
ről a' felsőbbségnek a' köznyugalom féiitartáaábaii 
ép' azon ellenséges érdekek fliezején nyújt észre^ 
Tétleiial leghatásteljesb közrenmukálást ^ a' liorá 
jognak 's törvénynek Iiatni nem lehet. Ez fogja föl 
a gyarmatur liezében a' nádpálozát^ meUynek 
tÖTTény szerint a' szolga hátára csapni sza* 
bad Tolt; ez szállítja le^ — legalább csak ez 
szállíthatja le a' 100 forintos deazkabódéuak 130 
pcent lakbérét ; és teszi mindkettőt a^ nélkül ^ 
hogy a' tulajdonnak szentségét megsértené. A' gróf 
ugyan azt mondja, hogy íily felszólalások lélek*- 
tanilag engedékenység helyett épen makacsságot 
esabözlenek: egy-két esetben meglehet^ nem ta*- 
gadom, kÍT^t ha a' nemzetnek elsőbbjei a' helyett^ 
4iogy a' nyilvánosságnak ez üdvös hatását elő* 
iiozdítanák 's a' közvéleményt tekintélyes állásra 
juttatni segítenék, ép' ellenkezőn cselekszendc^ 's 
gállólag lépnek fbl , és a' makacsságot nem csak 
buá£tják^ de még a' kirúgás emlegetése által ba- 
tjdmas nevökkel is sanctionálják ; azonban fejlőd'- 
jék csak ön^téből életet szíva a' nyilvánosság, 
erősödjék csak a' közvélemény^ mint alkotmányos 
nemzetnél kívánatos, 's mint erősödnie csak a' nyil- 
vánosság segedelmével lehet , — és a' kirúgó ma- 
kacsskodás a' nemzeti közérzelem ellenében vagy 
megszelídül, vagy— kinevettetik. 

U. Kiváltságosak 's minden felsőbb- 
aég gyalöletessé-tétele. — E' ^ád uagy 



It 



részben az ekőre*' van építve^ 's igyHtzilf mit áz 
elsöre/s mit az ^^ irgalmassági ^ roYátbaii mondani 
kéii}áeléii valék^ a' felelat többnyire meg Jd'élezVe. 
Különbén i^ e' mező nagyon kéi^yee. Ha kk álta* 
lános megjegyzéseim ki nem elégiteaek^' -annak 
részletes alkalmazásokkal kellene váJaszékMun ; 
pedig érezni fo^ák tisztelt olvasi^m^ hogy^e'^me^ 
wn forognom nem is lebet^ de nem is akarliatok': 
maradjunk tehát általánosságban és elvékiiéL^^ 
'Kiváltságosak és felsőbbség/ így oszlik a^' vád<két 
(Mdztályzatra. ' ^ -v 

Kiváltságosak! Kérem a^ nemes grófot^ 
méltó*ztassék megengedni^ hogy elkölcsőnözzem loe- 
ie}ét szavainak^ miket ^i^Vílág^^^-a XXXYIH^k 
lapján irt valá* ^^Nemzet ellen in cerpore sóbá^m 
keltem ki ~ de minden rút hely rül kiméletlénul rmu^ 
4ám le A- fátyolt— niig mások palástolásokkftl's: di«- 
ci^rgetések által gondolták használni ^ ' én ^ cméA^ 
irányosbnak véltem a' megismertetést/^ — Ési en- 
gedje aV nemes gróf^ hogy megkérjem ^ mélióztas^ 
^k kezében a' képpel> mellyet yilága^4-*ik 's kö^ 
vetkező lapjain festett^ ki nem hagyva még a'mem- 
zetís^ tekintetét is^ mellyrél:á' 65-ik It^n irva 
'van^ hogy ^^ legnagyobb paleiáinkbati -4 -^ ~ a' 
Ház ékessége áz asszony jiyelvűnket nem ^ti;^^ 
^t meliyről még^ a' ,, A^^/irí«j^ szó a' lótyeraemj 
k^rifl" 183-ik lapján is alig három év előtt méttdvÁ 
van : ^^milly kevéssé nemzetiek még hölgyeink^ sőt 
a' szó valódi értelmében még magunk i^^^-^mél- 
tósUasi^ é' képpel kezében most 184t-beu is szét^ 



tekinteiwV '^ n^m fogja e találni, hogy ha rajza 
ijzános vonásokbaiv még nioist is igen élethű^ itt az 
km6>' a' mitHnagankkali inegísmerbedést a' vastag 
könyrdc j^övényzett kertjéból a' nyilvárrosságnak 
iiyilt ssabad mezejére átültetni ? — De én nem Í8 
tudom, HÚ könii foroghat e- kaldnös vád. Egyszer, 
de essík egyetlenegyszer szólottam a' Pesti Hírlap* 
b^n tán némi kis esipösséggel arról, hogy urhöl- 
•gyeínk oUy kevéssé umgyarok, és — istenemre ! — 
e? iéJsBÓlalas szükséges volt ; ezen egyetlen szó* 
zaton kivül, hivatkozni merek a' Pesti Hirlap olva- 
sóira, nem tagadhatják meg, hogy minden hason-* 
czéki felszólalásból (például a 14-ik szám vezér^ 
*ezikkében)'soha sem hiányzott a' leggyöngédebb 
kiiiiéletesaég 's a^ legcsekélyebbnek is annyi elís- 
4MMrése> mennyid csak e' gyöngédség igazolhat.— 
¥agy talán a' nép állapotját legközelebbről ér^ 
deldó: közigazgatási tárgyak iránt mindnyájunk, 
de: kivált a' fórendAek részéről oUy minderinapias 
róflGfirétlenség megrovása vétetik a' kiváltságosak 
gyülöletessé«-tételének ? ~ Ezt hinúem leheteflien. 
Egyébkint szózataim elvek körében forogtak, mi- 
ket a' nemes gróf maga is helyesel ; és forogtak 
aiBÖn hazában, meHyről a' i>emes gróftól tanultam', 
hogy kiválts fi ga sok, de szabadsága annál kéve- 
sebbi — És ha azoit'vallomásom , mit az előjogok 
ypátkti véleményemről tettem, nem ellenkezik ^s neiifi 
is eUenkeehetik a' nemes gróf elveivel ; ha igaz, 
bogy kivált polgári viszonyainkban ugy szólván 
semmiig mi rnár életbe lépett volna, hesi értünk 



még el (341 (.)' ^Sy valóban uem keltene talán 
aat elidegenithetleii jogok yisszaadásáiiak ^ eMfterí 
méltóságba i^isMafaelyzésnek gyéren ^öfordiiló (lm 
cs£^ugyan dófordiiló) emlegetéaét a' kíváteága* 
sak gyúlöletessé^tételére magyarázni atittak^ ki 
aV320-TÍk lapou maga elismeri^ bOgy ^^hai^á^ik 
lakosinak azon nagy száma^ melly'neflh- 
csak hogy ki vala egészen 'háty^s, 4« 
emberiség legszebb jogaibnl^ de i«ii¥ii** 
ha ngy szólván sokak áltál késsmkiiiv 
va tartatott Tolna sötét butaságban^ 
csak most 's csak némileg lépeti;kr a' 
kényuraság undok hatalma alul/^ — Xlta- 
Jában véve ^ nekem elveim közé tartozik , hogy a* 
kiváltságos osztályoknak nem leszállani a' né^wa^ 
hanem azt magokhoz kell emelniök^ 's igy<eMl 
fölemelésnek csak a' fenálló alkotmányos formák 
mellett és által szabad történnie ; minélfogva bát- 
ran hivatkozhatom a' Pesti Hírlapra^ '^^gj. nndeu 
közeledő lépés^ melly ez irány bian akárhol mütatko^ 
zott f a' Hírlapban mindig a' legniéHánylóbft élifih 
merésre talált. A' kiváltságosak gyölöletessé-itéake*- 
lének vádját tehát el nem ismerhetem; de ha a' 
nemes gróf drasticai modora szerint e' vád^tidaj'* 
donképen csak annyit tesz^ hogy az ol^;ardiig|iitts 
iránt rokonszenvet nem érezek^ 's alketmán^iHií 
sánczaink között ugy, a' mint törvényünk ho/Ésu^ 
magával, az egyenlőség elvének hódolok : ugy éo 
ezt tartózkodás nélkül és nyíltan elismerem; min 
a' nem^ grófnak nincs is [mit csmülkoznia ^ ha 



■ • ■ 

megemlékezik^' hogy én magaui te a' szegény ne* 
niQ^ék sorába tartozom^ *s iiiint illyeii , alkotmány 
által nyert jogomat s/ íveden iiiegosztoni minden 
másokkal ; arra azonban ^ hogy ne csak mások nq 
részesüljenek jogaimban, de még én magam is meg- 
szorítás* tP^envedjek , hajlandó egyáltfilúbau nem 
I T8gyok^ 's igy az oligarchiái irágyak barátai közé 
isipbiíuiittatni teljességgel nem is kivánok. Pedig 
I hogy nlly vág^ ak hazánkban épen nem újságok, 's 
» hogy . jUy yágyakuak magas helyekrei befolyása 
^ épen én nálam nem a' legkedvesebb emlékezetben 
^ lehet > azt a' nemes gróf ugy bizonyosnak mint 
természeiesnek találandja. — És az eszmék kap- 
csolata^ itt azon ügyre vezet, mellyet a' Pesti 
Hírláp 17-ik számában nemzeti veszélynek nevez-^ 
tcn^ azt t íy ha a' magyar nemesség magát meg« 
vesztegettetni engedi, 's lelkét áruba bocsátja. Er- 
re a' peimes gróf a' 244.ik lapon megjegyzi, mi- 
képen „ez nem ok, hanem a' szegénység-^ 
böl eredó okozat, 's a' nemzetsúlyesz-- 
tósi gyökérokoknak egyike, megfér- 
ik diti^a.tán épen az, hogy a' kelletén tul 
vit^t nyilvánosság következésében; 
ollyvkérdések elhatározása, például^ 
mikor és mikép dűljön az dsfségy 
ugy függ néhány akó savanyú boron, 
miftt függött Damöcles kardja hajsza- 
lon.^^ — -Már én, ne vegyem hár tekintetbe, hogy 
a' nemes,.gró£inaga eMsmerí, mihépen jövendőnfc- 
nékr midUfittá alapokon kell emelkedni , 's ned 

14 






*lft 



anyagiakon^ aHjBgot tehát okimk ^« a^ nuMemit 
okosatnak itt e* mez^n is fölvenni akarni köveiké^ 
a&etlenség volna^ — a' Pesti Hírlap 17-fk sK^ákan 
is kimondani^ 's most njolag kimondom ^ ^SY ^ 
lelki függetlenség nem fiigg birtoktól^ '^ e' sa^a- 
vak valóságáról a' kezességet saját lirbleMben 
hordozom; megmondani azt is^ hogy e' gáuyt^lt 
nemességben a' jogérzetnek egy bizonyos* ösztdn^ 
szerd tapintata él ^ melly ha f!(zemélyesítfetnák^ 
joggal mondhatna el az eskiit^ mellyet egykor Ci- 
cero Metellus vádjára tőn : „esküszöm, hogy 
megtartám a' hont;" 's erre wgy a' messze 
mint közel multaknak történetiben nem nehéz ada- 
tokra találni; — megmondám végre azt is y hogy a* 
szavazati jogegyenlőség elvét a' gyakorlat mény- 
uyire mérsékeli ; és mo^t ezek után lehetlen némi 
megűtközés^jsl nem kérdeznem : mit jelen tns én 
ez a' kelletén tul vitt nyilvánosság, 
mellynek következésében olly kérdié-^ 
aeknelio mint az ősiségi eldöntése^ ne- 
}i4iiy ftkó savanyú boron függ?— BjBzem- 
be jttt^a' n^ea grófnak a' uiult országgyöléá Áhii i 
.1839^ évi november 4-kéu tarioit beszéde^ meUj^ 
b^n a' legközelebb múlt idók szomorú eseményeit 
leginkább annak tulajdonitjf^ ^ hogy „1820 fáján 
a' kormány behozta a' iiHegyékben á' személy- 
kinti s(»rhmsty 's ezen u j i t4s s al az ^őbbi ásífti- 
kásj miiKi^riat az úgynevezett „sanior párs^^ hált-^ 
twQtt, megviltozvÁn^ ariatotraiMM alkt>É«(Aí}*iink- 
^Hy. oUy d«iiiMratial élv , egj olly káéflM cáiJf 



szőtt be, iiielly megkiváiija, hogy vagy a^ régi ke- 
rekek is hozzá alkalmaztassanak, vagy ha ez iieiii 
lehet^ az uj is kidobassék/^ - \eiii azért Idézem ezt/ 
mintha olly értelmei akarnék a' uemes grófnak tií- 
lajdonitani, liogy ó az eml/ieit oligarchiismns visz- 
szaidézését kívánná, mert hiszen ép' azon beszé- 
dében monda azt is, hogy a' mi megtörtént^ azt 
retractálni nem lelieí; hanem Idézem azért^ mivel 
csakugyan vannak a- felsőbb körökben • kik nyíl- 
tan kijelentik, hogy a' köztanárskozási részvét 
jogát bírtok szerint kivannak aranyozni. Erre néz 
ve^ minden mélyebí) taglalgatást mint keseritséget- 
okozót örömest mellőzve , r>^PíV azt jegyzem meg, 
hogy a' személyenkinti szavazat jogát nem a' kor- 
mány hozta be^ hanem behozta az alkotmány; 's 
ezt nem csak azért^ mivel nmgam is azon nemesek 
sorába tartozom, kiknek politícai jogát az emlí- 
tett olij^archiai vágyak, ha sikerfilnének^ csak- 
nem egészen nnllifícálnák; hanem statustudományi, 
alkotmányi és politícai szempontból is^ legbecse- 
sebb országos kincsnek tekintem^ — oHyánnak, 
méllyben (míkint a' Pesti Hirlapbán bóvebbeii ülg- 
lalgatám) alkotmányunk kífejlódésének csaknem 
egyédtill biztosító elemét találom^ meTlyet Hát sér- 
tetlenül I^ntartaui mindaddig óhajtok is^ mig épen 
eteW jogegyenlóségi elem segedelmével alkotmá- 
nyunk* ugy kifejlődik^ 's megyei szerkezetünk ta- 
líijpja óUy kiterjedést nyer , hogy megyei gyűlé- 
seink ósnépg^yfilési (ürversammlang) ténnészetflk- 

bfil kéfí^ééleth rendsiíeiríV nmnieipiuMokká ftirjlAd^ 

14* 



fi- 



919 

hétnek; %* mi sokkal több előzményt föltételez, 
mintsem egy-két nemzedék korának leforgása előtt 
elkövetkezőnek remélhetném. — Azt tehát ^ hogy 
az emh'tett jOjgnyesési hátralépéaeknek barátja uem 
vagyok j nyíltan kijelenteni egyáltalában nem yo- 
nakodom; de a' gyűlöletessé- tétel vádját még es&en 
vádak ellenében sem fogadhatom el ; mert sokkal 
inkább követelem magam számára a' véleményi 
szabadságot^ mintsem hogy másoknak hasonló jo- 
gát ellenzeném. 

Felsőbbség gy űlöletessé- tétele.. E' 
vád vagy csak egy rakétaszerű pattogás^ "^^7 
az egyes visszaélések, hanyagságok és elmulasz- 
tásoknak uyilvánosságrai hozatalára irányoztatik. 
— Erre nézve egy harmadiknak véleményét ik- 
tatom ide válaszai ^ név nélkül ; mert uem aka- 
rom^ hogy a' szavak mástól, minta' bennök fek- 
vő okoktól nyerjenek nyomadékot. 

^Mélyen érzett bajainknak egyike azon ha- 
nyagság, mellyel tőrvényeinket végrehajtjuk, és 
azon tiszteletlenség, mellyel a^ törvények ren- 
deletének szentségét figyelembe sem veszik 90- 
kan, hacsak hatalom- 's erőtOl nem kényszerít^ 
vék. Mig ez igy lesz honunkban ; mig a'^ törvényt 
már azért , mert törvény , tesztelni meg nem tanid- 
juk ; míg a' közvélemény uem őrködik a' hivatalos 
eljárás fölött ; im'g a' gyalázat bélyegével csak azt 
rójuk meg , )u a' tiltó törvényt megszegte , de azt 
nem, ki törvényszabta köteless^égeit tudva ^s akar- 
va ro09|ul, vagy épen Joem te^yesítette;; áddl|[ 9!Ík(^. 






rétien minden törekrésflnk ; mert a* tOnrény csak 
holt betű marad , ba mi magunk nem adónk annak 
életet* Zsibbasztó a* nem-cselekvésnek és banyag- 
ságnak hatSsa y 's tán még inkább tarhetA , ba va- 
lamelly tisztviselő néha roszol tesz y mint ba épen 
semmit nem tesz; A* rósz , a' mit az tett^ csak ta« 
domásr* j^ön 9 ellenbatást szAl^ 's a' roszat orro- 
solni nem lehetetlen ; de a' nem-cselekvés ellen 
nittCÉ orvosság. Inted ót? hallgat^ és ismét nem 
tesz; dorgálod? hallgat^ de nem tesz; fenyege- 
ted? hallgat, ^s tán mosolyogd de szinte nem tesz; 
végt^ bSntetni akarnád ? de nem találsz törvényt, 
mellyhev támaszkodj'^ 's nem találsz birót^ ki a' 
büntetést kimondja ; sót találsz igen sokat j ki a' 
ném-tevót pártolja. Ezt a' hanyagságot 's részvét- 
lenségét kiirtani jellemünkből^ valóban közszAksé- 
geiak legnagyobbika. Nálunk a' törvény iránt élén- ' 
kebb részvét csak addig mutatkozik^ mig az vitatás 
alatt tan y 's ha már kivittük y elteszszAk szunnyad- 
ni számos elszen derült társai közé^ 's gyakran is- 
mét ujat sürgetünk helyette. Mig ez igy maradj ad- 
dig nincs idvesség számunkra. ~ Nehéz e' bajon 
segíteni y de talán nem leh*etetlen y 's az egyetlen 
mód^ mellyel azt eszközölhetni ^ nyilvánossága 's 
egy* tisztább^ szilárdabb^ élénkebb és határozottabb 
közvélemény ébresztése. Vannak vétkek^ miket 
másképen büntetni nem lehet ^ 's vannak emberek^ 
kikhez más módon férni nem lehet^ mint a' közvé- 
lemény által. Vannak cselekvések y miket minden 
ember roszal; de a' törvénynek büntető súlya alá 



%»4 

Hp^i^^^jfu^f ^» a% iUy^ueket €ji^ ií^ .^Ital lehet mag- 
torlaiű^ 8Öt jöyeudór^ gníoUti^ ba Hiiéva á' uyílv^r 
iios/»águak^ a' küzvéiemé^y birálaU alá TOuatMal;-^^ 
£% okukuali fonti)«8ágat nem bbi^em bogy 
valaki taga4batiiá. Aliaiö^t MyilvájDi^ l^oUticm fHÁ^ 
Jy^ra léptem volna , a' tapas/italas által még iieui 
fiiz^áidult íQuság iuzjiaelegé^ el ^s gondv.kl^U^M^^g4-* 
vhI (mert kahj beli végtelen a\ külőub^iég h$^2^k 
j^lpi^taiH reménydúisi ifjúsága 's az én koroinheli 
koí^t!) rahautaűi én is a' megyei, élet vit^uyaiba; 
's ha vjsasitatekiutek a' rég m^lt időknek . fAIigaih^^ 
mennyi biinatot okoz lelkemnek még i^á^^t hi, hogy 
nem niindig valék elég erős ax^ ido íí körü^éqj^ 
8:;^)kfí$o«i liibái közt botláí^ok nélkül megHllaujl é^ 
e' \íigis:(aemlékezé3ból ni^ggyózódéaíg ew^alkedik 
kebledben a' hit, hogy nyilvánosság , Cjsak nyil- 
vánosság »z, mi a' hanyagot szorgalomra ^^ az ön- 
kényk^dőt mérsékletre > a' kicsapongót tőrvQuy- 
j^'i&erüségre , a' romlottat tartózkodásra , a' gyöngét 
erősödébe ^ az ingatag határozatlant s^iláird^ágra 
vezérelheti — C sak ennek segitségével fejlődhe- 
tik ki korán a' políticai jellem , mellyre kűlQ|ibe« 
— az igen kevés választottakat kivéve — nekw^k 
mindennapi Q]y{|^reknek csak botlások '3 bykági^k^ 
után lehet pIjutDi. — Ne gondolja hát , al nenieái 
gróf, hogy azon nyilvánosság, nielly épen e' me- 
zőn olly jótékonyan muködlietik^ ez által a' fel- 
sőbbség tekintetét sulyeszteué; sőt inkább nem le- 
het a' feisőbbaég tekintetének erőgb támaszt ny^ú-. 
taai^ mint ép' ez által; mert mia alapszik a' fei^u 



tű 

séf tokÍRteM? rtttí9gteMBem , vagy tnodalmon? 
én azt gondolám^ bízodalmou; pedig iiÍDca eazkta^ 
^laelly a' népnek a' felaóbbs^ iránti bíaodafanát 
anujríra biztOBitbatuá ^ mint ép' a' nyilvánosság 
utfik^éber ss&eméaek őrködése ; nínes fék^ tneUynek 
batása a' nyilvánosságéral inérktehetnék. A' mél- 
tóaágoti^fróf állása sokkal magasabb. volt^ iniíitseBi 
h^gjf a' gyakoriali élet ezen oldalával gyakorMb 
érilrihMésbe jöhetett volna; de mi^ a' középosi- 
táiywik attbereí y e' viszonyok körében éveket meg 
éveket töltötfűnk el ; mi todjuk , ho|^ a* hol a* 
tÍMiviselökuek szeaiélyessége ^ mondhatnám , isteni 
effOVdl:iiem volt képes hatni afc apáról fiúra örök-- 
lötÉ bizalmatlanság ellenében , — . mi todjvk ^ mind 
tiÜkM bsfl tiis ág epéje öntötte végig a' kebleket 
azoa 4íéfaa nem alaptalan^ de többnyire mégis 
bál Uedelem miatt, hogy tisztviselői kihágás 
vagy hanyagság ellen panaszkodni^ merő kába- 
ság; -* és e' boszús bizalmatlanság egy féreg 
voU^ melly a^ jövendő nyugalminak gyökerén rá- 
gott. I>e hassa csak át a' nyilvánosság éberségé- 
uek eszmélete nemzeti életünket ^ e^ bizalmatlan- 
Ságnak meg kell szűnni. Már is voltak esetek^ 
hegy az időszaki sajtó fölemelvén- figyelmeztető 
si^zózatcit , az igazeágos panaszra nyíltan az egész 
Ország tudomására elégtétel következett; 's csak 
ftéfaáiiy ilty j^net adja magát elő y és lehetetlen^ 
hogy a' hatóságok iránti tisztelet és bizodalom 
erős gyökeret ne verjen jdz ország népe^gében; 
— pedig hiözen a' nemes ^vóí ép' azt veti elle^ 



^ 



#16- 

nem 9 ^Bcdanból idézett szavaimra/ hogy aifi M- 
gedelmességi kötelek nagyon megtágiflvák : en- 
gedje hát kérdeznem 5 azt tártjaié jónak ^ ha to»ii 
vább is azon utilak sötétségében tapogatótinok, 
mellyen eddig járva ^ az engedelmesség 's feSméhh^ 
ség iránti bizodalom kötelékei ennyire megtágul- 
tak? va«^y nem azt tanáosolja e az ,,^ér:^Qle«^S 
lio^y;;^' bajt-rokozott utat elhagyva , a' nyilt egye- 
nességet kisértsük meg ^ mellyel iily bajoi&^llen 
(psdknem egyedüli óvószernek az okst&ecu iogica 
's más nemzetek tapasztalása bizonyítanak ? 

Azonban a' minő czáfolhatlanoknak hiszem 
ez elveket^ ugy máá részről tagadni egyáitálában 
nem akarom 5 hogy a' Pesti Hiclap e' tekintetben 
nem minden hibától ment; nem arra néwe^ hogy 
a' felsö^éget gyűlöletessé tette volna^ haneil hogy 
a' visszaélések fölfedezésében elegendő óratóssá- 
got nem mindig bizonyított^ 's ezzel egyeifeknek 
egy-két esetben érzékeny bántalnmt okozhatott. 
— Becsületes ember ^ ha hibázott^ jobbat nem 
. tehet ^ mint ha hibáját elismeri^ 's ismételésétöl 
óvakodik. Ezt én a' Pesti Hírlapban már r^ meg* 
tevéim Egy lapnak^ melly — mondhatnám -^ egy 
egészen uj mezőt vont be mások tapasztalás^ 
még nem okulhatott működésébe ^ kezdetben csak- 
nem lehetlen neoi tévednie; de azért tévedései 
mellett is megtermetté már gyűmölcsilff ; és én neitf 
a' Pesti Hirlap^ hanem a* magyar időszaki sajtó 
nevében (mert ez a' magyar hirlapoknak közo^ mű- 
vök , vagy talán érdemök is) tartózkodás nélkül 



tlT 

ki itterem mondani > hogy a' tŐnrénysEerílség éb- 
vesztéaében 's a' kicsaponje^ások megelőzésében 
már is annyi aegélyt nyújtott a' felsőbbségnek^ 
hogy e' részbeni hatásukat félreismerni lehetetlen. 
Ks én valóban nem gondoltam volna ^ hogy az 
itt-ott pillanatnyilag mutatkozó fölheviílés, vagy 
az olly sűrű nyilatkozások 's ellen nyilatkozások 
méjg.. a' nemes grófot is annyira meglephetik^ hogy 
elfelejtené^ mikép minden újtól kezdetben illy Je- 
lenetek el nem nmradhatnak. Örökös tespedésre 
kellene magunkat kárhoztatnunk^ ha illyesniitöl 
visszariadnánk. Emlékezzék csak a' nemes gróf 
az vg úrbér behozatalára , 's hogy egyebeket ne 
emlitsek , magára azon ellenhatásra is ^ mellyel az 
olly szükséges váltótörvények ép' azon osztály- 
ban találkoztak 9 mellytöl minden mások fölött 
szíves fogadtatásukat remélhettük. Nagyon szo- 
morú országlási rendszer volna az ^ nielly illy e- 
phemer jelenetek miatt azonnal meghúzná a^ vész- 
harangot^ 's helyett hogy bevárná ^ nríg emberi 
term^etünk a^ nemzeti életbe illesztett uj ^^ágen- 
tiával^^ megbarátkozik 9 magát az uj erőt dorong- 
gal verné agyon ^ 's a' bajt halállal orvosolná. 
Várjon csak a' nemes gróf időtől 's az események 
hatalmától^ és meg fogja látni ^ mikép félelme 
csak onnan ered^ hogy a' sajtónak élénkebb moz- 
gását még mi magyarok meg nem szoktuk. Uj 's 
meglepő reánk nézve , hogy hirlapjaink olly dol- 
gokról 's olly hangon szólanak ^ mikről és mikép 
ekkorig hallani alkahnunk nem volt. Csiklandósak 



. I 



M 

y^^ywik, mert Biég nem igen nyuiteii ^TOliáak. 
Mi^d megszokjuk. — Eai a' kife^ödésnek oily stih- 
(ÜHMa^ iMllyea okvetlemll ét fc^lt esiidnk^ kogy el* . 
juikaasitnk ason fokra^ mellyen a' siytó mirátik íiéE^ 
Ye is afiL ieaot, a' iníiiek mindenütt mutatkosfcik^ h(A d»- 
magábóli iermész^tes kifejtéBétol a' roabadabb saj- 
tót eknéleAen egekig emeiók ^ de a' gyakarlatbaii 
mégis polud müvének gyanúsítok el neniriasaUák; a' 
uemzetet , t i. az áldásoknak legaagyoMMka. 

III. Robespierre és rev olutionarins 
í^yllogismus. -* A' nemes gróf magkuata ^ 's 
— boosAasa meg nekem e' szót — kissé gondat- 
lanul kutta meg a' gyanusit^sok véssharangját ; és 
e' példa > gondolni lehet ^ nem m^radand utánaat- 
lannA Soha sem fognám én ugyan 's néin fogná 
í^enki is a' nemes grófot holmi károgatók setregével 
legtávolabbra is ugyanazonítani : aa^oaban kérdem^ 
Iia megtörténnék , hogy némi saeuayes érdekek 
a' nemes gróf péld^a anthoritásának háta mögé 
menekűh'^^ a sdia nagyokb mértékben nem ta- 
passbtalt köxbéke 'snemaet és kormány köBti kiao- 
dalom id^én mindig és mindig vea^edelntösbbben 
félrevarnek a' vészbairangot y mellyet a' gróf kon- 
dított meg> ha akadaa bizonyos eottería, meily 
a^ou törekvésre, baszuálná ez aJlkalmat, lio^y a' 
uemzetet letéríteui próbálja a' diseu8sío stadiuimí- 
ról^ mellyen mindinkább közeleg némi nagy kér- 
dések megoldúa^ melly megoldás egynéim „ha- 
zafiaknak^ egyáltalában niues íny ökre ^ — ha, 
miiudom, eg;y iliy ootteriáe^dca a' nemes gr^val 



tit 

iJHy, merőben éUitsikexo csbélra bMziuUttáy CyMiih- 
^tgwMsi raeuyedelein vésaJiarai^át y ^8 aaE^on Uke-- 
Ve4^ék y Iiegy íukább csak yeszekedjuiik őrökké^ 
uúnt^fli Mia' n&mr4eisaA kérdéseket discatíáljuk^ 
és Hi&au tőrekeduék^ bogy elvégre seukibett 
se biiis&ék a' felforrt sukadalom, — kér- 
dfoi a' wiue8 gróful j»^ uem csapná e össxe kezét 
umiil^a fiSlött? — £ii azt gondolom ^ faa Tála- 
mig ez fosztbatuá nieg a' magyar aristocratiát a' 
ueai3^ti jAveudő előkészítésének dicsőségétől ; ha 
valMUÍ> ez készitbetne az aristocratiának úWy sor* 
sot^ mint azoké voU, kikről irva van^ hogy sem 
iauuUak^ seui feledtettek* — És ezt azután a* 
Pesti Hírlap okozta volna? Hiszen tegyük föi egy 
pillauairat mindi^u kifogás y minden ellenvetés uéí^ 
kölx hogy a^ Pesti Hírlap modora többet forgott 
voUia az agitatio körében y mint kdlett , vagy oUy 
térgyAkfiál is forgott y mellyekuél nem kellett : ez 
kézzelioghatúJag cbak onnan eredett, mivel az et- 
ső héu^i^han^ niig ugy szúJváu a' ,^terreiiiim» re- 
cog^Vi^scirozva/^ uiig bizonyos elv-> és szinrokoH- 
sHgi G$A^kozáfii eszközölve nem voU^ szoros tu* 
dpiüuMiiyilag véve^ nem lehetett a' napnak kérdései 
fölött nagy részben álialáuosan nem szólani^ 's 
ii4«^4eu általános felszólalás luár természeténél 
fog¥4 meteg^hb > sőt gyaJu*an keserúbb és kemé- 
uyebb^^, mint a' részletes fejtegetés^ de mi volta' 
legtermészetesebbe logica szverint ez állapotnak jö« 
veu4Qje? Az^ mit némely külföldi lapok levele- 
zői 9iár több Ízben ^ bíz,tos practícai tapintattal 



tft 

jósoltik^ hú^ ariodenimp nagyobb 's ilagyobb 
mértékben el fog kAretkezni as általánosan íftivett 
kérdések réssletes fejtegetésé , 's ekkor a* ke- 
ményebb hang már a' dok>g természeténél fogra 
megszef idol ; mert a' részletes fejtegetés azokhoz 
intéztetik^ kik a' foeWben már megegyezték^ *s 
ezek ellen nincs oknnk keserűbben szólani , de 
időnk sincs $ mert a' részletes fejtegetés a' tárgyak 
bonczolasáTal és szabályszerA elrendezésévri lé- 
▼én elfoglalva , rá nem ér , de nem is szeret indu- 
latoskodni : mig ellenben elvekről szólva^ belőlflnk 
természetesen a' lelkesedés szól ^ melly a' szónok- 
latnak ezer alakú mesterségével rokonszenvet 
űgyekszik gerjeszteni. — Es ha már most a' ne- 
mes gróf kebelzúditó gyannsitásai utánzásokra ta- 
lálnának f és a* Pesti Hírlap^ a' helyett hogy hiva- 
tását mindinkább megkőzelítné , elég gyarló volna 
felelni f a' mint kérdeztetnék j és azon a* hangon^ 
mellyról a' nemes gróf mondja^ hogy népszerűség 
re nem alkalmatlan y a' gyannsitgalók szme közé 
szórná a' ^^rablást^'^ ^,honárulást^, ^^nem- 
zetgyilkolást^S és betekintene a' történetek 
évkönyveibe , és százados igazságtalanságokat ki- 
kutatgatna^ hogy visszatorló vádjaihoz tény^et A^ 
Htson nyomadékul : nemde ép' ellenkezőjét eszköz- 
lené a' nemes gróf annak ^ mit eszközölni óhaj- 
tott^ eszközölni vélt? Vagy aztán ennek böne is 
a' Pesti Hirlapra háramlanék ? A' ki békét akar^ 
ne inditsoti háborút^ a' ki szenvedélyt akar lecsil- 
lap'tani , ne izgassa fel a' szenvedélyt. — Bs az- 



tán ennek mi lehetne következménye ? — A' Pesti 
Hírlap nem félti a' maga elveinek (mellyek a' ne- 
mea grófnak is elvei) jövendőjét. Mert gúnyoljak 
bár az epés rövidlátók az iQivbtágnak azon részét^ 
melly a' férfiasság kiiszöbén áll: annyit senki sem 
fog ta^dhatni^ ho<;y nemzetünk jövendőjét ezen 
nemzedék képviseli. Miránk nem sokára enyészet 
vár^ 's nyomunkba egy erósebb ivadék lép, melly 
tettekké érleli bizonyosan^ mik minálunk még csak 
%lvek Tálának. A^ melly elvekhez hát a' közel jo«. 
yókor csatlakozik, azon elveknek jövendójök van*. 
De különben is honunkban a' haladást meggátol* 
ni^ vagy épen visszanyomni sem ármány^ sem 
gyanúsítás; sem hatalom nem képesek ; mert mé* 
lyen érzett nemzeti közszűkséggé vált. A' patak, 
ha csergedező vizének gátat vetsz > mellyet elso- 
dorni nem képes ^ vagy elkerüli azt ^ vagy meg- 
haladja, '^ a gát csak erejét nevelte, csak folyá- 
sát tette rohanóbbá. — A' haladás ügyének tehát 
di^aja bizonyom; ezt, ha minden jóhiedelmú bal- 
ítélet 's ennek szárnyai alatt minden szennyes ér- 
dek harczra kel is ellene, én nem féltem; mect 
tökéletesen i^az a' nemes grófnak jeles mondása, 
mellj a' „Főrendi Napló^^ ,474-ik lapján föl vau 
jejgyezve: „Nemzetünknek jövendője^ yanj 
illyest pedig, ha nemzetet illet, egye- 
sek vagy egyes combínátíók meg nem 
semmisíthetnek/^ Ha tehát a' haladás ugye 
kárát nem vallaná, ki válhatna kárát azpn szel- 
lewnek^ m^y^et a' nemes gróf bűszava eláíd^ft- 



9M 

het? Senki más, liűiit azon érdekek^ miket — á* 
mint indult a' kctevéleméii^ — kimélení ké&t , de 
miket kiméleni nem fog^ Iia gyanusifgBtások álfát 
felzúdittatik. — Es Hkkor ? — legyen szabad ne- 
künk is annyi fenyegetések ellenében egy ióslatot 
mondanunk: Akár üveg a* köTiöz, akár kG az 
üveghez^ minden esetre az üveg törik. 

A* revolutionarius syltogismus nem egyéb, 
mint egy rémletes rodoftiftntada, egyetlengyulöle-- 
tes szónak pecsétét felütő az egyes vádakra^ melj- 
lyidkröl szólani inuiuír alkalmam vala. PSs^t^ d'e- 
elamatióra^ bármi ingerió Tegyen is ^ tebát indalatba 
jftüi nem fogok^ ámbár a' grófnak hevült közélete 
a' szenvedély nyelvével olly vád-decláiilAtiőkat 
halmozott reám ^ minőkét még távolból sem lehe- 
tett egy bizonyos perben olvasni , meliyfe a' néin- 
^etf ótalom s dlesA fejedélmthik tArTénydzerűi9i%é 
feledés fttyolát vetek. Megnéztem a' XVif. szá* 
zadbelr szomorú események évkönyveit iái , töblf 
'Si nagyobfr váditkrti ott sem találok. — tÍttoű}% bi- 
zony mondom, ha megolvassuk ^ miket a' gróf ^ A^ 
kélei népében^ 's mílly hangon ír , 's ha nem-ál- 
kalmazható hasonlatokiiak csak egy píUfáiitttIg ii^ 
helyt engedőnk: lehetten azt nem motrdaíMint^ ftögy 
Iia esalítt^yan igaz^ hogy a^ Pesti fifiMftp ft' főben- 
pienm pálya báj teli kezdetén van*/^ azob 
kezűéiben y mídón ama' szörnyeteg k^íét még 
„mindenek felett fél'ebaráiai 's az em- 
betiség iránti ftzef'etet szomja hevité* 
(IW !.*>, Tal6)nm a' iitmes gróf — e' köhyve útSh 



ttlü 

itéi^ — og^anaMn pályán már ineszebb trii ; mert 
már. Ujelllé nz eh& álfft)Kátot. — De én csak arra 
kérem a' Bemes gróft>t9 Iiogy lia iidnden Tádja ala- 
pos volHa Í8 y niéltőztas^ék fiiegemlékezní 9 iiiikép 
uemzetdiik jövendőjét egyesek vagy 
egj.es eombinatiók nieg nem semmisít- 
hetik^ liaez essébe jut^ bizonyosan nem fog oda 
delgozní^ bogy nemzeti neheztelés érje .. 
Sírni, ki olly utból tér ki^ melly — saját 
v^Ooiaása szerint— okszernleg kimutatva 
nem ^esak nálunk, de alkalmasint a' vi- 
lágnak még egy népénél, egy nemze- 
ténél sem volt (1161.). 

Aftonbau^ nébogy valakit tisztelt ohasóim kö- 
zdl avvagy azon tudomás is nyomjon^ '^^ty a'fran-^ 
eiia forradalmi liösökiiek még csak emtékezetét is 
HépM Voh a' Pe^tí Hírlap a^ nemes grófban fel- 
költeni f meg kell említenem ^ hogy eaen emléke- 
%6k a' mméB grófban már sokkal a' Pesti fiKrláp 
l^feikezése elótt támadt : annak hát e' szegény 
üldözött hirlap ép' ugy nem oka^ mint a' mai nap 
a' tegnapinak. — A' „F6ren« Napló* 4T4-ik lap- 
ján aiVassuk ^ mikép a' nemes gróf a' forradalmi 
személyzetek ifokozataital Bailly-tÓl Robes- 
pierrcKÍg. inír a' muh országgyűlésén példá- 
lózott ; azonban tegyen s«ibad idéznem 6 cs. kir. 
főherczegségének országunk nádorának a^ példáz- 
gatásra adott bölcs válaszát (lásd : „Főrendi Nap- 
ló" 4751.): „Nem lehetek — mond a' fenséges 
nádor — egy érteleiivbeii az előttem szó- 



lóral, a' ki Franczíaor^aág jpéld^ftt 
Magyarországra alkalinaztatl^ mert 
Fraucziaors«ágbaa, a'^mifit 'AIkÍi^! histó- 
ria bizoiiyitja, e^^szabadság fen nem 
állott, hanem erőszakos kitörések ál- 
tal hozatott létre: Magyarországában', 
ellenben a' szabadság mindenkor fen- 
állott^ 's fenáll eddig is; 's igy as^ók^ 
miket ö méltósága Francziaországról. 
felhozott, teljességgel Magyarors««égh 
ra.nem alkalmaztathatok,^ - r 

E' kevés . bölcs szárakban sokkal több van 
mondva, mintsem véteknek ne tartanám, a' két 
ország közti lényeges knlönbségek hoszatkllmas 
rajzoIatáT|l tisztelt olvasóimnak marig is saerfö- 
lőtt igénylett türelmét fárasztani ; 's azért a' gya^- 
nusitásoknak keblemet mélyen bántó tárgyától a»on 
egyszerű figyelmeztetéssel veszek búcsút, hogy 
Magyarországon ugyan forradsdmi drámákról éK" * 
modozni senkinek esze ágában sincs: de loégii 
nem a' legjobb tactica vo^a. annak lehetségét igeii 
gyakran Milegetui; mert sok ember közt sok per^ ' 
zselt agyvelő is van, és gróf SKÓchenyi btván ^ 
e^ honban nagyok és kicsinyek előtt mgy ^mutbo^ 
ritaa. — Még egyazer niendom: az ördögöt neia 
ftdl fidra másolni, -^ adnt a' német saóL 






> 



ns 



. • * ■ 



- S^té , - ■y'llvánosségr. 

,"(-' A' nemes gróf a' sajtószabadságnak 's igy 
együtt vele a^ nyOTánösdágnak is elméletben men- 
tég barátja; mert annak az emberiség jogait 
bizonyosan kivívó áldását az emberek 
által nyert minden diadalnaknak .eli- 
be teszi (S36L)* —Azonban midőn ezen is- 
teni adománynak élvezése forog kérdésben^ 
nagyon kölönősen nyilatkozik. Igya' 113-ik la- 
pon: ^Ugyan mi világlik kiT.hogy a'kor-^* 
mány féltékenysége nem volt tán oUy 
igen oknélkűli^ midőn bizonyos fel- 
hevfllési árnak gátot vetni óhajtott^ 
's hogy legyünk csak magunkra hagy- 
va/ legyen csak a' sajtónak éles fegy- 
vere minden vagy elég korlát nélkül 
kezünkben^ és pezsgő vérünk 's a' t 
ném . engedendi^ mMzerint sajátunk- 
kal min magunk károsítása^ min ma- 
gunk megsértése nélkül rendesen és 
tariólag éljünk'' (1711.> - 99IÉS éljünk 
csak a' sajtóval minden czél és határ 
nélkül, és engedjük csak^ mikép az- 
4dl mindenki kénye kedve szerint él-. 
he«|s^en — ^ — és lesz köztünk elég, ki-» 
B9ií kesében a' sajtójt>g a'gyilkos- 
nak> gyilkánály a' gyújtogatónál: kanó- 

ozánál nagyobb ártókká fog válni. 

16 



''g\» 



Vagy más- 8s<éTal> 4r ha ssou> minden ki 
honunkban^ mit akar^ és bocsáthas-» 
g'ó^ta mi^áeíiit ükármi formában* é« kí- 
tis^rjédé^bén'' S4i^Jt6 ^alá/íés ^Ubem JOf 
té^^en a' b^rményakad^lyt^ ^ >nii' se 
t^^Kúnk ki legkise^bb*ha4ártíé» czélt, 
cisákba*idr<»árnyékba {o% é\\iiiAiVki*^^ 
Pcl s t i H i 1 1 éf ^ta' t^ Hl jenekc ' ^ttámtolaiiszer 
fiirdnbiak éll!^ á' nemeiS' gróf ^ könyvében ; és mint- 
htf^^'e^ ^köiónr^feensara' "álátt^ tiui Jrira j ésvaily 
al^ó' eOen itttésvél^ a'^ feledüo^alások ^ r laelly suiit^ 
ttg^ kftjDyVríngállíií ellenór^ég alat^ álh világaa^ 
Kóg;^ a'neneís* gróf %em csak a' (Aabad sajtót 
taHjá TésBedekuesnek a' magyarra^ nézve ^ hanem 
még á^^ könyvvizsgálati kormáay&gfiabályokat is tá- 
gabbaknak látja > laiut körulményeiiik szevint ki* 
vánatos. -^ És ^ézt^ hazánk- reformaiora -mondja, 
iiáása^ meg' 'ttZ' érdemes olvasó^ mikint képes e' 
dologgal, tisztább jödi.' -^1 Nines szándékomban a' 
sisabátt <ísajt6' ^logiáját^ifni. Wi\ kérdés erósbek- 
nél érósbek által már- 'e£er 's^^ezerssser irégigfej- 
fegéttétett; ^Nehogy -öUy péMákii^- hiva&ozzam^ 
mUiét aká^^ki forradabá trádakkal iltetbessen, csak 
az oUy íg^ royyís j^zéUettd OhatearubTÍáii-d- 
nak á'^paiiidk kamáráj^baü diMdott hires beszédéi- 
re tdvatkoitom> éshivalkozom gr óf Desse.wff.)ii 
J'é'zse flipek ^országos Tond^dfes mufkák 
kötött' -^ fájdalmtarj ^ -i-^ es»^^ kűlönvétem^|í ggFa- 
náiit^ rejtekben tindöklé balhttaúan i mimbtf jtfm, 
mellyért Xrencsinnek nemes rendéi az érdemes 



v- - 



Wi 



Hl" * I • ■ • l . ■ ■ •; 1 , • ' ■ . ; . ■ . '. • i' f ». . , 1 1 



grófot hi^2^nk köszönetére méllóiiak közyégzé^r 
If^jSr . kiQplatkoztaták j és hivatkozom végre a' 
,j^z4 Z'ftdo nk^-nak luult év vécével V tárgjbaju 
épIeHez^^érp. — E' hiyatkoz4sokat azonban cmk 
figjeliqeztet4*fll. bozom fel ^s^knak^ kik az ep^Ií*^ 
tett jeles müveket még .talán nem olvasták ; 
a' nemes gróf nézeteire pedig azon rövidke* meg- 
jegyzést teszem^ hogy ezek a\n e m - é r e 1 1 s é g i^^ 
9 visszaélési^ 's aM. kifogások a' sajtósza- 
baidbág leghatározottabb ellenségeinek már ezer- 
sz(||^,ineg;;ezei;s2^er hallott '^ ezeri^r. me^ qzerszer 
apf^czáfolt mindennapíai^ ellenvetései^ meílyekjia 
belyt fognának , szabad sajtóra soha , de soha 
egyetlenegy nemzet sem találtatnék megérettnek; 
niert a' nemzeti érettség 's értékesség gombakint 
nei^ ttó; eszköz nélkül a' ezélt el nem érhetni ; a' 
szabadi, vagy — hogy körülinéuy€(inkhez mérve, 
határozottabban szóljak — szabadabb sajtóra c^iak 
sz^lbadabí) sajtó által lehet megérni ; itt az eszköz 
G2^1 is egyszersmind; — avyagy mondja meg az 
éji^demes ^óf^ ki 's mikor vezetgette a' magasz- 
talt ang(ol fajt fokoukint^ lépcsónkint azon lelki 
t^pláli^khoz ^ mellynek köszönheti főképen méltán 
dicsőített értelmességet? — És ne felejtsük elj 
hogy a' sajtó is emberi mú ^ ne építsük hát egyedül 
valódi vagy vélt árnyékoldalára itéleiünket ; és ne 
felejtsük el különösen ^ hogy az nem a' sajtó bűne 
's neiu is a' nemzet eretleuségének Jele> ha vannak 
e^ib^rek, kik máskép vélekednek^ inhit $zéretook. 

Ve fiíraen a' sajtóval is ugy i«i az ember « inínt 

^ \ 15* ' ^ 



... . 4 . • ■ . »■ . . . . » . 

si'jszabadsággal ; a' szabadságot -r- elvben — mm- 
den ember szereti^ csakhogy, egynémelly ember 
egyedül magát^ más ellenben mindenkit szabadnak 
.qlu^tana. — E' kényes tárgyba bővebben . nem le^ 

f^ ereszkednem ; de megvallom , kúlénösen hatott 
rám^ ép' a' nemes gróflói szorosabb korlá- 
tok utáni vágyat hallani ! 



És midón ezek szerint a' ^^y^d és véde- 
I e m^^ rovatot berekeszteném y legyen szabad a^' 
^^Nehány szó a' lóverseny körűP^ czf* 
mfi munkából néhány sorokat idéznem : ^^ É p ha- 
zában elég tág mező áll nyitva ezrek 
kfllönkűlön munkálódási pályájára, 's 
elég széles ott az ut^ hogy egyik a' 
másik mellett^ ugy örülvén mások eló- 
menetén mint magáén — — haladhas- 
son/^ — Ismét más, helyütt : 9^ Azt hiszi^ már 
nagy haszonual egymás ellen fordít-? 
hatjuk^fegyvereinket> egyik a' másik* 
nak jóssanságát, jó szándékát^ szóyal 
hitelét^ mennyire leheti lealacso* 
nyitván? holott — mint én hiszem.— 
ha valaha, most nagy a' szükség egy-^ 
más iránti bizodalomra 's Aszinte — ^ — 
magát megtagadni tudó kézfogásra^f^ 
— És ismét másutt : ^^Yéssfik mélyeu^ %zir^ 
vünkbe yördMarty,,Szóiiaiát'S e' g y1>- 




58 

nyörú lélekgzüleméayt, és búcsút ad- 
ván -^ ^ t-^ eg'jri&áÉ iránti bizalmatlan- 
ságnak, ^ — ne tagadjak yégre ma- 
gunktól meg azon eddig soha nem is- 
üert édeni kéjérzést égy lelkű égy 
testű csaTádságba, egy czél 's égy 
rég ntáu törekvő nemzetségbe forr-^ 
nnnk egybe/^ — E' bölcs intéseknek részem- 
ről tehetségem *'szerintrhódi(tfv^; 'ő^iUnte önme^tii- 
gadááetd nynjitom a' nemes grófnak jobbomat/ — 
nydjtom azon vtf UomáSÉial , ho^y a' Pesti Hírlap-,^ 
nak lökélyteleuségét ''s igen stík hibáit vt)nakodá|s 
iŰkűl dismerem; b' mi jó tanács van a' nemes gróf 
könyvében, követni fogom, ámbár ném négy 
án^em közt (lásd: ,,AVkelet népé'' 37 L) Vném 
is igen engesztelő modorbaú^ sőt inkább nemstet- 
gyilkolási vádak és fej-betörési, fenyegetések kí- 
séretében adatott; 's a' nemes grófot > mint inár 
előbbi ügy most is ^ mély tisztelet (el kérem, mél- 
tassa vezérlő lanácsára azt, kinek most útját álla- 
ni, törekedett ; mert bizonyos lehet a' nemes gróf, 
hogy — h' mint már a' Pesti Uirlap 1-ső számá- 
ban mondottam — tanulni szeretve is , szükségét is 
érezve, észnek és oknak mindig örömest hódolok; 
és bizonyos lehet arról is, hogy szennyes érdekek 
vezetni soha sem fognak, meggyőződésem nem lesz 
eladó , és sem a' hatalmasok komor tekintete , sem 
polgártársaim heve soha el nem tántorít. — Ha pe- 
dig a' nemes gróf igénytelen személyemet vagy 
irlapszerkesztői foglalatosságomat csekélyebbnek 



.fi- 



9f 

tartja^ mintsem kézfogjásra iiyojtott jobbomat elfő*' 
jraűDá^ vagy líivatksombah veízérlo ' taDácsára 
méltatna : azon esetre méltóztassék legalább reám 
is kiterjeszteni fentebb' idézett sorait^ ^^SY yf^P 
hazában elég szSIes az üt • miszerint egyik a' 
m£sik mellett haladhasson/^ lieszémröl biztosit* 
háfóm W neines grofo( ^ hogy folytassa bár , há 
ugy tetszik'^ megtámadását , 's tépje ügyemét és 
személyemet^ a mini tetszik: megis ^alahány-^ 
szór á' nemes grdf honiink bolddg^ságánáík épfl- 
letén ^^pósítiY^^ múnkálkódándík > "^s hóníökbóV- 
do napszámosokra^ szüksége lészen (lesz ^ péd^g, 
mert oÜy nemzetnek yágynnk^gjM/hot ^^semimt 
rólunk nelkútönk^^) ^ á^ százezerek köz<5tt ^ ^k á' 
gróf 

%^ ^ 

talál, miiit én. 



â– # 



■ m^. • 



m. 



M emle^ess^ek én tény- 

* ... 

Vao a' nemed gróf köuyrében egy osztáljr^ 
ndJy tiein a' Pesti Hírlap modorának ^ haneni ön- 
^ó elyeknek mezején forog 5 'a ilt a' nemes gróf 
thfúvá némellyeket (kfilönósen némelly. yállalato- 
kat) roszal^ résfiint a' teendők iránt javaslatokat 
tesz. Ez utóbbiakat azonban csak amúgy hegyről 
végről:; említvén^ a? részletes fejtegetést^* kivitel 
módjait ' s világosabb magyarázatot máskorra igérl 
A' javaslatoknak ezen részére tehátkorának tar- 
tom a* fejtegetést ; -egyébiránt^ a' mennyiben oUy 
közérdekű kérdések körűi forognak > mellyek a' 
Pesti Hírlap programmája szerint hírlapi fejtege^ 
tés tárgyául kituzvék : remélem ^ a' nemeS' gróf 
sem fogja adott szavammal ellenkezőnek találni, ha 
ugy gondolom > hogy itt már nem a' nemes grófnak 
adandó feleletről levén szó , róluk mint eddig yiigy 
jövendőben^ is/alkal(Mn szerint^ a' Hírlapban lehet 
'SzólanOHt. Meg fognak teháttisztelt olvasóim bocsá^ 
tani y ha néhány rövid ^zrev^talre szorítkozom 5 



kúlönbeu is az eszmesurlódás j mellynek felkölté- 
sét a' nemes gróf fellépésének köszönjük ^ hitem 
szerint a' Pesti Hirlap vádolásáról yagy védelméről 
mindinkább 's inkább áttérend a' sokkal közérde- 
kűbb ^^mit? és mikint?^^ mezejére^ hol aztán 
a' fölvett elvek és kérdések majd erösebbek [által 
megtaglaltatván , mi okulni fogunk^ a' közvélemény 
pedig irányt és állapodik í&yer. 

A' nemes gróf által javaslott^rendszenek váz- 
Ktá V 'saíáváiamá ^'^^ ,,Képzel- 

jűk nemzeti álláijalikat^ niy^t egy hadnak 
két szárnyát;^ a' %ái sz^rily a' magyarság 
helyben álljon meg, 's előnyomulás he- 
lyett magát vedlő helyzetbe tév^^ min* 
den figyelmét 's^ , erejét arra fordítsa^ 
hogy nyert helyzetéiből ismét ki ne ve- 
rettessék; viszont minden tehetsége idő^ 
értelmi súly^ kiállító erő ki^ekesztőleg 
a' jobb szárnynak^ t. i. az alkotmánynak 
olly állásba tételére pontosittassék ösz- 
sze^ míkép ez vivja ki nagy csatánk si- 
kerét/^ - Más helyütt: „Vegyük be őket 
(a' másnyelvűeket) alkotmányunkji^a^ hogy 
ők is belv|e gyének minket^ t i. a' magyar- 
ságot magukba ^^ (74 L). — Vagyis más sza- 
vakkal (362 1.): ,,A' magyarság terjesztósé- 
vej felette csinnyán kell haladni^ e' he- 
lyett azonban az alkotmánynak minden- 
kire terjesztése mqzdittassék elő lehc^ 
tő legsebesebben^ azon lépcsőzete általa 



> 



uelly arifitocratiai létttnknél fogra 
alkotmánybaii^ 's nem az alkotmányoo 
kűü fekszik.'^ 

Nébogy valaki azt gondolja^ mintha a' fő- 
éi vbea, t. i. hogy alkotmányos jótéteményeket kell 
adnunk^ ha nemzetiségünket elfogadtatni kivánr 
juk^ véleményem netalán különböznék: bátorko- 
dom a' Pesti Hirlapnak mindjárt 1-sö számára hi- 
vatkozni, hol a' derék Gorove czikkében épen 
e' gondolat van kifejezve^ többek között igy: 
y^^össtink . magunkhoz minden idegen elemet a' ro- 
konszenv édes lánczaíval. Adjunk az adottakért^ 
követeljük nemzetiségünk elfogadá|^t egyfelől^ 
másfelől nyújtsuk az alkotmány jótéteményeit — 
— Minden idegen élemet forraszszon össze a' láng^ 
mellyet a' magyar alkotmány ébreszszen , ápoljon 
£z . lesz az ellentét ^ ha egykor vallás vagy nem- 
zetiségi sympathiák által akarnák megosztani a' 
népet ^ melly e'.szép hazát szabad alkotmány vé- 
delme alatt lakja/^ 

És hogy valaki azt ne gondolja ^ mintha én i 
az idegen nyelvuekre szórt gúnyolódást tartanám / 
nemzetiségünk terjesztésére jó eszköznek ^ hivat- 
kozom a' Pesti Hirlap 32-ik számára ^ hol igy szó- 
lottam: ^^GyJUölség szeretetet soha sem terem. 
NíemzetiségüBket vágyunk terjeszteni ? ne riasz- 
szuk vissza szeretetlenséggel a' közeledőt ; ezt a' 
józan politica kárhoztatja^ és kárhoztatja a' ke- 
reszténységnek mindnyájunkkal közös alapelve, 
melly igy fohászkodik: Mi atyánk, ki az 



» i 



11 ^-> 



i 1 I 



•M 

egekben vagy. E' szóban a' iestvérsMretet 
dve* rejtezik , 's' ezt jgyakorbinnnk kelt egész ideg- 
tűnkben; ha igazán okajtjuk^ bogf idegen- agkú 
polgártársaink nemzeti érdekeinkhez ' sknofara , i így 
enditsélcn-'kOzös^ion'édeB sMninevét: Mi^m^ryánk^ 
a^ f öldötf' Vaigljr/^*- « • ; ^. ^^ v • . * • n \- -■: 
Ez általános nézetem. E* mellett azonban meg 
kell yallahtiní > hogy af gróf javaslatát *BiégMm laih 
tom' miáden viszonyokra alkatmazhatónfA'; oiert Jie- 
lyesen mondja ngyan / hogy az alkotmány ^ ^ter- 
jesztése által kdt Agyekezniink nettzetii^égOiiknek 
azok állali elfi^dtatásán , kik' az alkeémányon 
kívél vanna]^: de hát azokkal mit csináljuÉfef kok 
kár alkotmányimk sáncZaiba > befi^ahrák;^ kili^ 
nek már alkotmányos jogokat nem •dhatunk ^ ini^ 
velők minden jogainkat nrai csak megosztottuk^ sét 
még magunkat szorítottuk meg ö, irántoktked- 
vezésbol saját koronánk birtoka alatt .a' oeiloíf«K>- 
tas jogaiban ^ 's kik ann^ jótéteménjrt a' ]egAíb&>- 
sebb eIlenségeskedésseLTÍszotioznalt^;jnyiltaBr <é8 
titokban a' magyarság vesztére terceket fémek ^ 's 
<^y roppant batalom rokonszenveivel -eoqaetfiroz- 
ra f ellenséges indulatukkal egy ép nöe^f nenzet 
lellenében m^ kérkednek is ? *^ Ez nV nmmni igróf 
s&íámvetésébői kimaradottf pedig Üi^ vépen ittiiMn 
a' legfenyegetőbb y ko^. ne mondjam ^gyedili el- 
lenség; de \^ az alkotmány kitei^ztéséndL.iMd- 
ján tul vagyunk^ söt épen eze& ellei»^esridem 
iOfy melly idkotmányunk kiterjesztésének is legésiK 
tehetségével u^át áHaiii törekedik. ^ -..r ^ , 

4 » « . 



Meg kell tehát^ nézetem szerínt y a' viszo- 
nyokat kÓIOábhziétni. - Etöszíör Ik itt vannak nVÜ- 
ink^^s^liölgyéiiikV kiknek magyar név ^áÁ'^ínágfm 
hőn áldáiÉafiíák tejszíne jntótt / 's kik mégséln ífttf- 
gyarok. fiTzéktöI^ azt híszém/nem raak a jog'iniefg- 
engedi^ de á| pölifíca isjjávasolja^ hogy á' Uénteet 
m^rkftvetéljénr--'l<t vannak Aásodszór azok, kik 
az^ álikötmány sánczáin kivfll áDatiák ; ezeknél v'áh 
helyén a' nemes gróf tanácsa az alkotmányi szárúy 
iránt; de, tíéz'eféni szerint, a' nemzetiségi szár- 
nyát itt' sem Tehet egésa^en védelmi ves^égléi^re 
kárhoztatni , sSt inkább azt is tanácsos gondosáh 
óvatos lépésekkél elöre vinni. — ' Értem itt kfllOnO- 
sén a' névélést; ázón alapelv szerint, hogy nyel- 
vét senki szájából Idtépni ne törekedjünk; a' ma- 
gános élet mysteriumaiba né nynljnnk szentség- 
len kezeinkkel; dé 'mái* azt kívánjuk meg, hogy 
a' kÁ^y" a'' nemzeti élet magyar legyen, 's a' metiy- 
nyib'én köz és magános élet egybefügg , az idegién 
meghagyása inéllettá^ magyarnak is hely engedtes- 
sék. '— Végre' jönék á' vftlóságos * ellenségek. 
Ezekftek' ismét két cisztályuk fati t bén ftz ánya- 
brralttban/és'^én kivűt. Amhzokrti nézve úgy 
V^ekM^^ hogy a' hol gúny, Uregvetésí, ármány 
's neínztftfrtalmas töfdkvés mutatkozik, ott ekék- 
nek 'ellenében a' magyar nemzetnek férfias önér- 
zettel' 'Éí"kmnoly, *dé magát leálástni nent engédó 
méltósággal kell fÖRépteiéy's job1)jában a' tőrvéhy- 
íiyel ; ^b^ffábán minden ' kitiilhetÖ nféltányossággal 
lépve aá élléásé^^elH^^ áűnyít legiilállib néiA tSN 



186 

^9 bogj ellenséges törekvéseik még a' kteállo- 
mány ótalmábao 'a jáv^ltibaa ^ Js cészesiljenek ; 
mert ezt (például a' stotus ótalma alatt leVé k<iz* 
neTelAíntézetekben garázdálko'dö nemseteDenes tár- 
sulatokat) tűrni ^ yalósá^s öngyílkolás;*-. ^ 
. . ^ Bunyit kívántam a' neaies: gróf által^pos rend- 
szervázlatára megjegyezni $ laost még a' ^népaeve- 
lésről kell egy-két szót szólanom.. >* 't ^ 

,. . A' méltóságos gróf ^ miután Budapestnek erö* 
inket egy czélra összesítő központtá. alkotását^ az 
ősiség eltörlését ^ országosvközlekedési* eszközök 
létesítését 's nemzeti bank iTelállüását ^ mini meg-" 
aanyi'Szükséges teendőket^ iiitólag megemlítés im- 
így szól: ,J)e sokkal fontosabb mindezek- 
nél a' köznevelés tárgya. Éa csak ke- 
véssel ezelőtt az általános nevelés 
ellen valék^— mert nem tartam gó logí- 
cának — — : ha nevelés által nró^ones- 
terségesen is tágittatík . a' fnár maga- 
tul is mindegyre növekedő neniizeti test 
—i— mielőtt elég- tág px)liticai léte vol- 
na^ meUybe ^azt megbomlá^ii. veszély 
nélkül^ ugy szólván bele is leliQtne^vne- 
velní. — Azonban kezd kezd lenií^iv s'pt 
van van Magyarország mindéig 'lakosi- 
nak tágacskább politicaí léte már^ — 
és ekkép a' haláli álmábul -felé^bredt 
magyarnak nevelésérűl i^ lehei ^re* 
szély nélkiu.1^ sőt kell ezentúl In^r gon* 
dofeskodni. - - És jéUehet* kosz abb 



1» 



megfontolás után is a' aerelés tár- 
gya mutatkozik nagy nemzeti sakkjá- 
tékunk azon vonásának^ mellynek jó- 
zan logica szerint minden más vonást 
alá kellene rendelni — — de mind e' 
mellett a' nevelés tárgya mégsem a' 

most teendő legelső vonás 's nem 

csak ,j^zon logicai okbul^ hogy a' nem- 
zeti politicai köntös^ n-olia sokkal tá- 
galib már^ mégsem elég tág még — — 
hanem legfókép azon okbul^ mert ezen 
tárgynak í dövesztés nélküli 's talpra- 
esett elrendelése nem függ egyedül 
magunktó 1/^ — E' hu kivonatba gondolám a' 
366— 369-ik lápokon e' tárgyról mondottakat ösz- 
szorithatni. — Más tüstinti két vonást ajánl 
tehát a^ nemes gróf addig is^ mig e' nagy 
nemMti kérdés megérik.Ugyanis: Ne tol- 
juk ezentúl a' hibákat ^s nemzeti hátrama- 
radásunk okát általán véve mindig egy- 
másra^ 's kivált a' kormányra^ 's viszont^ 
de keressük azokat egyenesen magunk- 
ban) mert semmi sem neveli nemzetnek 
valódi erejét annyira— -és erre van szűk*- 
ségünk —mint ha minden tagja derekasan 
betölti és férfiasan megállja maga helyéi 
— Es ez az ajánlott tüstinti egyik vonás^ Másik 
vonás: bizonyos .^^kötelességérzetnek^^ 
felébresztése és közönsége«isé-tétele. 
Megvallom ószintén/a' nemes gróf jeles mun- 



ri;> 



kájájn9k..eiiie\^^égereduiéuy^e i^ nej^,elégítf l!Í(er.t 
a^j ajánlott tuBtinti jkét voa^^b^a BQipmi^ határozott 
^4)9sitíy^^ ;YaJL^m|t^qeiii,)^tok; hap^m látom, az el- 
sőben igen batúro^atlanul .megmondva^ mit nem 
kell .tenni;,, a' másikban még batárpzatlanabbul« 
min^i érzésre van szükség; de a?!it> hogy kfl^- 
donkép mit kell tennünk^ —^^t} miről a' népner 
velési eszmének ellenében megmondhasai^ : ime ! 
itt vaut^eapit tegyük^ '^ w a' íjiépueyel^^ — 
illy posítiv Jayaslatpt gyönge érjtelmemmel kiypn,- 
ni képe^ nem yagyok ; a', népnevelés kérdése 
iránt pedig egyáltalábaj» neni lehetek szerencsés 
a' mélt&págps gróffal egyetértenie — És pech'g Cbogy 
al főokra f^Ij^k mindenek elótt ) azért ^ iWTel 
csekély nés^etem szerint abból ^ hogy a- tárgy- 
nak ídÖTesztésnélkűli ta]pra,esett elrendelése nem 
f<^g egyedül magunktól^ korán sem következik; 
hogy a'. 4olgot abba^gyj^kj^ hanem ínkát>b a^^t 
vélem köyetkeznir, hogy kettőztetett erQvel és 
igyekezettel tegyünk meg annyit > a' mennyi to- 
lunk függ. —.Már pedig ^ ka megemlékezik V ne- 
.9^9 gróf az 1791: 26 t. ez. egyik pontJái;«, 's 
mind, arra > mit az.egylMífEi réu4> unt a megyék 
!s- egyéb törvényhatóságokéi földesurak^ ogyipsü- 
letek és, községek^ a- legfelsőbb törvényes fel- 
ii^y^és alatta e' tárgyban tehetnek ^ 's vaij6|^ág- 
gaL^t^ame^j iis^ Iebetetiei]a el nem ismernie.^ hogy 
itt l^ony ii^égis. csak igen. sok jót lehetünk sa- 
^i ^ts^gímkhöL,, Ád^iá . ^ istpn , Ijegí; egyha- 
mar osak mind az megf volna téve> mit e' réisz- 



• .M 



â– li 



t3» 



060 : : iten^Onk Jehetney örömmel '0 . elégedéssel 
lekíoienék a' : jöyeDdöbe. . — Ue kűlöuben is y 
ha eddig a' népnek politicai létéről , jogokról ?s 
az<4rökös gyámsági rekeszeknek kissé meg* 
tágitásárél ^adá szó^ mindig azt szokták felelr 
í^\ ^Nem lehet ^ Aem érett még erre a' mi né- 
pűíak>' el&h nevelni kell/^i Most pedig a' nemes 
grófi'ázt mondja : ^^ébb politicai létet kell a' népr 
iiekjr.adni> azitán nevelést/^ — Boldog isteu I hisz 
>Sy seha ki nem jöyunk>a'.cireultts vitiojsusr 
bók iHa mégis, a' népnevelés dolga ollyasmi volna^ 
a^'fltt máról holnapra egyetlen éjnek átfwdulatán 
ntegérhetik ,.'hai a! törvényhozónak valamint hatal- 
mában van kimondani : akarom> hogy ez 's ez napr 
iól a'«uépnek politicai léte legyen : ép' ugy batalniá- 
. ban volna deeretálni^ bogy a' köveikezö napon 1^' 
nép nevelt legyen : nem sokat törném, fejemet aií 
elsőség kérdée^ Alött; de a' dolog egészen máskép 
van; wM^^hogy a' nevelésnek a' nemzet életében 
hatásds befolyását lássuk y év meg év ^^ egy egész 
nemzedék életkora kellf és ámbár én azthiszeio^ 
hogy a^ sfeabadság legjobb nevelő a' szabadságra^ 
következőleg -*- politicai . tekintetben legalább — 
^n nem félek a' gondolattól^ hogy jogok előzzék 
meg a' nevelést : mégis kérdezni merem a' leg- 
bátrabbakat ugy^ valamint a' legfélénkebbeket^ mit 
válastfctanának ^ a' kettő közül : egy^ szabads^ba 
tett népet ^ molly bnia^ ^ vad^ durva^ neveletlen; 
vt^gy'egy nevelt, erkölcsös jnépet^4BelIy még nem 
szabad ; mellyíktől lehet inkább tartani ? — Azon 



9M 

tekintetet si6m látszik a' histofia igazolni^ hogy a' 
népnereléssel nyomban bizonyos politicai vágyak 
járnak ; 's ha járnak ^ legalább nem igen fajulnak 
el durva ^ törvénytelen kitörésekre. A' poroszok- 
ról állittatik ^ hogy ott egész Buropában— Szász- 
Weimart kivéve — a' népnevelés legterjedeltebb^ 
legjobb lábon áll ; de azért alkotmánya még máig- 
lan sincs^ ámbár a' népnevelésnek iUyes igényéit a' 
9 Landwehr ^ rendszer^ miszerint a' porosz katona 
nem szűnik meg porosz polgár lenni^ és a' városi 
közel republicanus institutiók igen látszanak erő- 
sifeni ; és valóban még az orosz czár sem fél népe 
neveléséről gondoskodni ^ 's e' gondoskodás sike- 
rét minísterei minden évben fenhangon hirdetik 
Európának; már én pedig csak nem gondolom^ 
hogy az oroszokhoz képest a' magyar nép olly 
borzasztó állapotban volna > miszerín.t még csak 
most kezdene szürkülni az idö^ mikor 
a' népet csak lassankint és a' legkéaiye- 
sebb tapintattal szabad nyomorult mi- 
benlétével megismertetni (199 L). Én azt 
gondolom^ ez egy kis önmystiíicatio ; mert ha igaz, 
mit a' nemes gróf a' 367-ik lapon moud^ hogy ^^van 
van Magyarország minden lakosinak 
tágacskább politicai léte már:^ ugy nem 
latom okát> miért félhetnénk öt n y o m o r u It mi- 
benlétével megismertetni; sót azt hiszem^ ép' el- 
lenkezőn áll a' dolog ; mert csak ne véljük^ mintha 
a' nép nem gondolkodnék nyomorult mibenlétéről ; 
de ép' az a' big^ hogy nevelése nem levén ^ azt 



Ml 

j 

rosBnl fogja fel y nyomorúbbnak képzeli \ *a innen 
erednek aztán a' mesztognyöi esetek^ a* miknek, mi- 
helyt egykissé megismertetnék a' népet valódi uü> 
benlétéyely történníök lebeilen volna. És előttem az 
is nagyon különösnek látszik^ hogy midőn statárium 
's bot^ korbács eltörlése ellen sxól a* nemes gróf, 
akkor a' nevelést egyik szükséges előzménynek 
mondja (239 1.); midőn ismét kisdedóvó -intéze- 
tekrol^ hasznos ismereteket terjesztő e{»;yesületről 
van szó^ akkor az feleltetik (199 1.) , bojsy elő- 
ször a' felnőtteket kell korlátozni^ 's 
kicsapongásiktól megóvni a' hazát; és 
viszont (196 L) azért roszaltatik az emiitett egye- 
sűlet^ mivel a' legnagyobb rész olvasni 
irni^ számolni^ de még csak betűzni sem 
t u d. — En részemről a' mondó vagyok ^ hogy a' 
népnevelés ollyan, mint a' tölgy ^ . mellyuek nagy 
iáo kell, mig a' kisded makkból élőfa lesz ; de ép' 
azért nem lehet vele eléggé sietnünk; 's ha csak- 
ugyan' nem rajtunk áll , egész erdőket vetni egy- 
szerre: ültessen csak kiki tehetsége szerint apró 
csemetéket^ — majd fa fa mellett erdőt csinál. 

Bzekkel meg van előzve végezetül a' felelet 
azokra is , mikkel a' nemes gróf némelly apró vál- 
lalatinkat — mondhatnám — megbuktatni töreke- 
dik, midőn azokat korszerűtlenségről vádolja^ az 
úgyis felette gyér közerőt eldiribolóknak , elfe- 
csérlőkuek állitja, 's az Anglia, Amerika példájára 
vonatkozásnak nevetségessé-tételével az alig sar- 

jas^ókat elsorvasztásra kárhoztatja. — A- mi a' Ma- 

16 



\ 



«4I 

tyás-szobor-egyesűletet illeti : ezt védeni nem áll 
iisztemben ^ mintán történetesen azon esetben ya- 
gyok^ mellyet a' nemes gróf a;' 194-ik lapon Mátyás 
királyról tesE föl (ha élne)f t i. hogy e' SKoborra 
egy garast sem adtam; 's pedig először azérl^ 
mivel a' 100 ezer foriiituak egybegydlését nem 
tartom valószinnnek ; másodszor^ mivel ugy vé- 
lekedem y hogy ha összegyűlne is, azzal mű- 
vészet és művész érdekében hasznosabbat lehe- 
tett vala tenni, mint szobrot állítani. Ellenben 
tagja vagyok ( 's azt minden kitelhető űgyekeze- 
temmel előmozdítani szeretném is) a' m. gazdasági 
egyesületnek, a' testgyakorló -iskolának, a^ kis- 
dedóvó •intézeteket terjesztő- és az ipar- egye- 
sületnek ( mellyek , az utóisót kivéve ^ a' nemes 
grófot is tagjaik közé számitani szerencsések); 
ezen egyesületeknek pedig ép' azért vagyok ba- 
rátja , 's azért is űgyekszem csekély tehetségem 
szerint a' Hírlap által előmozditásukon, mivel meg- 

• 

annyi adalékoknak tekintem a^ nemzeti nevelés 
nagy egészéhez, mellyet én a' legfontosabb és 
legszükségesebb feladatok közé számitok. Az ipar- 
egyesületre nézve csak még azon alázatos meg- 
jegyzésem van: hogy épen mivel, miut a' nemes 
gróf mondja, honunkban a' legnagyobb rész ol- 
vasni. Írni nem tud, vtítozott át, egyenesen a' 
Pesti Hirlap javaslatára, a' hasznos ismereteket ter- 
jesztő egyesület ipar-egyesületté. ~És ha már most 
a' nemes g^ót azt kérdi: van e ezen vállalatokban 
valami Knozolat, valami terv? azt felelemi igenis